Skip to main content

Full text of "A Rákóczi-emigráczió török okmányai. 1717-1803. A Konstantinápolyi levéltárakból összegyüjtötte és fordította Karácson Imre. Az elöszót írta Thallóczy Lajos. Feridun bej alapítványából"

See other formats


( 



Digitized by the Internet Archive 

in 2010 with funding from 

University of Toronto 



http://www.archive.org/details/rkcziemigrOOkar 



/: 



A RAKOCZl-EMIGRACZIO 

TÖRÖK OKMÁNYAI. 
1717—1803. 



A KONSTANTINÁPOLYI LEVÉLTÁRAKBÓL ÖSSZEGYŰJTÖTTE 
ÉS FORDÍTOTTA 

D^ KARÁCSON IMRE. 

AZ ELŐSZÓT ÍRTA 

D^- THALLÓCZY LAJOS. 



— FERIDUN BEJ ALAPÍTVÁNYÁBÓL. — 



BUDAPEST, 1911. 

KIADJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA. 




1)3 



Hornyánszky Viktor cs. és kir. udv. könyvnyomdája Budapesten. 50185 



ELOSZO. 



„Áldom az isteni gondviselést, hogy az, amiről ifjú- 
koromban álmodoztam s aminek előkészítésére férfikorom- 
ban évtizedekig dolgoztam, most öreg koromban az Ő 
kegyelme által megvalósulhatott. Most már én, öreg szol- 
gája a Rákóczi-kultusznak, befejeztem feladatomat." 

E szavak kíséretében adta át néhai Thaly Kálmán 
1906. október 27-én II. Rákóczi Ferenc fejedelem és buj- 
dosó társainak hamvait az ország határán, Orsován, a magyar 
kormánj^nak. 

Azóta a „Rákóczi leghűségesebb íródeákjának" ham- 
vai is porladnak a pozsonyi temetőben. Feladatát, amelyet 
1889. október 7-én kezdeményezett, midőn Fraknói Vilmos- 
sal a galatai St. Benoit-templomban felásta 11. Rákóczi 
Ferencnek és anyjának Zrínyi Ilonának sírját,^ s a nemzet 
egyetemes részvéte mellett a hazai földbe elhelyezte e ham- 
vakat, valójában befejezte. 

Legyen e könyv Thaly Kálmán emlékezetének szen- 
telve, melyet a magyar tudományos akadémia, történeti 
bizottsága fáradhatatlan elnöke s a magyar történetírás 
újkori leglelkesebb agitátora érdemeinek elismeréseképen 
terjeszt a közönség elé. Mert ez a munka az ő nevéhez 
fűződik, ezen csüggött élte utolsó két évében s ha megéri, 
öröm és büszkeség fogta volna el. 

' Rákóczi emlékek Törökországban; II. Rákóczi Ferenc fejedelem 
hamvainak feltalálása. Budapest, 1893. Athenaeum. 

* 



IV 



Élek az alkalommal és elmondok egyetmást, hogy 
mikép jött létre e munka. 

Midőn Ő császári és apostoli királyi Felsége gróf 
Tisza István akkori miniszterelnök előterjesztésére 1904. 
április 18-án kelt legfelső elhatározásával utasította a magyar 
kormányt, hogy II. Rákóczi Ferenc hamvai hazaszállításá- 
nak kérdésével foglalkozzék, a helyrajzi megállapítás és a 
kiadatási eljárás körülményeit illetőleg 1904. végén már 
megtörténtek az előkészületek, ügy hogy 1906-ban csak a 
hamvak hazahozatalának technikuma volt megállapítandó. 
Úgy az előtanulmányok folyamán, mint a hazaszállítás 
alkalmából Thaly Kálmán volt a kormánynak tanácsadója 
s a legapróbb részletek megállapításánál döntő szakértője. 
E sok utánjárást igénylő munkálatoknak kettős céljuk volt, 
egyfelől bizton, a történeti hitelességnek megfelelőleg meg- 
állapítani a fejedelem és bujdosó társainak halála, az elte- 
mettetés s a maradványok antropometriai körülményeit, más- 
felől pedig a hazaszállítás zavartalan menetét biztosítani. 

E munkálatok folyamán számos történeti kérdés vető- 
dött fel. Újból fölmerült, hogy a törökországi, jelesül a 
konstantinápolyi levéltárakban bizonyosan lenni kell erre a 
korszakra vonatkozólag számos még fenmaradt anyagnak. 
Hisz Mikes Kelemen leveleiből is föltetszik, hogy II. Rákóczi 
Ferenc rodostói udvara élénk hivatalos és írásbeli össze- 
köttetésben állott a portával. Bár ez az udvartartás, 1718-tól 
1735-ig csak olyan Damokles-kardjaként szerepelt, mely 
sohasem esett le, mindamellett oly tényező volt, melyről 
azoknak, akiket a porta politikája közelebbről érdekelt, tudo- 
mást kellett szerezniök. Ezért Thaly Kálmán, kapcsolatban 
a kegyeletes aktussal, széleskörű tanulmányokat indított meg 
az összes európai levéltárakban s a konstantinápolyi fran- 
cia követségnek Parisba szállított erre vonatkozó levelezé- 
seit is leíratta. Az európai anyag folyton gyűlt és nyilván- 
való lett, hogy a Rákóczi-emigrációnak újabb és imeretlen 
részletei megérdemlik a velük való tüzetesebb foglalkozást. 
Csak maga a törökországi portai anyag hiányzott. Ekkor 
merült föl az eszme, hogy nem lehetne-e II. Abdul Hamid 
szultán 1904-iki, főleg Kolossá konstantinápolyi követségi 



tanácsos hazánkfia közbenjárásával kieszközölt Irádéjának 
azon pontját megvalósítani, amely megengedi, hogy a Rákóczi- 
emigrációra vonatkozó törökországi irományok kutatására 
megadassék a legfelső engedély. 

Midőn azután 1906. október 18-án a magyar ország- 
gyűlés kiküldte országos bizottság az akkori nagyvezérnél, 
Ferid pasánál tisztelgett, ez a kérdés is szóba került és ő, 
valamint az akkori külügyminiszter, Tevfik pasa is meg- 
ígérték támogatásukat és az ügy iránt melegen érdeklődtek. 

Török földön járván, kivált az akkori viszonyok között, 
amidőn minden eszme és szándék csak a legnagyobb türe- 
lemmel volt megvalósítható, az országos bizottság eleve is 
tudta, hogy a hamvak hazaszállítása után ez az akadémikus 
engedély sohasem fog valóra válni, ha az akkor fölkeltett 
lelkesedés hatása alatt beérjük tisztán az engedelemmel. 
Élni is kellett vele. Ezért s mert a kérdés fontosságát ille- 
tőleg minden tén3'ező egy nézetet vallott, az akkori magyar 
királyi kormány pedig beleegyezett, az országos bizottságnak 
egyik tagja már október 27-én, nyomban a hamvak átadása 
után visszautazott Konstantinápolyba s a nagyvezérnél októ- 
ber 31-én az országos bizottság nevében beadott egy emlék- 
iratot, amelyben a szultán engedélyének megvalósítása érde- 
kében a tényleges kutatások eszközlését kérelmezte. Ferid 
pasa beváltotta igéretét s egy külön kimerítő engedély uta- 
sította a török irattárak főnökeit, hogy a magyar királyi 
kormán}^ rendelkezésére bocsássák az általa kijelölendő ira- 
tokat. Immár csak annak a szakférfiúnak kijelölése volt 
hátra, akire e sok türelmet, nagy szakértelmet és alapos 
török nyelv és irodalmi tudást igényelő feladatot bízni 
lehessen. E szakembert szerencsénk volt megtalálni dr. 
Karácson Imre, a gj^őri kisszeminárium izgazgatója szemé- 
lyében. Karácson Imre már addig is feltűnt a török törté- 
netírók fordításával és török irodalmi tanulmányaival. Kész- 
séggel vállalkozott tehát a feladatra és gróf Széchényi 
Miklós gyön püspök a hazafias és tudományos célra való 
tekintettel megadta az engedélyt, hogy Törökországban 
levéltári kutatásokat végezhessen, amivel a magyar történeti 
tudományt hálára kötelezte. 



VI 



Immár négy esztendeje, hogy dr. Karácson Imre lanka- 
datlan szorgalommal búvárkodik s legyőzve a keleti vis inertiae 
következtében minden lépten-nyomon felmerülő akadályokat, 
a leírhatatlan rendetlenségben levő iratok között megtalálta a 
Rákóczi-emigrációra vonatkozó portai leveleket. Nem egyszerű 
lelkesedés vezette Karácsont, hanem a cél eléréséhez kíván- 
tató fanatikus önbizalom, mely nem riadt vissza betegség- 
től, penésztől, várakozástól, tízszeres visszautasítástól. Ennek 
az erős akaratnak győznie kellett és a történetbúvároknak 
nagy segítőtársa, a véletlen, segedelmére jött, amidőn ezer- 
nyi lom között éppen e csomókhoz nyúlt. Ennek köszön- 
heti a magyar történetírás, hogy most már a Rákóczi- 
emigráció történetének egyik eredeti forrását kapja ebben 
az érdekes kötetben. Ha Thaly Kálmán megérte volna e 
kötetet, bizonyára reá várakozott volna az a kedves köte- 
lesség, hogy avatott kézzel feldogozza ezt a „szűz anyagot", 
így csak az ő emlékéhez fűződik, ő kezdeményezte, a hű 
tanítvány végrehajtotta és a szerencsés kezű derék kutató, 
ki előszavában maga számol be az iratokról, érdemteljesen 
befejezte a munkát. 

De nemcsak a történetírás veszi majd hasznát e leve- 
leknek, hanem mindenki, akiben van történeti érzés, érdek- 
lődéssel fogja megtapasztalni ennek a különös török világ- 
nak az eszejárását, amely e levelekben megnyilatkozik és 
ha érdekli, sokat megért azoknak a gondolatvilágából, akik- 
nek haló porai immár a hazában nyugosznak. 



Éppen végére értem az előszónak, melynek megírására 
Karácson kért föl, midőn máj. 4-én halálhíre érkezett Kon- 
stantinápolyból. Nagy remények fűződtek e páratlan szor- 
galmú búvárunk működéséhez. Szétfoszlott, akár a délibáb, 
az a kép, melyet magunk elé varázsoltunk, hog}' íme meg- 
találtuk a magyar-török vonatkozások történetíróját. Szivet- 
facsaró érzés fog el, meggondolván, hogy mindazon becses 
személyes összeköttetés, az a helyi ismeret, melyet ez a 
szelíd lelkű magyar tudós pap a török irodalmi körökben 
szerzett, veszendőbe ment. 



VII 



Mondják, hogy mindenkit lehet pótolni. Statistice igen, 
genetice nem. Mert Karácson az egyetlen tudós, — euró- 
paiakat és törököket egyaránt értve — aki a török levél- 
tárakat ismerte. Az ő tanácsát kérték ki a török hivatalos 
és tudományos körök, ha forrásaikról tájékozódni akartak. 
Nincs, aki ürült nyomába lépjen. 

Ősrégi keleti monda, hogy nagy épületek csak úgy 
létesülhetnek, ha eleven emberáldozattal engeszteli meg a 
mester a sötét szellemeket; ilyen áldozat, melyet a tudás- 
vágy követelt : a mi hős Karácsonunk. Mert a szó szoros 
értelmében hős volt, aki a csatatéren halt meg. Százados 
penész bontotta aktahalmazon ülve, meggémberedett ujjal 
írt és másolt félhomályban, nem kímélve testét, lelkét. Egy 
kis sebet vőn nem rég, melyre nem ügyelt. Vérmérgezés 
állott elő. Félholtra válva, titkolva baját, nehogy forrásait 
elzárják, tovább dolgozott. A halál törhette meg csak ezt 
a fanatikus idealistát, akit bátran odaállíthatunk Körösi 
Csoma Sándor mellé. A Gondviselés úgy rendelkezett a 
maga kifürkészhetlen bölcseségében, hogy elvette őt tőlünk 
s ez az ő kedves, nagy buzgalommal készült, történeti cse- 
megének szánt munkája — az utolsó betűig tőle javítva — 
nélküle lásson napvilágot. 

Sine me íbit liber in urbem. Fiat voluntas Tua. 

Budapesten, 1911 május hó 5-én. 



Thallócsy Lajos. 



BEVEZETÉS. 



A Rákóczi-emigráció törökországi történetét, a szám- 
űzött fejedelemnek s a vele együtt hontalanná vált magyar 
bujdosóknak küzdelmeit, hányt-vetett életét foglalják maguk- 
ban ezek az időrendbe szedett okiratok, melyeket a kon- 
stantinápolyi levéltárakban találtam. 

Az utolsó magyar fejedelemnek s vele kibujdosott 
híveinek száműzetésben töltött éveiről sokféle közlemény és 
tanulmány jelent meg ez ideig is. Első sorban magának 
Rákóczi fejedelemnek vallomásai^ számos részletet elmon- 
danak az emigrációról ; azután Thaly Kálmánnak sok köz- 
leménye és müve, különösen a Rákóczi-anlékek Török- 
országban'^ című könyve szólnak a fejedelem és hívei török- 
országi eletéről. Ezeken kívül Arnethnek Savoyai Eugenről 
irt terjedelmes könyvében, Hormuzaki nagy okmánytárában, 
Fiedler okmánygyűjteményében, Horn Emilnek Rákócziról 
írt szép könyvében és más történetíróknak kisebb-nagyobb 
közleményeiben^ találunk adatokat a Rákóczi-emigráció török- 
országi történetéről. Ezek a közlemények és művek azonban, 
néhány kivételével, leginkább az emigráció külső történetére, 
Rákóczi diplomáciai munkásságára vonatkoznak. 

^ Rákóczi vallomásainak könyve magyar fordításban ily cím alatt 
jelent meg : II. Rákóczi Ferenc önéletrajza és egy keresztény fejedelem 
áhitásai. Budapest, 1876. Magyar Tud. .Akadémia kiadásában. 

-' Thaly Kálmán : Rákóczi-emlékek Törökországban és II. Rákóczi 
Ferenc fejedelem hamvainak feltalálása. Budapest, 1893. 

' A Rákóczi-emigrációra vonatkozó fentebb jelzett műveknek és 
kisebb-nagyobb közleményeknek cimeit sorrendben e kötet végén közlöm. 

Dr. Karácson Imre : A Kákóczi-eniigráció török okmányai. 1 



A Rákóczi-emigráció belső történetére nézve eddigelé 
Mikes Kelemen Törökországi leveleiben találta az olvasó 
legbővebben az adatokat. Ezen levelekhez járult De Saussure 
Cézárnak, Rákóczi udvari nemesének, újabban nyilvánosságra 
jutott francia munkája,^ mely azonban főleg csak a fejede- 
lem utolsó éveire vonatkozólag hozott felszínre újabb rész- 
leteket.'^ 

Az itt közölt török okiratok nemcsak az emiitett két 
író munkáinak egyes helyeit, egy-egy homályosabb meg- 
jegyzését magyarázzák meg, hanem feltárják a bujdosók 
valódi történetét, a nekik menedéket adó török kormányhoz 
való viszonyukat kezdettől fogva egész végig, amíg csak 
magyarok éltek török földön. Mikor ez okmányok közül az 
utolsót írták Törökországban, akkor Magyarországon sokan 
már majdnem el is feledték a régen sírjában nyugovó 
Rákóczit, noha ugyanakkor Rodostóban még mindig Rákóczi 
nevéből és emlékéből éldegélt a szegény bujdosók egy-két 
magyar leszármazottja. 

Végre a magyar emigráció eltűnik szem elől Rodostón 
s a feledés fátyola borult török földön Rákóczi emlékére. 
Ámde Magyarországon az ébredező honfiúi kegyelet mind- 
inkább nagyobb érdeklődéssel fordult a bujdosók emléke 
felé s ez a kegyelet és érdeklődés végre általánossá lett a 
nemzetnél s a hontalanná vált fejedelemnek és bujdosó 
híveinek hamvait visszavitte honi földbe. 

^ Az eredeti francia szöveg magyar fordítással együtt megjelent 
Budapesten 1909-ben a Magy. Tud. Akad. kiadásában a következő cím 
alatt : De Saussure Cézárnak, II. Rákóczi Ferenc fejedelem udvari neme- 
sének törökországi levelei 1730— 39-ből és feljegyzései 1740-ből a fejede- 
lem utolsó éveiről, haláláról, végrendeletéről és emlékiratairól eredeti 
francia szövegben és magyar fordításban, bevezetéssel, magyarázatokkal 
és történelmi jegyzetekkel kísérve közli Thaly Kálmán. 

^ A francia író feljegyzései nem minden részletben megbízhatók, 
így a többi között Rákóczi állítólagos konstantinápolyi lakására vonatkozó- 
lag a Századok 1910. évi 402 — 405. lapjain mutattam ki egyik tévedését. 
Téves állítás az is, midőn Ibrahim efendiről, a török nyomda magyar 
származású megalapítójáról azt írja, hogy 1738-ban halt meg, holott a 
sírköve mai nap is megvan Konstantinápolyban a kászim-pasai muszulmán 
temetőben s világosan olvasható rajta, hogy a hidsre 1160. évében halt 
meg, a mi időszámításunk szerint megfelel az 1147. évnek. 



Nekem az a feladat jutott, hogy felkutassam s össze- 
szedjem Törökországban azokat az írott emlékeket, okmá- 
nyokat, melyek a bujdosó magyarokról a törököknél esetleg 
fenmaradtak. Sztámbul levéltáraiban, különösen a régi Szeráj 
levéltárában ezrekre menő, össze-vissza hányt, porlepte iratok 
között, melyek defterekben és zsákokban minden rend nél- 
kül összegyömöszölten hevertek, lassú, fárasztó munkával 
sikerült felfedezni az itt közölt okiratokat, melyek az 1717. 
évtől 1803-ig terjednek. 

A magyar közönség előtt ismeretesek azok az okok 
és körülmények, melyek Rákóczi Ferencet és a többi 
magyar bujdosókat Törökországba vezették. Az 1716 — 1718. 
évi háború alatt a Rákóczi-mozgalom főbb szereplői, kik 
idegen országokban bujdostak, a török fegyverek szeren- 
cséjétől várták Magyarország sorsának jobbrafordulását s 
az 1716. évben, a háború kitörésekor gyülekeztek Török- 
országba,^ hová az 1717. évben III. Ahmed szultán meg- 
hívására és a bujdosók sürgetésére Rákóczi is megérkezett 
Franciaországból. 

Ez esemény leírásával kezdi el Mikes Törökországi 
leveleit. Ugyanezen évvel kezdődik el ez okmányok soro- 
zata is, de ezekből megismerjük a fejedelem megérkezése 
előtt már Törökországban időző magyarok tevékenységét s 
a háborúhoz való készülődéseit is, különösen a magyar 
csapatok toborzását, szervezetét, beosztását, továbbá a tisz- 
teknek és a legénységnek felszerelését, zsoldját, élelmezését. 
E hadi készülődésekben ez okiratok szerint a főszereplő 
volt Bercsényi gróf, kit a török okmányok „Rákóczi király 
főminisztere"' néven említenek. 

Ezek az okmányok az 1717. évi október hónaptól, 
vagyis Rákóczinak Törökországba való megérkezésétől 
kezdve párhuzamosan haladnak Mikes leveleivel. Ámde 

' Ezek a magyar bujdosók részint Khotinban, részint Belgrádban 
gyülekeztek össze. A Szeráj levéltárában az 1716. évi számadások között 
ilyen feljegyzést találtam: „Az 1128. évi Zilkáde hó 8-ik napjától kezdve 
Ibrahim agának, ki Belgrádba küldetett a magyarokhoz, napi 60 ákcse 
utalványoztatott". Az 1128. évi Zikáde hó 8-nak megfelel az 1716. évi 
október 24. napja. 

1* 



4 — 



Mikes inkább szépirodalmi író, ki leveleiben a maga egyéni 
érzelmeit, gondolatait és eseményeit írja le s azok közé 
szövi be a fejedelem életéről s a bujdosók egyik-másikáról 
tett feljegyzéseit és így e leveleknek csak a háttere törté- 
nelmi : addig ez okmányokban török hivatalos irállyal meg- 
fogalmazott szultáni fermánok, továbbá hivatalos előterjesz- 
tések, magánjellegű kérvények, rendeletek vonulnak el az 
olvasó előtt s feltárják nemcsak a fejedelemnek, hanem a 
bujdosók egész seregének mindennapi életét, ügyes-bajos 
dolgait, viszontagságait úgy, amiként hányt-vetett életük a 
maga valóságában lefolyt. 

Mikes levelei könnyed, szórakoztató olvasmányok, ez 
okmánygyűjtemény pedig csupa komoly történet. 

Mikes nem akarta a bujdosók történetét megírni s 
azért nem is igen beszél az emigráció egyik legfontosabb 
ügyéről, az anyagi dolgokról, hanem csupán azt mondja 
egyik levelében : „Itt az urunk nagy becsületben vagyon, 
pénzt elegendőt adnak és annyit, hogy Franciaországban 
hat esztendeig sem adtak annyit, mint itt esztendőre adnak". ^ 
Ellenben ez okmányokban nagyon is előtérbe jönnek az 
anyagi ügyek, mert megtaláljuk a szultán rendeleteit a feje- 
delemnek és a bujdosóknak tartásdíjáról, sőt nagyobb hite- 
lesség kedvéért itt olvasható a fejedelem néhány nyugtája is.^ 

A Porta attól az időtől fogva, mikor Rákóczit meg- 
hívta Törökországba és a bujdosó magyarokat oltalmába 
fogadta, egész emberöltőn, majdnem egy századon át, hol 
nagyobb, hol kisebb előzékenységgel, gondoskodott a buj- 
dosó magyarok ellátásáról. Minderről Mikes csupán általá- 
nosságban beszél,^ ez okmányokban pedig pontos szám- 
adatok részletesen igazolják Mikesnek általánosságban tett 
megjegyzését. 

M718 jún. 6. kelt levél. 

- Az 1719 január 21. kelt nyugtát maga a fejedelem irta alá, az 
1770 április 9. nyugtát pedig Sibrik főudvarmester. Mindegyik nyugtán 
rajta a fejedelem pecsétje. Rodostón már közös nyugtát állit ki a kapitiha 
a fejedelem és a tábornokok tartásdijáról. 

" Csak a fejedelem halála után, az 1735 szept. 15. kelt levélben 
ir a fejedelem tartásdijáról, de az a feljegyzése sem pontos. 



— 5 — 

A komoly, hivatalos jellegű okiratokból is feltűnik 
Rákóczi nemes lelkülete, különösen midőn Eszterházy és 
Bercsényi grófok elhunytával azok hozzátartozóiról gon- 
doskodik. 

Mikes is felemlíti Eszterházy elhunytát, de nem beszél 
róla, hogy mi történt hozzátartozóival. A folytatása ez 
okmányokban van, midőn az 1722 szept. 10. szultáni ren- 
delet a fejedelem közbenjárására intézkedik, hogy az özvegy 
kellő anyagi eszközök birtokában Lengyelországba mehessen. 
Hasonló rendelkezést foglal magában az 1726 febr. 5. kelt 
fermán Bercsényi halála után. Mikes is beszél ugyan az 
előtte nagyon rokonszenves Kőszegi Zsuzsi távozásáról, de 
nem említi fel, hogy magának Rákóczinak beleegyezésével 
negyvenhármán távoztak el ugyanakkor a fejedelem mellől, 
a száműzetés helyéről. 

Rákóczi Ferenc halála körülményeit és eltemetését 
részletesen leírják Mikes és Saussure. Természetes dolog, 
hogy hivatalos okmányokban ezek az intim részletek nem 
fordulnak elő. A fejedelem haláláról azonban egymás után 
következő több okmányból értesülünk, mert két napra a 
fejedelem halála után már rendelkezett a szultán, hogy a 
janicsár díszőrség, mely azontúl már feleslegessé vált, 
visszatérjen Rodostóból Konstantinápolyba. A fejedelem 
halálára hivatkozva két fermánban is olvashatók intézke- 
dések arra nézve, hogy a fejedelem környezetéhez tartozó 
egyének ellátásukat és lakásukat megkapják. Sőt az 1735 
jül. 13. kelt fermán arról is rendelkezett, hogy azokat az 
adósságokat, melyek a fejedelem halála után maradtak, 
mivel ő „a magas birodalom vendége volt", a kincstár fizesse. 

Rákóczi Ferenc halála után fia, Rákóczi József, kit a 
török okmányok királyfi néven említenek, vette át a kibuj- 
dosott magyarok vezérletét. Arról a rövid s nem is éppen 
dicsőséges szereplésről, melybe őt az 1737 — 1738. háború 
alatt az események belevitték, Mikes is elég bőven ír s 
aránylag számos okirat van e gyűjteményben is. 

Ezek az okmányok azonban nemcsak Rákóczi szemé- 
lyével foglalkoznak, hanem elég hosszú sora jön elő azok- 
ban az egyéneknek, eseménj'^eknek, melyekről sem Mikes, 



— 6 



sem más nem beszél. Ez események között különösen fel- 
tűnik Eszterházy gróf sok viszontagsága, hányattatása 
Moldvában, Beszarabiában, Oláhországban, Pasa szandsák- 
ban,^ mig végre ő is Rodostóba jutott a többi bujdosók közé. 

Mellette különösen sokat foglalkoznak ez okmányok 
Csáky Mihály gróffal, aki Rákóczi József halála után a 
Törökországban maradt bujdosó magyarok feje, básbugja 
lett. Sőt magáról a Törökországi levelek írójáról, Mikes 
Kelemenről is ez okmányokból tudunk meg több dolgot, 
amiről ő említést nem tesz. 

Ez okmányokból tűnik ki, hogy miféle kis ingatlan 
birtoka volt a fejedelemnek Rodostón s körülbelül mikép 
kallódott az el. 

A történelemben ismeretes neveken kívül ez okmá- 
nyokban számosan lépnek elő az ismeretlenség homályából 
kisebbrendű alakok, férfiak és nők, kik nem foglaltak el 
ug3'an magas állásokat, de azért kegyelet illeti azok emlékét 
is, mert ők is ugyanazon hazáért szenvedték a száműzetés 
keserveit, mint a nagyok, ők is ugyanazon űg^mek lettek 
áldozatai, mint amazok s ma Mikes Kelemennel együtt török 
földben pihennek jeltelen sírjaikban. 

Ez okmányok tovább folytatódnak, mint Mikes levelei, 
mert Mikes halála után még többen is következtek Rodostón 
a básbugi hivatalban, mígnem 1803-ban, illetve 1811-ben 
az utolsó magyar básbug is eltűnik szem elől s ezzel a 
Rákóczi-emigráció befejeződik. 

Bármennyire helyén volna is, nem bocsátkozom ez 
alkalommal annak leírásába, hogy minő állapotban találtam 
a török levéltárakat s mikép keresgéltem össze ez okmá- 
nyokat, melyeknek létezését csak sejtettük, de senki sem 
tudott bizonyosat mondani, hogy megvannak-e azok, még 
kevésbé tudott útbaigazítást adni arról, hogy hol lappan- 
ganak ; nem szólok azokról az akadékoskodásokról sem, 
melyeket egyes török hatósági közegek hosszú időn át 
munkálkodásom elé gördítettek. 



' Pasa szandsák, a mai Bulgária északnyugoti részében volt. 



Ez okmányok fordítására nézve megjegyzem, hogy 
amennyire csak a magyar nyelv természete megengedte, 
lehetőleg szó szerint fordítottam le a sokszor igazán fárad- 
sággal kibetűzhető török szöveget, hogy így az eredeti 
okiratok gyanánt lássa maga előtt azokat az olvasó. 

Konstantinápoly, 1910 december 12. 



Dr. Karácson Imre. 



A Rákóczi -emigráció török okmán3^ai. 



I. 

[Rákóczi kapu-ketkhudájának, vagyis politikai ügyvivőjének, Horváth Fe- 
rencnek kérvénye a szultánhoz Száfár hónapra esedékes ellátásának ki- 
utalványozásáért.] 

Felséges és hatalmas Szultánom egészséges legyen ! ^ 

Én magA'ar szolgája Rákóczi Ferenc királynak^ kapu- 

ketkhudája"' vagyok s napi ellátásomra a kincstárból kiutal- 

' E kérvényt Rákóczinak egyik diplomatája, ládonyi Horváth Ferenc 
irta. Az 1716. évben, midőn a császár és III. Ahmed szultán között a 
háború kitört, a szultán, hogy közelebb legyen a háború színhelyéhez, 
Drinápolyba ment s ott tartózkodott mellette Horváth Ferenc is, ki ekkor 
Rákóczinak a Portánál megbízott pohtikai ügyvivője volt. Diplomáciai 
ügyvivőre annál inkább szükség volt, mivel a bujdosó magyarok mindjárt 
az 1716 — 1718. háború kitörésekor tömegesen gyülekeztek Törökországba, 
noha Rákóczi még ekkor Franciaországban időzött s egyelőre csupán 
tárgyalásokat folytatott a Portával, hogy mily feltételek mellett hajlandó 
Törökországba menni és a törökökkel szövetkezni. 

Horváth Ferencről dicsérettel emlékezik meg Mikes Kelemen is 
Törökországi leveleiben s őt „emberséges" embernek nevezi, „aki még 
hatvankilenc esztendős korában is igen frissen bírta magát és mindenkor 
jó kedvű volt* (XLVII, levél). 

^ A törökök Rákóczit állandóan királynak címezték, ezért írta 
Horváth Ferenc is a törökök szokása szerint őt királynak. 

' Kapu-ketkhiida vagy máskép kapti-kehája, amit az egykorú magyar 
írók kapitihának neveztek, hatáskörére nézve ugyanaz volt, mint mai nap 
a chargé d'affaires, vagyis diplomáciai ügj'vivő. A törökök a hűbéres 
országoknak, mint Erdélynek, Oláhországnak, Moldvának portai követeit 
kapu-kehdjdnak címezték. 



10 



ványozott összeg Mohárrem hó 15-től az említett hó végéig^ 
kegyesen megadatott s most Felségedhez azért folyamodom, 
hogy a Száfár hó^ elejétől végéig esedékes összeg is kellő- 
kép beiktatva kiutal ványoztassék.^ A parancs és kegyelem 
mindenkor felséges és hatalmas Szultánomat illeti. 

Szolgája 

Horváth Ferenc 
magyar kapu-ketkhuda. 

Alázatos előterjesztésem a következő:* 
A Drinápolyban tartózkodó magyar kapu-ketkhudának 
napi ellátására ezerkilenczszáztizenhat ákcse^ rendeltetett 
és ez A'lohárrem hó végéig megadatott. Mint Felségednek 
tudomása van róla, most Száfár hónapi díjának megadatá- 
sát kérelmezi s a tezkere** kiadatása ügyében a fermán^ 
felséges, hatalmas Szultánomat illeti. 

(Olvashatatlan aláírás.) 

A jelentés értelmében a tezkere kiadassék. 
1129. Száfár 4. (1717. január 17.) 

(Szultáni kézjegy.) 

A tezkere kiadatott 1129. Száfár hó 9-én. (1717. jan. 22.) 
(Szeráj levéltára.) 

^ Az 1129. évi Mohárrem 15-től ugyanazon hó végéig terjedő idő- 
nek megfelel a keresztény időszámítás szerint az 1716. dac. 30-tól 1717. 
január 13-ig terjedő idő. 

* Száfár hó a muszulmán holdesztendő második hónapja. 

^ Ekkoriban az a szokás volt, hogy a Porta mellett alkalmazott 
külföldi követek élelmezéséről a török kormány gondoskodott. 

* Ezt az előterjesztést a defterdár, vagyis pénzügyi számvevő irta 
rá Horváth Ferenc kérvényére. 

* Akcse, a török pénzegység alapja, kis ezüstpénz volt, melyből 
Rákóczi idejében 120 ákcse volt egy aranygurusban, vagyis arany- 
piaszterben. 

* Tezkere, emlékeztető irat. így nevezik a hatósági végzésekről 
kiadott hivatalos iratokat, rendeleteket. 

' P'ermán, szultáni rendelet. 



— Il- 



ii. 



[Bercsényi memoranduma a kuruc csapatok szervezéséről. Ez a törökül 

írt emlékirat, úgy látszik, valamely részletesebb magyar vagy francia 

emlékiratnak kivonata.) 

Rákóczi Ferenc király főminiszterének/ Bercsényi 
Miklós tábornoknak jelentése értelmében katonáiknak az ő 
szokásaik és szabályaik szerint való beosztásáról szóló defter. 

Ezek katonasága három osztályból áll s mindegyik 
osztályt regimenV^ néven nevezik s ezek egy-egy főtiszt 
alatt vannak. Katonaságuk két osztálya lovas, egy osztálya 
gyalogos. Ezer katona közül kilencven a tisztek közé tar- 
tozik. Mikor ezek összeiratnak, hadi eszközeik, ruhájuk és 
lovaik maguknak nem levén, mind a kincstártól adatnak 
meg nekik s amikor már nem szükségesek, mivel szabad- 
ságoltatnak, ismét visszavétetnek tőlük. 

Az első osztályba tartozik a dragonyosnak nevezett 
lovasság, mely ezer emberből áll s ezek közül kilencven 
tiszt van. Ezek a maguk idején lovas harczot végeznek, 
azonban ha a szükség ügy hozza magával, a lóról leszállva 
a gyalogosokkal együtt harcolnak. A hadi eszköz, ló és 
ruha ára mindegyik katonánál hatvan zolta,'^ zsoldjuk havon- 
ként nég3^ zolia 

^ Bercsényi grófot a török okmányok állandóan „Rákóczi király 
főminisztere" (bás vekili^i néven emiitik. Bercsényi Miklós grófnak a 
Rákóczi-mozgalmakban való szereplése Magyarországon ismeretes minden 
magyar előtt. A szatmári békekötés után hontalanná vált ő is és néhány 
évig Lengyelországban tartózkodott, honnan 1716-ban Khotinba ment. 
Az 1716-iki háború kitörésekor telve volt reményekkel, hogy török segít- 
séggel visszatérhetnek a száműzöttek Magyarországba és visszaállíthatják 
az önálló Magyarországot. sürgette legjobban Rákóczit, hogy jöjjön 
Törökországba, ő készítette eló legnagyobb hévvel a török szövetséget s 
ő szervezte menekült magyarokból és másokból Törökországban a kuruc 
csapatokat. Az itt közölt memorandum szerint három magyar ezredet 
kívánt szervezni, melyekben összesen 3500 ember lett volna. Az alábbi 
okmányok azt sejtetik, hogy ezeknek az ezredeknek tervezett létszáma 
nem volt meg teljesen. 

^ A török szövegben is e szó van: • '^j (regiment). 

^ Zolta, az olasz soldo törökös kiejtése. Régi ismeretes pénz volt 
Európában. 



12 



A katona^ néven jelzett csapat szintén lovasság, mely 
őrszolgálatra és portyázásra van. Ez is ezer emberből áll s 
köztük kilencven tiszt. Ezeknél a hadi eszköz, 16 és ruha 
ára mindegyik katonánál harminczhét és fél zolta, zsoldjuk 
havonként három zolta. 

Az infanterie^ nevű gyalogos katonaságuk ezerötszáz 
emberből áll s ezek közül háromszáz tiszt. Ezeknél a hadi 
eszköz és ruha ára mindegyik katonánál tizennyolc zolta, 
zsoldjuk havonként három zolta. 

Ellátásuk télen és nyáron egyforma. Mindegyik legény- 
nek jár százharminczhárom dirhenr' marhahús és kétszáz- 
hatvanhét dirhem kenyér. A lovasnak csak hadjárat alatt 
nem adatik abrak, mikor kaszárnyában vannak, fél abrakot 
és négy oka szénát kapnak. Az összes tisztek és némely 
kézművesek személyzete külön rendezés szerint van. Ezeknek, 
amíg csak nem szabadságoltatnak, zsoldjuk és ellátásuk 
megadatik és a zsoldos katonaság gyanánt télen-nyáron 
együtt vannak ; azonban bármennyi esztendeig szolgálnak 
is, zsoldjukon és ellátásukon kívül mást nem kapnak. 

Háború közben ha valamelyik katonának fegyvere 
eltörik vagy lova elvész, a kincstár ad neki újat. Ezenkívül 
hadjáratra menetelkor minden négy katonának egy podgyá- 
szos 16 és minden zászlóalj lovasságnak három kocsi, min- 
den zászlóalj gyalogságnak két-két kocsi adatik. 

Parancsnokaik, a tábornokok ellátása is elrendeztetett. 
Tüzérségük a szükségnek megfelelően megadatik. Abban az 
időben majd tüzérekre, dsebedsikre* és gránátosokra is 
szükség lesz. 

Az 1129. évi Száfár hó 25-én. (1717. február 7.) 
(Szeráj levéltára.) 



' Törökül is : a^' (katona). 

* Törökül: oplil (infantere) francia szót használja. 

^ Dirhem, török súlymérték, egy okának ( r283 kg) */,oi,-ad része. 

* Dscbedsi, külön csapat volt a janicsároknál. A dsebedsik fegyver- 
készítők voltak s ők alkották a műszaki csapatokat is. 



13 — 



III. 



[A kuruc csapatok élelmezéséről, továbbá fegyverekkel és ruhákkal való 
- ellátásukról rendelkezés.] 

Rákóczi Ferenc király főminisztere Bercsényi Miklós, 
ki Lengyelországból ennekelőtte Khotinba jött, Khotinból 
pedig Drinápolyba hozatott s a magas fermán értelmében 
katonaságuk szervezése ügyéről kikérdeztetett. 

Először Ruszcsukba menvén, a Duna partjain és Oláh- 
országban három osztálybeli katonaságból egy-egy regiment 
összeírásához megbízottul egy biztos küldetése volt szük- 
séges. A defter^ értelmében a fegyverek-, lovak- és ruhákért 
nyolcvanháromezer gurus,^ hat hónapi zsoldra hatvannyolc- 
ezer négyszáz és hat hónapi élelemre harminchatezer két- 
száznyolcvannégy gurus, vagyis összesen száznyolcvanhét- 
ezer hatszáznyolcvannégy gurus kell. Ezenkívül az említett 
katonaság működtetése végett a föléjük rendelt parancsnokló 
tábornok és tisztjei hat hónapi ellátására külön tizenhárom- 
ezer hétszázhetvenöt gurus. 

Az említett nép összeírása közben a fegyverek, ruhák 
és lovak megvásárlása, összeiratásuk után pedig zsoldjuk 
megfizetése és mindezeknek feljegyzése és defterbe vétele, 
valamint a szükséges élelmiszerek beszerzése és más ügyek 
elintézése . végett eg^^ megbízható ember kirendelése szük- 
séges és erre a czélra az előbbi nagyvezír, a néhai Sehid^ 
Ali pasa agái* közül Abdi efendi rendeltetik ki s melléje 
egy számadási titkár adatik. 

iVIivel pedig az összeszámítás szerint csupán ötvenezer 
gurus áll készen, a szükséges rendeletek megiratására elő- 
terjesztés történt s a kibocsátott magas császári irat értel- 

' Defter, számadási könyv, lajstrom, kimutatás, jegyzőkönyv. 

* Gurus, máskép piaszter, jelenleg kis ezüstpénz 22 fillér érték- 
ben. Rákóczi idejében még aranygurus volt, mely 24^4 gramm ezüst 
értékének felelt meg. 

^ Sehid = vértanú. Ali pasa nagyvezirt nevezik így, mert az 
1716 aug. 5. péterváradi ütközetben elesett. 

* .'\ga, tulajdonkép a janicsárok főparancsnoka volt, de ugyanezt 
a címet viselték némely udvari tisztviselők is. 



14 



mében az említettek kineveztetnek és az ötvenezer gurusról 
a tezkere és a továbbiakra a szükséges rendeletek megira- 
tása megparancsoltatott és ezeknek eg}^ példánya s az 
ötvenezer gurusról a tezkere kiadatott. Kelt az 1129. évi 
Száfár hó 25-én. (1717. február 7.) 

(Szeráj levéltára.) 



IV. 

[Az előbbi okmányban említett Adi aga számára adott utasítás a magyar 
csapatok költségeinek fedezéséről.] 

Abdi agához rendelet. 

Bercsényi tábornok Erdélybe, Lengyelországba és a 
kozákokhoz katonák toborzása végett embereket küld s 
ezek számára bizonyos mennyiségű pénzt és útiköltséget 
kívánt. Szükséges, hogy elegendő mennyiségű pénz adassék 
nekik, azért a fontosabb helyekre menő embereknek kellő 
módon elegendő mennyiségű pénzt adj át, a pazarlást okozó 
eljárástól azonban nagyon óvakodjál és amennyi pénzt át- 
adsz, arról nyugtát végy és azt megőrizd. 

Ruszcsuk környékén a magyarok összeírásával mxeg- 
bízott Bercsényi mellé az ellátási díjak kiosztására rendelt 
Abdi agához intézve e legfelsőbb parancsolat adatott. 

Kelt az 1129. évi Dsemázi-ül-evvel hó 5-én. (1717. 

április 16.) 

(Szeráj levéltára.) 



V. 

[E hosszú fermánban terveket és híreket ír a szultán a boszniai csapatok 

vezéréhez.] 

Rendelet Numán pasa előbbi nag3'veziremhez, mint 
Bosznia és Kibrisz ejáletek^ muteszárrifjához - és a Bosznia 
oltalmazására küldött győzelmes iszlám csapatok vezéréhez. 

^ Ejálet vagy vilajet a török közigazgatási beosztás szerint egy 
nagyobb kerület, tartomány, melynek élén egy váh áll, mint főkormányzó. 
- Müteszárrif, főkormányzó egy vilajetben, ma t/a/i'nak nevezik. 



J 



— 15 — 

Te, aki a nevezett vezirem vagy, mivel nagy vezireim 
és jeles helytartóim között hasznavehető, buzgó, hírneves és 
az ügyek vezetésében jártas vitéz vagy, azért az igaz hit és 
győzelmes császári személyem javára tőled mindenféle szol- 
gálatot és császári akaratommal megegyező cselekedeteket 
remélni padisáhi örömöm telik. Ezért is a boszniai ejáletnek 
Isten segítségével megoltalmazása és őrzése s a magas birodal- 
mam ellen támadó német és velencei nép kártételeinek és 
rombolásainak megakadályozása s azon határszél mindenféle 
ügyeinek intézése és rendezése részletes magas parancsom- 
mal a te fényes elmédre és helyes véleményedre bízatott. 

Jelenleg a királyok Istenében bízva, az ellenségen való 
bosszúállás céljából ebben a szerencsés esztendőben khalifa- 
sággal ékes magas személyemben én is elindultam és jól 
őrzött birodalmamban győzelmes csapatokat szereltem fel 
s mind Belgrádnak és a boszniai ejáletnek megőrzésére, 
mind pedig az oláhországí, moldvai és lengyel határok 
közelében fekvő helyekről Erdélybe való bevonulásra fényes 
gondoskodásomat fordítottam s ezen célból a hitharcban 
félelmes és győzelmes iszlám seregeim a győzelem és sze- 
rencse házánál, a jól őrzött Drinápoly mezején már össze- 
gyűltek s a hitharc háza Belgrád felé hullámzó tenger 
gyanánt egymásután már elküldettek s a Duna partján levő 
Orsova vár őrzésére is temérdek katonaság vonult. 

Azonkívül g^i'őzelmes vezirem, dicső müsirem, a világ 
rendje, Rumilia válija Ali pasa — Allah tegye tartóssá a 
méltóságát ! — a rumilíai ejálet katonaságával és a szám- 
szundsi-basi^ is magas Portám janicsárjai közül harminc 
oda^ janicsárral, tíz oda dsebedsivel és néhány oda tüzér- 
séggel, háromezernél több szípáhival^ és sziláhdár szerden- 
gecsdível,* továbbá a rumilíai pasák közül Dukákin, Okhri 

' Szdmszundsi-basi, a janicsárok közé tartozó vadászezred fő- 
parancsnoka. 

* Oda, a janicsárezredek voltak odúkra felosztva. Egy oda 200- 300, 
sőt több embert is foglalt magában. 

° Szipdlii, lovas. 

■* Szerdengecsdi, a zsoldos katonaság egy külön csapata, melyet a 
legnehezebb feladatokra használtak. 



— 16 — 

és Elbászán szandsákok müteszárrifjai csapataikkal sietve 
elindultak és már Ihrám palánka mezejére érkeztek. 

A nagy szultánok utódja Hálim Geráj szultán — le- 
gyen tartós a dicsősége ! — is tízezer tatár katonával az 
említett rumiliai vezir mellé ment. Az említett rumiliai váli 
segítségére rendelt hadi nép básbugjává jeles vezirem, dicső 
müsirem, a világ rendje, Diárbekir válija, Redseb pasa 
vezirem — Allah tegye tartóssá méltóságát ! — rendeltetett 
s ő húsz-harmincezer főnyi győzelmes katonasággal az 
örségi szolgálatra készen áll s a környékre szemfülesen 
vigyáz s szükség esetén a Duna két partján is őrködik, 
hogy magas birodalmam ellenségeinek kárt okozzon s ennek- 
elötte az iszlám tartományokhoz tartozó Erdélyországot 
Isten kegyelmével elfoglalja és jól őrzött országaim közé 
visszakapcsolja. 

Az említett vezir jól rendezett csapataival, válogatott 
katonaságával, továbbá Diárbekir ejáletjének kormányzói, 
bégjei, alajbégjei, az összes ziámet- és timárbirtokosok^ és 
magas Portám janicsárjainak dsebedsiei, topcsiai- s a Bal- 
kán hegység túlsó oldalán tartózkodó összes szipáhiai, 
szilahdárjai,^ négy hadosztály katonaság, továbbá a hitnek 
fénye, Adil Geráj szultán — legyen tartós a dicsősége! — 
csillagsokaságú ellenségtörő tatárral, teljes hadi felszereléssel, 
ágyukkal; továbbá a Jézus vallásán levő nagy fejedelmek 
dicsősége, Rákóczi Ferenc királynak - legyen neki jó vége! — 
föminisztere Bercsényi tábornok, aki mostanában oltalmam 
alá menekült, az általa összegyűjtött muszulmán és magyar 
katonasággal, továbbá a nikápolyi szandsák összes önkén- 
tesei, mindannyian kirendeltettek, hogy Tergovist szoroson 
át Erdélybe menjenek s az említett diárbekiri váli ennek 
a hangya-sokaságú katonaságnak győzelmes szerdárjává ^ 
tétetett. 

A moldvai határhoz közel eső Tatros szoroson át és 

^ Ziámet- és timárhirtokos volt, aki hadi szolgálat kötelezettségé- 
vel nagyobb vagy kisebb hűbérbirtokot kapott. 
- Topcsi = tüzér. 

^ Sziláhdár, a zsoldos lovasság egyik hadosztálya. 
* Főparancsnok a hadjáratban. 



— 17 — 

a lengyel határ közelében levő . . . , i szoroson át Erdélybe 
való menetelre Khotin vár parancsnoka, jeles vezirem, dicső 
müsirem, a világ rendje, Musztafa pasa vezirem — Allah 
tegye tartóssá dicsőségét ! — rendeltetett ki mint szerászker 
teljesen felszerelt kapu-khalkjával^ és vilajetje katonaságá- 
val s melléje rendeltettek Kipcsak, Ulu-nogáj és Cserkesz- 
föld harczosainak megszámlálhatatlan vitézeivel a nagy 
szultánok utódja Nedset-Géráj szultán, — legyen tartós a 
dicsősége ! — továbbá a Khotin vidékén tartózkodó és 
magas birodalmam szolgálatára készen álló magyarok, 
továbbá a Duna túlsó oldalán Akkermánból Ibrailába jövő 
katonaság és hadakozásra alkalmas más népek. 

Császári hadseregem is Drinápoly mezejéről legköze- 
lebb kiindul s rendeletet adtam, hogy egyik vitéz szultán^ 
az ellenségtörő tatárokkal sietve menjen a boszniai hatá- 
rokra őrségi szolgálatra s az ellenség országának pusztítása 
és feldulása végett Isten segítségével ők legközelebb meg 
is érkeznek. Mivel pedig a boszniai harcosok régi időtől 
fogva az igaz vallás útján iszlám bátorsággal, éjjel-nappal 
győzelmes vitézséggel harczoltak : ennélfogva az igaz val- 
lásért, a szent szi'mnetért^ azokon a határokon levő győ- 
zelmes harcosaimtól, összes katonaságomtól és a hadako- 
zásban jártas embereimtől a boszniai határok közelében 
levő német és velencei tartományok megtámadásában, fel- 
dulásában és pusztításában oroszláni bátorságot és harcias- 
ságot méltán reménylek. 

Ezért Te, aki vezirem és győzelmes szerdárom vagy, 
mihelyt engedelmességet kívánó eme magas parancsolatom 
megérkezik, a boszniai ejálet harcosait, hadviselésben jártas 
vitézeit, összes zsoldos gyalogságát és a hadakozásra alkal- 
mas egyéb népeit felbuzdítsd, fellelkesítsd és nagy sokaság- 
gal, erős felkészülődéssel, teljes egyértelműséggel a német 
és velencei nép országait támadd meg, a férfiakat öljétek 

^ A tartományi kormányzók katonasága. 

^ A tatár kháni család tagjai szultán címet viseltek. Olyan cím 
volt, mint nálunk a főherceg. 

^ Szünnet vagyis Szunna, a próféta hagyományainak összege. 
Jelenti általán az iszlám vallást. 

Dr. Karácson Imre: A Rákóczi-emigráció török okmányai. 2 



— u 



meg, az asszonyokat és gyermekeket fogjátok el, vag^^onu- 
kat raboljátok és pusztítsátok s a pusztításban és országaik 
rombolásában oroszlán módjára hősiesen mutassátok meg 
az iszlám vitézséget és a hitharcban szívvel-lélekkel fejt- 
sétek ki erőtöket. Tőled különösen várom és reménylem, 
hogy ezen szolgálatban teljes igyekezetedet és gondoskodá- 
sodat mutasd meg. Ezért adatott ki e magas fermánom. 
Kelt az 1 129. évi Dsemázi-ül-ákhir hó elején. (1717. máj. 15.) 

(Diván-i humájun levéltára.) 



VI. 

[Az erdélyi határokon való bevoulásra adott szultáni rendelet, melyben 
Eszterházy Antal gróf közreműködésére is számít a szultán.] 

Rendelet Musztafa pasa vezér, khotini parancsnokhoz.^ 

Az Erdélyországban tartózkodó ellenség megsemmisí- 
tése, elpusztítása és szétszórása magas birodalmam fontos 
ügyei közé tartozik, mivel ez az ország azelőtt birodalmam 
kiegészítő részét képezte, de azután a magas birodalmam 
ellen támadó német nép ellenséges kezébe került. 

Ezért Te, aki a fennebb nevezett vezir vagy, mihe- 
lyest engedelmességet kívánó eme magas parancsolatom 
megérkezik, miként azelőtt tudomásul adatott, Mádén felől 
vagy esetleg az idő és helyzet követelménye szerint más 
szoroson át, egyszóval amelyik szoroson át az említett 
országba bevonulni alkalmasnak és előnyösnek látszik, az 
ott levő ellenség megkárosítása, kiirtása és megsemmisítése 
végett vonulj be s veled együtt a messiási nemzet hatal- 



' Ezt a rendeletet akkor adta ki a szultán, mikor Savoyai Eugen 
a császári sereggel Belgrád várát ostromolta. Azt remélte a szultán, hogj' 
az erdélyi határok megtámadásával majd rákényszeríti a császári sereget 
Belgrád ostromának abbanhagyására. A rendelet értelmében a török, tatár, 
kuruc és moldvai csapatok 1717. augusztus 20-án csakugyan be is törtek 
Erdélybe s a Szamos és Maros mellékét feldúlták, mivel a kormány a 
keleti határok védelméről nem gondoskodott. 



— 19 — 

masa, Eszterházy Antal tábornok^ — legyen neki jó vége! — 
az általa felszerelt katonasággal s Kolcsak Eliász bég is 
katonaságával és a khotini lovasságból a nélkülözhető lovas- 
ság és a iMaitin-Csudsura határában levő Ázmet Géráj szul- 
tán, a nagy szultánok helytartója — legyen tartós a dicső- 
sége ! — a mellette levő ellenségtörő tatár sereggel az 
általatok szép módon, szép meggondoltsággal kiválasztott 
s alkalmasnak és czélszerűnek látszó szoroson vonuljanak 
be s azokat, akik magas birodalmam iránt engedelmességre 
hajlanak, kíméljétek meg, a németek pártján levőknek pedig 
megtörése, megsemmisítése, szétszórása, kiirtása, házuk és 
országuk feldúlása, lerombolása, kirablása és elpusztítása 
végett Isten segítségével teljes igyekezetet fejtsetek ki s 
gondoskodjál róla, hogy egy nappal, egy órával előbb el- 
induljatok. 

Igen helyes dolog lesz, ha a messiási nemzet fejedel- 
meinek példányképe, Moldva vajdája, Mihály vajda ^ is társa- 
ságtokban lesz, de értekezzetek azon vidékre küldött hadi 
népek győzelmes szerdárjával, jeles vezirem, dicső müsirem, 
a világ rendje, Diárbekir válija, Redseb pasa veziremmel is 
— a felséges Isten tegye tartóssá dicsőségét! — s az ő 
alapos véleménye hozzávetésével a vallás és a magas biro- 
dalom méltóságával, a magas szultánság becsületével és 
tekintélyével egyező szolgálatok létrehozása üg^^ében, miként 
azelőtt, most is teljes szorgoskodással és igyekezettel légy. 
Ezért adtam ki e rendeletemet. Kelt az 1 1 29. évi Redseb 
hó végén. (1717. július 9.) 

(Diván-i humájun levéltára.) 



^ Esterházy Antal gróf, Esterházy Pál nádor unokája, a Rákóczi- 
mozgalom kezdetén a császári seregben ezredes volt s 1704-ben csatla- 
kozott Rákóczihoz. Végig küzdötte a Rákóczi-féle szabadságharcot s a 
fejedelemmel együtt ő is számkivetésbe jutott. Az 1716. évben ő is 
Khotinban volt s a török és tatár csapatokkal 1717-ben az erdélyi hatá- 
rokhoz jött. Törökországi hányt-vetett életéről, viszontagságairól az alább 
következő okmányok adnak felvilágosítást. 

- Rakovicza Mihály moldvai vajda ekkor másodízben viselte a 
vajdai hivatalt. A moldvai sereggel ő is bement Erdélybe. 



— 20 — 

VII. 
[Máriássy tábornok kuruc lovasságának számáról és ellátásáról.] 

Jelenleg Szemendreben Hálim Gerájjal^ együtt szolgá- 
latban álló és a szultáni sereggel menni készülő Máriássy^ 
magyar főkapitánynak száznyolcvan lovas katonája és 
kétszáz lova van s ezek számára a napi ellátás megadása 
végett a fermán értelmében e tezkere kiadatott. Kelt az 
1129. évi Sábán hó 28-án. (1717. augusztus 6.) 
(Szeráj levéltára.) 

VIII. 

[Csáky gróf készpénzben kéri az ellátást a török kormánytól.] 

Csáky tábornok^ kérte, hogy az ellátás készpénzben 
adassék ki neki, mivel, úgymond: „Némely napokon böj- 
tünk van". Sevvál hó 23-tól ugyanazon hó végéig a hét 
napra esedékes összeg tehát kiszámíttatott és a császári 
kincstárhoz a tezkere ügyében ez irat kiadatott. Kelt az 
1129. évi Sevvál hó 21-én. (1717. szeptember 27.) 
(Szeráj levéltára.) 



^ Hálim Geráj, a krimi khán családjából való herceg volt. A kháni 
család hercegei, vagy mint ők nevezték, szultánjai, az 1716 — IS. hábo- 
rúban mind részt vettek. 

- A török okmányokban mindenütt ^"'Us* (Máriás) alakban fordul 
elő, a fordításban azonban a helyes kiejtésnek megfelelően írtam át. 
.Márkusfalvi Máriássy Ádám ezredes a Rákóczi-mozgalmak lezajlása után 
egy ideig Lengyelországban tartózkodott s az 1716. török háború kitöré- 
sekor ő is Törökországba sietett s azontúl a Rákóczi-emigráció egyik 
kiváló embere volt. Az emigráció alatt végzett tevékenysége az alább 
következő okmányokból derül ki. 

* Csáky Mihály tábornok, Bercsényi Miklós grófnak sógora ; a 
szatmári békekötés után ő is száműzetésbe vonult s az 1716. évi háború 
kezdetén már Törökországban volt. Az emigránsok között, különösen 
Rákóczi Ferencnek és fiának Rákóczi Józsefnek halála után, igen előkelő 
szerepet vitt. Az itt közölt okmány erősen vallásos lelkületéről tesz 
bizonyságot. 



— 21 — 

IX. 
[A magyarok közül Belgrádba rendelt tisztek és azok ellátása.] 

Annakelőtte három magyar regiment íratott össze és 
zsoldjuk is elrendeztetett s a magyarok közül egy ezredes, 
négy tiszt és három katona Belgrádba rendeltettek s a 
korábbi rendezés értelmében ezeknek egy hónapi zsoldjuk 
213 és egy harmad gurus, valamint Drinápolyból Belgrádba 
menésig huszonöt napi ellátásuk ára 86 és egy negyed 
gurus, ami összesen 299 és fél gurusra megy. Erről a tez- 
kerenek és Belgrádba érkezésük alkalmával napi ellátásuk- 
nak megadása végett magas parancsom kibocsátására nézve 
előterjesztés tétetett s elrendelem eme parancsolatom meg- 
iratását. Kelt az 1129. évi Zilkáde hó 12-én. (1717. okt. 14.) 
(Szeráj levéltára.) 

X. 

(A szultán rendelkezése Rákóczinak Gallipoliból Drinápolyba utazásáról.] 

Rendelet a gallipolii kádihoz, a janicsár szerdárhoz és a 
gallipolii vámfelügyelőhöz. 

Igen fontos és szükséges, hogy a Gallipoliba meg- 
érkezett Rákóczi magyar királya Gallipoliból minél előbb 
dicsőséges császári trónom elé jöjjön,^ azért Te, aki a 
vámfelüg3^elő vagy, eme legfelsőbb parancsolatom meg- 

' A török okmányok Rákóczit többnyire erdélyi királynak, de 
nagyon sokszor magyar királynak irják, mint a jelen okmány is, mely 
törökül így kezdődik: ^-\^ j|^ ^^ ^S^ ^\ ^\^ ^^^.1^' 

- Rákóczi a szatmári békekötés után Lengyelországba ment, onnan 
pedig 171o-ban Franciaországba költözött s ott tartózkodott 1717-ig. 
Ekkor III. Ahmed török szultán meghívására s a hozzá hűséges bujdosó 
magyarok sürgetésére Törökországba utazott s 1717. évi október 10-én 
érkezett meg Gallipoliba. E naptól kezdődnek el Mikes Kelemen Török- 
országi levelei. A fejedelemnek Gallipoliból Drinápolyba utazását leírja 
Mikes is II. levelében. Erről az utazásról részletes felvilágosítást ad az 
itt közölt, valamint az utána következő török okmány. 



— 22 — 

érkezésekor a nevezett király podgyászának elszállítására 
és lovaglásra alkalmas erős lovak közül sietve ötven pari- 
pát végy bérbe és Drinápolyba érkezéskor szokás szerint 
mindegyik után a két és fél gurus költséget, ezenkívül az 
említett király nehéz podgyászának elszállítására húsz darab 
ökörszekeret is készíttess elő s a szükséges költségeket 
szokás szerint a rád bízott vámpénztárból fizesd ki és el- 
számolás végett eme legfelsőbb rendeletem hátsó lapjára 
jegyezd fel és ezt megőrizd. 

Ha az említett ötven paripát össze nem szeded és 
ezáltal a nevezett király késedelmének okozója lesz, tudd 
meg, hogy semmiféle mentegetőzésedet és kifogásodat meg 
nem hallgatom, hanem felelősségre vonatásod és megdor- 
gáltatásod bizonyos ; ehhez képest tehát azokat az átvétellel 
megbízott emberemnek átadd. Erre vonatkozólag eme leg- 
felsőbb parancsom kiadatása végett e tezkere íratott. Kelt 
az 1129. évi Zilkáde 10-én. (1717. október 15.) 
(Szeráj levéltára.) 



XI. 

[Ez okmány is Rákóczinak Drinápolyba utazásáról intézkedik.] 

Rendelet a gallipolii kádihoz s Gallipoliból Drinápolyba 
menet az útba eső kádikhoz és a vilajet alkormányzójához. 

A Gallipoliba érkezett Rákóczi magyar királynak az 
említett helyről Drinápolyba jövetelekor gondoskodni kell,, 
hogy azon állomáshelyeken, ahol megszállani fog, a szük- 
séges dolgok s magában Gallipoliban is a szükséges tár- 
gyak meglegyenek s e célból jelenleg császári felségem 
által magas udvarom gedeklüjei^ közül . . . . t — növeked- 
jék a méltósága! — kirendeltem. Eme legfelsőbb parancso- 
latom megérkezésekor tehát a nevezett király számára a 
szükséges kellékeket a már korábban hozzá küldött kapudsi- 
basi^ .... — legyen tartós a dicsősége! — segítsége és 

' Gedeklü, a szultáni udvarnál egy-egy szolgálati ügykörbe tartozó 
személyzet főnöke. 

■ Kapudsi-basi, politikai küldetésekre alkalmazott udvari hivatalnok. 



— 23 — 

Utasítása szerint Gallipoliban előkészítsétek és azok árát a 
mostani alkalomra kirendelt, fennemlített megbízottam kezéből 
a tulajdonosoknak készpénzben megadassátok és insallah ! ^ 
Gallipoliból távozáskor bármelyiteknek járásába érkezik, ott 
a szükséges napi élelmet és a szükséges dolgokat előkészít- 
sétek és azoknak is a követelt árát az említett megbízottam 
kezéből készpénzben a tulajdonosoknak megadassátok és 
azon állomáshelyeken, ahol megszáll, neki és kíséretének 
elegendő számú lakást készítsetek elő s mindezeket már 
megérkezése előtt elrendezzétek és előkészítsétek és nagy 
gondot fordítsatok arra, hogy semmiféle fogyatkozást és 
hiányt ne szenvedjen. 

Evégett egymást Isten segítségével idejében és pon- 
tosan értesítsétek s nagyon iparkodjatok, hogy kellő módon 
elszállásoljátok és gondját viseljétek. Nagyon tartózkodjatok 
azonban attól, hogy kapzsiságból most ezen ürügy alatt a 
szegény rájákat zaklassátok és sanyargassátok. 

Erre vonatkozólag az előadott módon magas paran- 
csomat kibocsátva, legfelsőbb rendeletem kiadatása végett 
eme tezkere Íratott. Kelt az 1129. évi Zilkáde 10 én. (1717. 
október 15.) 

(Szeráj levéltára.) 



XII. 

[Bercsényi kuruc csapatainak felszereléséről és élelmezéséről szóló rendelet] 

Ali pénzügyi tezkeredsihez. 

Rákóczi királynak főminisztere, a Lengyelországból 
Khotinba jött Bercsényi Miklós tábornok által Ruszcsukban 
és a Duna partjain, ahol tartózkodik, a rendelet folytán 
összeírandó katonái számára a jegyzékben foglalt feltételek 
szerint a kincstárból neked átadott pénzből a hadi eszközök 
és ruha árának, a zsold- és élelmezésnek kifizetésére Te 
rendeltettél ki és a kezedbe adott pecsételt és aláírt defter 

^ Insallah, igen gyakran használt török kifejezés, mely azt jelenti : 
Ha Isten engedi, Isten segítségével. 



— 24 — 

értelmében, mihelyt az említett nép összeírva lesz, parancs- 
nokuk, a nevezett tábornok közvetítésével őket a kellő ada- 
tokkal együtt névszerint feljegyezd s a hadi eszközök és 
ruha árát és zsoldjukat is a nevezett tábornok közvetítésével 
add meg és miheM megadtad, azt kellőkép feljegyezd. 
A kenyér- és húsjárandóságot is jegyzékbe foglald és min- 
den oka^ kenyeret hat ákcsen^ és minden oka húst is hat 
ákcsen végy és az összeírt magyarok közül, akik a szük- 
séges ellátás árát pénzben kívánják, ezen számítás szerint 
pénzben add meg, akik pedig természetben kívánják, azok 
számára a szükséges élelmiszert megvásárolva és előkészítve 
add meg s az átadott hadi eszközök és ruha áráról és az 
ellátásról a keltezés feljegyzésével a nevezett tábornoktól 
nyugtát végy és számadásodba való beszámítás végett őrizd 
meg s hogy az említett nép számára szükséges hadi esz- 
közök, ruha és lovak vásárlásában senki ne akadékoskodjék, 
evégett a kádikhoz és muteszellimekhez külön rendelet fog 
küldetni s neked ott, ahol vagy, gondod legyen a kellő 
bevásárlásra és beszerzésre. 

Ali pénzügyi tezkeredsihez — nagyobbodjék a dicső- 
sége ! — intézve e magas rendelet adatott. Kelt az 1129. 
évi Zilkáde 11-én. (1717. október 16.) 

(Szeráj levéltára.) 



XIII. 

[Bercsényi cbaládjának, továbbá Csáky és Forgács grófoknak Khotinból 
való elutazására nézve kiadott rendelet.! 



A khotini parancsnokhoz és defterdárhoz.^ 

A Lengyelországból érkezett magyar tábornokok közül 
Rákóczi királynak főminisztere Bercsényi, továbbá Eszter- 



^ Egy oka = 1-283 kg. 

- Egy ákcse a gurusnak, vagyis piaszternek százhúszad része. 
' Defterdár, pénzügj'igazgató, ki felügyelt egy-egy tartományban 
az egész vagyonkezelésre, a bevételekre, kiadásokra, adókra. 



— 25 — 

házy, Forgács^ és Csáky Mihály nevű négy tábornok Kho- 
tinban tartózkodnak s az említett Bercsényi föminiszter 
császári trónom elé hozatott s megbízatott, hog}' Ruszcsuk- 
ban és azon a vidéken katonaságot toborozzon. 

Mivel pedig felesége és házi népe Khotinban maradtak, 
azért magas rendeletemet kérte arra nézve, hogy Eszterházy 
tábornok kivételével az említett Forgács és Csák}' Mihály 
nevű két tábornokkal együtt családja Iszákdsiba és Baba- 
dágba hozassék és evégett külön megbízott rendeltessék ki 
s Khotinból elegendő számú kalauz adassék melléjük s 
podgyászuk elszállítására a szükséges ökörszekerek kiren- 
deltessenek s útközben a szükséges napi ellátásuk ára meg- 
adassék s Iszákdsiban és Babadágban^ lakjanak. 

Eszterházy tábornok tehát az eddigi módon Khotinban 
tartózkodjék s az átelleni és egyéb helyekről érkező s a 
katonasághoz beiratkozni kívánó embereket maga mellé 
gyűjtse és azokat egymásután arra a helyre küldeni szor- 
goskodjék, ahol Bercsényi van. Hogy pedig a Bercsényi 
tábornok családjával együtt jövő Forgács és Csáky tábor- 
nokok Khotinból való elindulásuk után a maguk helyére 
megérkezzenek, azért a jelenlegi helyükön megadatni szo- 
kott és megállapított ellátásuknak negyven napra járó ösz- 
szegét s podgyászuk elszállítására a szükséges ökörszeke- 
reket kirendelve, azoknak költségeit Te, aki a defterdár 
vggy, megadd és a legkönnyebben járható utakon vezetve 
kellő őrizetük- és oltalmazásukra és az általuk választott 
Iszákdsiban és Babadágban az előkészített lakásaikba való 
beszállásolásuk végett Konstantinápolyból magas Portám 
csausai közül csaus^ kirendeltetett s onnan is a 

' Gróf Forgács Simon a császári hadseregben ezredes volt s 
1704-ben csatlakozott Rákóczihoz. Egyike volt a Rákóczi-mozgalom leg- 
képzettebb, a hadvezetésben azonban éppen nem szerencsés főtisztjeinek. 
A szatmári békekötés után ő is künn rekedt az országból és száműzött 
lett. Törökországi szerepléséről ez okmányokban van szó. Mikes Kelemen 
többszőrönként tréfásan emlékezik meg róla leveleiben (1. a XXXI. levél). 

* Romániában, a dobrudsai kerületben. 

* Csaiis, sokféle hivatalra alkalmazott név volt. Az udvarnál levő 
csausokat többnyire politikai vagy hasonló természetű megbízatásokra 
alkalmazták. 



— 26 — 

khotini lovasság első agáját, Jahja agát vele együtt kiren- 
deljétek. 

A podgyász elszállítása végett elegendő számú ökör- 
szekérnek kirendelése, a fuvarköltség és negyven napra járó 
élelmezési összegnek megadása végett, hogy a könnyebben 
járható utakon biztonságban és békében vezetve és meg- 
oltalmazva Iszákdsiba és Babadágba küldessenek és hogy 
az ott maradt Eszterházy tábornoknak és családjának ele- 
gendő ellátásuk megadassék, e czélból a khotini parancsnok 
pasához és defterdárjához intézve eme legfelsőbb rendelet 
adatott. Kelt az 1129. évi Zilkáde 11-én. (1717. október 16.) 

(Szeráj levéltára.) 
XIV. 

[Újabb rendelet Bercsényi magyar katonaságának felszereléséről.] 

A ruszcsuki kádihoz,^ vajdákhoz és kikötő- 
felügyelőkhöz. 

Rákóczi Ferenc király főminisztere Bercsényi A4iklós 
által Ruszcsukban és a Duna partjain összegyűjtendő kato- 
naság számára a szükséges hadi eszközök, ruhák és lovak 
megvásárlására mindegyiteknek gondja legyen és azon fel- 
tétel alatt, hogy az általuk kívánt hadi eszközök, ruhák és 
lovak ára a tulajdonosoknak készpénzben megadassék, bár- 
hol is vannak, a vásárlásban senkit ne akadályozzatok, 
azok ellen pedig, kik a rendes áraknál többet kívánnak, 
erőszakoskodás ne történjék. 

Ez ügyben a ruszcsuki kádihoz, vajdákhoz és kikötő- 
felügyelőkhöz intézve e magas rendelet adatott. Kelt az 
1129. évi Zilkáde hó 11-én. (1717. október 16.) 

(Szeráj levéltára.) 

' Kádi, biró. 



— 27 — 

XV. 

[Rendelet a Duna mentén összetoborzott magyar csapatok élelmezéséről.] 

A ruszcsuki, a i, a i^ kádikhoz, kikötő-fel- 
ügyelőkhöz, vajdákhoz, bevásárlókhoz, a vilajet alkormány- 
zójához és az ügyek intézőihez. 
Rákóczi Ferenc király főminisztere Bercsényi Miklós 
tábornok által Ruszcsukban és a Duna partjain összeírandó 
magyarok számára naponkénti ellátásul kenyér és marhahús 
bevásárlása szükséges és az emiitett nép zsoldjának és 
ellátásának megadására az előbbi pénzügyi tezkeredsi Ali 
— nagyobbodjék a dicsősége ! — rendeltetett ki s mihelyest 
azon a környéken a nevezett tábornok által a magyarok 
összeiratnak, gondoskodjatok, hogy a szükséges marhahús 
és egyéb ellátás, melyeknek ára a nevezett által fog meg- 
adatni, bevásároltassanak, előkészíttessenek és átadassanak. 
Kenyérjárandóság végett az ottani kikötőkben levő kincstári 
lisztből kell a szükséges mennyiségű lisztet megadni s 
amennyi lisztet adtok, arról pecsétes nyugtát vegyetek s a 
kenyérsütés végett szükséges sütőkemencék is azon kikötői 
városokban, ahol tartózkodnak, rendeltessenek meg és a 
sütés diját ti, akik a bevásárlók vagytok, megadjátok s a 
szükséges mennyiségű kenyeret megsüttetvén, az emiitett 
nép között a nevezett Ali által — nagyobbodjék a dicső- 
sége ! — szétosztassátok és az átadásról nyugtát vévén, 
gondoskodjatok, hogy szükséget és nyomorúságot ne szen- 
vedjenek. Kelt az 1129. évi Zilkáde II -én. (1717. okt. IG.) 
(Szeráj levéltára.) 

XVI. 

[A magyar csapatok számára küldött pénz megőrzéséről.] 

Drinápolytól Ruszcsukig az útban levő kádikhoz, alkormány- 
zókhoz, ketkhudákhoz és janicsár-szerdárokhoz. 
A parancsolatom értelmében Ruszcsukban összeírt és 

összegyűjtött magyarok ellátásáról való gondoskodás végett 

^ Olvashatatlan helynév. 



— 28 — 

kirendelt pénzügyi tezkeredsi Ali által — növekedjék a 
dicsősége! — elküldött összegnek az úton megőrzése és 
kellőkép biztosítása igen fontos és szükséges, ezért bár- 
melyiteknek járásába érkezik, megfelelő és biztos helyen 
őrizzétek, melléje embereket adjatok és biztonságban juttas- 
sátok el egyitek a másikhoz s nehogy, amitől Isten óvjon! 
valami kár érje őt, azért elegendő számú embert adjatok 
melléje s gondoskodjatok róla, hogy egyiktől a másikhoz baj 
nélkül eljusson. Kelt az 1129. évi Zilkáde 12-én. (1717. okt. 17.) 
(Szeráj levéltára.) 

XVll. 

[A magyar katonák számára téli szállás rendelése.] 

A ruszcsuki kádihoz és a vilajet ügyeinek intézőihez. 
Az előbbi pénzügyi tezkeredsi Ali — nagyobbodjék a 
dicsősége ! — közvetítésével a parancsom folytán Ruszcsuk- 
ban összeírt és összegyűlt magyarok lakásbére a nevezett 
által fog megadatni s parancsolom, hogy a téli időre lakásul 
alkalmas házak és hánok^ üresíttessenek ki s a magyarok 
számára lakásul rendeltessenek s ahány ház és hán bérbe 
vétetik és ahány napig azokban laknak, a szükséges bér- 
összeg törvényes módon megállapittassék s az a nevezett 
által fog megadatni, ezért a szükséges lakások és hánok. 
előkészítéséről gondoskodjatok. Kelt az 1129. évi Zilkáde 
12-én. (1717. október 17.) 

(Szeráj levéltára.) 

XVIII. 

[A magyar csapatok zsoldjának kifizetésére vonatkozólag adott utasítások.] 

A magyarok összeírásával megbízott Alihoz 
— nagyobbodjék a dicsősége ! — 
Úgy rendelkeztem, hogy a Ruszcsuk környékén össze- 
írt magj^arok zsoldját és ellátását Te add meg s a defter 

^ Hán, nagyobb szállóház. Jelenleg a nagyobb bérházakat nevezik 
így Konstantinápolyban. 



— 29 — 

másolata kezedbe adassék. Ezért Te, aki a jelzett Ali vagy, 
— nagyobbodjék a dicsőséged ! — mihelyest az említett 
katonák összeirattak, a defter szerint zsoldjukat add meg, 
aki pedig a defterben nincs benne, annak semmit ne adj 
s a kincstári vagyon elpazarlásától és elvesztegetésétöl 
nagyon óvakodjál. 

Az előbbi pénzügyi tezkeredsihez, Alihoz, aki jelenleg 
Ruszcsuk környékén a magyarok összeírásával bízatott meg, 
e magas rendelet adatott. Kelt az 1129. évi Zilkáde 12-én. 
(1717. október 17.) 

(Szeráj levéltára.) 



XIX. 

[A szultán kimutatást kér a magyar csapatokról s azok zsoldjának kifize- 
téséről. A kuruc csapatokat, mint ez okmányból kitűnik, három helyen 
toborozták össze : Ruszcsukban, Belgrádban és Khotinban.] 

Musztafa pasa khotini parancsnokhoz és a defterdárhoz. 

Rákóczi Ferenc király főminísztere, a Lengyelországból 
annakelőtte Khotinba jött Bercsényi Miklós tábornok által 
Ruszcsukban és környékén, a Duna partjain fekvő helyeken 
magyar katonaság összeírása s Belgrád környékén is szintén 
a nevezett tábornok intézkedésével magyar katonák össze- 
írása, azok zsoldja, ellátása és egyéb költségeinek meg- 
fizetése végett császári kincstáramból tízezer gurus küldetett. 
Azonkívül Khotin környékén is szintén a nevezett tábornok 
intézkedésével a magyarok összeírására, zsoldjuk, ellátásuk 

és egyéb költségeik kifizetésére ^ megbízott által 

császári kincstáramból a jelen alkalommal szintén tízezer 
gurus küldetik. Insallah ! mihelyt az említett összeg meg- 
érkezik, azt átvegyétek és Khotin várába vitessétek s az 
említett tábornok katonáinak zsoldja, ellátása, hadi eszközei 
és szükségletei kifizetésére fordítsátok s a három osztálybeli 
katonaságról felvett defter eredetijét, valamint pecsételt és 
aláírt másolatát elküldjétek s az említett nép fölé parancs- 

' Olvashatatlan név. 



— 30 — 

nokul rendelt tisztek által kor- és névszerinti kimutatást 
készíttessetek s a hadi felszerelések és ruhák árát, a zsoldot 
és ellátást megadván, ahogyan megadtátok, kellőkép fel- 
jegyezzétek. A hús- és kenyérellátásról is deftert és máso- 
latot írjatok s minden oka húst hat akcsén s minden oka 
kenyeret is hat akcsén vegyetek s az összeírt magyarok 
közül, akik az ellátás árát kívánják, azoknak eme számítás 
szerint az árát, akik pedig a kenyeret és marhahúst ter- 
mészetben kívánják, azoknak a szükséges marhahúst meg- 
vásároltassátok, s a kenyeret is megsüttetvén, természetben 
adjátok meg. 

Az átadott hadi eszközök és ruhák áráról, a zsoldról 
és ellátásról a keltezéssel ellátott nyugtát vegyetek a tisz- 
tektől és azt megőrizzétek. Az említett nép számára szük- 
séges hadi eszközök, ruha és lovak vásárlásában és be- 
szerzésében senkit ne akadályozzatok s azok ellen, kik az 
értékénél többet kívánnak, erőszakoskodás és zaklatás ne 
történjék. Ez ügyben Musztafa pasa khotini parancsnokhoz 
és defterdárjához intézve e magas rendelet adatott. Kelt az 
1129. évi Zilkáde 14-én. (1717. október 19.) 
(Szeráj levéltára.) 

XX. 

[Bercsényi útiköltségei Drinápolyból Ruszcsukba. A szultán az 1716 — 1718. 

háború alatt állandóan Drinápolyban tartózkodott, ezért jött Bercsényi is 

oda a magyar csapatok toborzásának ügyét megbeszélni.] 

Jelenleg Drinápolyból Ruszcsukba utazó Bercsényi 
magyar tábornok napi tartásdíjának defteré.^ 

A defterbe történt bejegyzés szerint a tartásdíj 3112 
ákcse, ámde idejövetele óta azt jelentették, hogy már ötven- 
két embere és hetvenegy lova van s így a kiadása is több, 
ezért a megállapított árpa, hús, kenyér s egyéb élelmiszerek- 
és italokhoz még 1288 ákcse hozzáadatott s így naponként 
összesen 4000 ákcse lesz a tartásdíj. 

' Ez okmányokból az tűnik ki, hogy Rákóczinak Drinápolyba érke- 
zésekor Bercsényi is ott volt, mert Rákóczi okt. 29-én érkezett Drinápolyba, 
ez okmány pedig nov. 2-án kelt. 



— 31 — 

Kívánja még, hogy Drinápolyból Ruszcsukig tizenkét 
napi költségét az említett számításhoz hozzáadva, a kiren- 
delt Szálih efendi a kezébe adott élelmezési pénzből adja 
meg. Ruszcsukba érkezésekor pedig, mivel ismét több 
embere és lova lesz, a nevezett Szálih efendi által készített 
számítás szerint a többletet tevő árpa, hús és kenyér meg- 
adassék és podgyásza szállítására is három kocsi legyen. 
Ruszcsukba megérkezésekor a költségeknek a kincstárból 
való kifizetése végett az intézkedések megtételére, a maga 
helyén való beiktatás végett, a magas parancsolat kiadatott 
s a magas fermán kibocsáttatván, erre vonatkozólag két 
másolat kiadatása elrendeltetett. Kelt az 1 1 29. évi Zilkáde 
28-án. (1717. november 2.) 

(Szeráj levéltára.) 



XXI. 

[Bercsényi és Máriáss}' magyar katonáinak számáról és költségeiről ki- 
mutatás, továbbá ezen csapatok számára téli szállás kirendelése.] 

Ruszcsuk környékén nemrégen összeírt magyar kato- 
naságból a névszerint beterjesztett jegyzék szerint jelenleg 
együtt vannak Bercsényi tábornoknak hatvankét tisztje és 
kilencvenegy közembere, Máriássy tábornoknak harminckét 
tisztje és hetvenkét közembere s ha ennek az összesen 
257 magyar katonának^ valahol téli szállást nem rendelnek, 
valószínűleg szétszóródnak és szétoszlanak. célszerű tehát, 
hogy Ruszcsukban téli szállás adassék nekik. A császári 
táborból Ruszcsukba menetel tizenhárom napig tart s ez 
időre naponkénti ellátásuk is összeszámíttatván, a defter 
szerint 706 gurus és 1 5 pára Bercsényi tábornok, 398 gurus 
és 18 pára pedig Máriássy tábornok embereinek ellátására 
kell és zsoldjuk is összeszámíttatván, 500 gurus Bercsényi- 
nek, 300 gurus Máriássynak szükséges s az ezután kibocsá- 
tandó magas fermán értelmében, amíg Ruszcsukban tar- 

^ Mint ez okmányból kitűnik, a Bercsényi által tervezett (1. a II. sz. 
okmányt) 35C0 főnyi magyar hadsereg még megközelítőleg sem volt 
együtt november közepére. 



— 32 — 

tózkodnak, naponkénti kenyér, hús és árpa ellátásuk a 
ruszcsuki bevásárlási biztos által fog nekik átadatni. 

Elszállásolásuk, zsoldjuk és ellátásuk végett az emlí- 
tett összegekről külön-külön tezkerek kiadatására nézve 
előterjesztés történt s ennek megfelelően a tezkerek kiada- 
tására nézve erre magas rendelet adatott ki. Kelt az 1129. 
évi Zilhidse hó 9-én. (1717. november 13.) 
(Szeráj levéltára.) 



XXII. 

[Bercsényi, Csáky és Forgács családjának ellátásáról rendelkezés.] 

Abdi aga defterdár-helyetteshez. 

Magas rendeletemet adtam, hogy mikor a Khotinban 
levő magyar tábornokoknak, Forgács-, Csáky- és Bercsényi- 
nek felesége és házi népei Iszákdsiba érkeznek, elegendő 
mennyiségű ellátás adassék nekik ; ámde a nevezetteknek 
családjai Ruszcsuk környékén tartózkodnak, azért meg- 
parancsolom, hogy ott adassék nekik elegendő ellátás és 
amennyi eltartási díj adatik nekik, arról a valóságnak meg- 
felelően deftert készíts és a deftert elküldjed. 

A magyarok ellátási díjának kiosztásával megbízott 
Abdi aga defterdár-helyetteshez intézve e magas rendelet 
adatott. Kek az 1129. évi Zilhidse 27-én. (1717. december 1.) 
(Szeráj levéltára.) 

XXIII. 

[Rákóczi számára ellátási díj rendelése.] 

Dicsőséges császári trónom elé érkezett erdélyi király- 
nak, Rákóczinak ellátási díj még nem adatott s naponkénti 
ellátásának feljegyzett értéke összeszámíttatván, az napon- 
ként hatvan gurus és huszonegy ákcsére ment.^ Ha termé- 

' A török kormány Rákóczit mint vendégét tekintette s ellátásáról 
gondoskodott. 



— 33 — 

szetben kívánja az élelmiszereket, akkor azok természetben, 
ha pedig azok árát kívánja, akkor azok ára adassék meg. 
Eme jegyzéknek a főszámvevőnél beiktatása végett a magas 
fermán kibocsáttatván, annak értelmében bejegyeztetett. 
Kelt az 1130. évi Mohárrem hó 4-én. (1717. december 7.) 
(Szeráj levéltára.) 

XXIV. 

[Ugyanazon tárgyban, mint az előbbi.] 

Rákóczi számára az ellátásra nézve még császári had- 
seregemhez érkezése előtt rendelkezés történt s a kajmakám 
pasa által készített defter értelmében járó ellátás árát még 
nem kapta meg s most harminchét napra a számítás sze- 
rint 1793 és V2 gurus jár, s ez 1793 és V, gurus meg- 
adására nézve a magas fermán kibocsáttatván, e tezkere 
kiadatott. Kelt az 1130. évi Mohárrem 11-én. (1717. dec. 14.) 
(Szeráj levéltára.) 



XXV. 

Azon tárgyak jegyzéke, melyek Rákóczi erdélyi király 
drinápolyi lakásába vásároltattak, mikor a császári trón elé 
érkezett : 

A föszoba bútorzata : 

Aranyszövetű Londoni posztó Vörös bélés az ülőhe- Szalonikii 

jászdik ' az ülőhelyekre lyekhez és jászdikokhoz nemezszövet 

1400 6 pár 3 180 10 csomag 54 86'/; 



8400 

Héjazat 
vászon 

80 16V» csomag 



7875 

Ajtó- 
függöny 

1 



Rojt az ülé- 
sekhez 
4 130 



1800 

Mester- 
embernek 
480 



4671 

Gyapjú 
12 358 



1320 480 

Összesen: 30,322. 



520 



4776 



1 Jászdik, hosszú, széles vánkos, melyet ülőhelyül és fekvőhelyül 
használtak. 



Dr. Karácson Imre: A Rákóczi-emigráció török okmányai. 



34 



Második szoba. 



Egyszerű bársony Londoni posztó Vánkos az ülő- Szalonikii nemez- 
jászdik az ülőhelyekre helyekre szövet 

3 180 9 csomag 54 24 



420 6 pár 
2525' 



5670 



1620 



1296 



Héjazat vászon 

80 IS'/s csomag 
ÍÖ41 



Kandalló- Ajtó- 
ellenző függöny 

1 1 12 258 



Gyapjú Rojt 

4 



Mester- 
embernek 

100 450 



200 



480 



3096 



400 



Összesen: 16,322. 



Harmadik szoba a hárem számára : 



Londoni posztó Az ülőhelyekre és 

Sávos iászdik ..,.., , , •• ji t u-i' Héjazat vászon 

•' az ülőhelyekre jaszdikokra beles •' 

600 



6 pár 


3 


80 7'/ 


'., csomag 
1350 


80 


1 2 csomag 


3600 


5670 


960 




Rojt 


Gyapjú 


Mester- 
embernek 








120 


12 300 


400 







440 



3600 



Összesen: 16,470. 







Kis 


szoba : 






Sávos jászdik 


Londoni pi 
az ülőhel}' 


DSZtÓ 

ékre 


Vörös 


vászon 


Héjazat vászon 


600 4'/, pár 


3 




180 9 


csomag 
1620 


80 12 csomag 


2700 


5513 


960 




Gyapjú 




Rojt 


Mester- 
embernek 






12 250 


4 


104 


400 






3000 




416 






Összesei 


n: 14,609. 











35 — 



Sávos jászdik 

600 4 pár 
2400 



Ötödik szoba : 



Londoni posztó 

az ülőhelyekre 

3 



3240 



Gyapjú 
12 256 



3072 

Összesen: 12,148. 



Vörös vászon 
180 9 csomag 



Rojt 
4 114 



456 



1620 

Mester- 
embernek 
400 



Héjazat vászon 

80 12 csomag 
960 



Az említett szobákba gyékény és egyéb szükségletek 



Egyiptomi 

gyékény 

160 47 



Vastag 
gyékény 
12 370 



Viaszos vászon Mángál ellenző Mángál 
120 18 csomag 50 6 1 



4440 



2160 



300 



Szegek a viaszos vászon- 
hoz és egyéb 
7000 
48Ö 

Összesen: 18,230. 



Pergamen 
13 



Tisztítás végett az emlí- 
tett szerájban 
30 38 



390 



1140 



121741 

13640 

108101 



9007- 



A Drinápolyban tartózkodó Rákóczi király által lakott 
konak^ a drinápolyi vámfelügyelő közvetítésével bútorozta- 
tott be s a követelt árából 13,640 ákcse túlkövetelés levonat- 
ván 900 és V2 gurusról a tezkere kiadatására és ezen ösz- 
szegnek kifizetésére nézve a magas fermán kibocsáttatott 
s ennek értelmében ez összegről a tezkere kiadatott. Kelt 
az 1130. évi Mohárrem hó 23-án. (1717. december 26.) 
(Szeráj levéltára.) 



^ Rásid török történetíró szerint Rákóczi Drinápolyban a Alihál- 
köprüszü mellett lakott. Rásid, Tárikh. IV. 372. 1. Konak = főúri palota. 
A fennebbi okmány szerint Rákóczinak ötszobás lakása volt Drinápolyban 

3* 



— 36 — 

XXVI. 

[Máriássy a magyarokkal Nis őrizetére ment.] 

Máriássy kapitány Ruszcsukban volt, de onnan a 
mellette levő magyar katonákkal Nis várába ment s e vár 
őrizete végett ott lakik, fontos dolog tehát, hogy ellátása 
megadassék. A nevezett kapitánynak naponként 15 pár 
kenyér, 5 oka marhahús és 2 kile árpa, továbbá naponként 
130 ákcse, a vele levő magyar katonák mindegyikének 
naponként fél oka marhahús, egy-egy pár kenyér és fél 
abrak árpa adassék a nisj defterdár által azon naptól kezdve, 
amikor Nis várába beléptek. Erre vonatkozólag e magas 
rendelet adatott ki. Kelt az 1130. évi Mohárrem hó 23-án. 
(1717. december 27.) 

(Szeráj levéltára.) 

XXVII. 

[Forgács tábornok magyar katonáiról rendelkezés.] 

A magyar tábornokok közül Forgács tábornok azelőtt 
Vidinben volt, most pedig császári táboromhoz Drinápolyba 
érkezett és harminchárom magyar katonával Drinápolyban 
tartózkodik. Elrendeltetett és defterbe vétetett, hogy a neve- 
zett tábornoknak naponkénti ellátási díjul 200 ákcse s a vele 
levő harminchárom magyar katonának is ellátás adassék s 
ezek összege naponta 732 ákcsere megy. Akik az ellátás- 
nak árát kívánják, azoknak az ára, akik pedig természetben 
kívánják, azoknak természetben adassék meg az. 

A főszámvevőségnél való bejegyzés végett a magas 
fermán kiadatván, e helyen bejegyeztetett. Kelt az 1130. évi 
Mohárrem hó 26-án. (1717. december 29.) 
(Szeráj levéltára.) 

XXVIII. 

[A törökökhöz átszökött tizenhat magyar katonáról rendelkezés.] 

A ruszcsuki kádihoz és a ruszcsuki bevásárlóhoz. 
A Belgrád környékéről megszökött tizenhat magyar 
katona magas birodalmamba érkezett és Ruszcsukban a 



— 37 — 

binbasi^ kapitány zászlója alá vonult, azért a többi kato- 
náknak adott ellátáshoz hasonló ellátást kell ezeknek is adni.^ 
A Bercsényi tábornokkal Ruszcsukban téli szállásra küldött 
magyar katonák mindegyikének naponta fél oka kenyér, 
fél oka marhahús és minden ló számára naponként fél abrak 
árpa és négy oka széna szokott adatni, azért az említett 
tizenhat magyar katonának is Ruszcsukba érkezésük nap- 
jától kezdve naponkénti ellátásukat az előadott módon a 
többi katonákéval együtt megadjátok. Kelt az 1130. évi 
Száfár hó elején. (1718. január 3.) 

(Szeráj levéltára.) 

XXIX. 

[Eszterházy és katonasága zsoldjáról. Horváth Ferenc tartásdijának le- 
szállításáról.] 

Ibraila védelmezésére rendelt Eszterházy magyar tábor- 
nok és a mellette levő kétszáz magyar katona napi ellátási 
díja a következő : A nevezett tábornoknak a maga szemé- 
lyére naponként húsz pár kenyér, tíz oka hús, tíz kile'-^ árpa, 
fél kile rizs és egy oka tiszta olaj rendeltetett, melyből az 
ibrailai élelmezési felügyelő a kenyeret és árpát a kincstári 
élelmiszerekből adja meg, a hús, rizs és olaj bevásárlása, 
Összerendelése és átszolgáltatása végett pedig havonként 
száz gurus adatik a kincstárból. Mivel pedig Horváth Ferenc-* 
magyar kapu-kehájának naponként öt gurus szokott adatni 
a kincstárból, ami havonként százötven gurusra megy, azért 
e százötven gurusból, amely már több az elegendőnél, 
havonként száz gurus levonatik és Eszterházy tábornoknak 
adatik, neki pedig elég lesz ötven gurus. 

A kétszáz magyar katonának más önkéntes csapatok- 
hoz mérten napi tíz-tíz ákcsével kétszáz gurus adassék a 

' Binbasi ;= ezredes. 

- A 16 magyar katona a császári táborból szökött át a kurucokhoz. 

' Kile, űrmérték, mely a vidékek szerint különböző' volt. Átlagosan 
18 — 22 oka közt változott a kile értéke. 

* Ládonyi Horváth Ferencről az I. sz. okmányban volt szó. A Porta 
ő nála kezdte meg először a takarékoskodást, melyet utóbb folytatott a 
többi menekülteknél is. 



— 38 — 

kincstárból s a kenyér és árpa az ibrailai^ élelmezési fel- 
ügyelő által adatik meg, a marhahús pedig megvásároltas- 
sék s átadassék nekik s két hónapi zsoldra 1200 gurusról 
a tezkere kiadatására nézve a fermán értelmében a magas 
rendelet kibocsáttatott. Kelt az 1130. évi Száfár hó 15-én. 
(1718. évi január 17.) 

(Szeráj levéltára.) 

XXX. 

[Rákóczi számára keleties díszruhát készíttet a szultán.] 

A Drinápolyban tartózkodó Rákóczi magyar király 
számára Mehemed Emin bázárgián-basi^ közvetítésével kaf- 
tán, csáksir,^ prémes ruha és aranysujtásos köntös* készít- 
tetett és annak költségeire 335 gurus, 12 pára és 1 ákcse 
fordíttatott, melyről részletesen elszámolt defter állíttatott 
össze. Az említett összegből 20 gurus levonatván, a fenn- 
maradt 315 gurus kifizetésére nézve a magas fermán ki- 
bocsáttatott s az említett összegről e tezkere kiadatott. Kelt 
az 1130. évi Rebi-ül-ákhir hó 11-én. (1718. március 13.) 
(Szeráj levéltára.) 

XXXI. 

[Máriássy lakásáról és ellátásáról.] 

A ruszcsuki kádihoz s Mehemed aga kapudsi-basihoz^ 
és a bevásárlóhoz. 

Rákóczi király főminisztere Bercsényi tábornok előter- 
jesztésében kérte, hogy Máriássy tábornok számára Rusz- 

' Ibraila, vagyis Braila, Romániában a Duna mellett, ebben az idő- 
ben erődítmény volt s védelmezését Eszterházy Antal grófra bízta a szultán. 

- Bázárgián-hasi = főkereskedő. így nevezték régente az udvari 
szállítót és a főbevásárlót. 

' Csáksir, bő nadrág, aminőt régente viseltek s némely vidéken 
ma is viselnek a törökök. 

* Rákóczinak erről a török ruhájáról Mikes is említést tesz a 
VI. levelében : „0 császársága megtudván, hogy az urunk francia köntöst 
visel, titkon egy öltöző köntöst csináltatott és ma ide küldötte". 

^ Kapudsi-hasi, leginkább politikai küldetésekre alkalmazott udvari 
hivatalnok volt. 



— ;^9 — 

csukban lakás és ellátás adassék, ezért együtt levő emberei 
felett szemle tartatván, amennyi kenyér, árpa és marhahús 
szükséges számukra, az megvásároltassék és előkészíttessék 
s azon naptól kezdve, amikor azt kiszolgáltatjátok, fel- 
jegyeztessék. 

A ruszcsuki kádihoz, magas Portám kapudsi-basijai 
közül Mehemed agához és a bevásárlóhoz intézve e magas 
rendelet adatott. Kelt az 1 130. évi Dsemázi-ül-evvel hó 10-én. 
(1718. április 10.) 

(Szeráj levéltára.) 



XXXII. 

[Rákóczi számára sátor rendelése.] 

Rákóczi erdélyi király számára a hadi szertárból hat 
darab sátor adására nézve a fermán kibocsáttatott s a sátor- 
felügyelőhöz azoknak kiadatása végett eme másolat Íratott.^ 
Kelt az 1130. évi Dsemázi-ül-ákhir hó 17-én. (1718. máj. 17.) 



(Szeráj levéltára.) 



^ Rákóczi még Drinápolyba érkezése előtt jelentette a szultánnak, 
hogy csak az esetben hajlandó hadba indulni, ha a szultán elfogadja 
ama feltételeit, melyeket önéletírásában is felemlít (1. II. Rákóczi Ferenc 
önéletrajza és egy keresztény fejedelem áhításai. Budapest, 1876. 243. 1.), 
hogy : 1. csupán keresztényekből álló sereget toborozhasson a Porta költ- 
ségén ; 2. a törökök várakat magyar területen ne foglaljanak le maguk 
számára ; 3. Magyarország és Erdély jogait tiszteletben tartsák. A törökök 
azonban az 1717 aug. 16-án történt belgrádi vereség után, mikor Rákóczi 
Drinápolyba érkezett, inkább békére, mint háborúra vágytak s Rákóczit 
csupán Ígéretekkel tartották, az időt pedig huzavonával töltötték. A hadi 
sátorok rendelésével azt a látszatot akarták kelteni a törökök, mintha 
komolyan készültek volna a háború folytatására s Rákóczi feltételeinek 
elfogadására, holott akkor, midőn ez okmány kelt, az új nagyvezir, 
Ibrahim pasa mindenkép a békekötésen fáradozott. Helyesen jegyezte 
meg Mikes ugyanezen napokban írt levelében : „Még most is elég bizta- 
tást adnak, de a' mind füstbe megyén". (XIII. levél.) 



— 40 — 

XXXIII. 

I Rákóczi számára lakásrendelés Konstantinápolyban.] 

Császári udvarom kajmakámjának és defterdár- 
helyettesének.' 

Rákóczi király, továbbá a spanyol követ '^ és Forgács 
tábornok^ és a többiek számára a pecsételt és aláírt ren- 
delet értelmében kocsit, lovat, öszvéreket kell rendelni és 
átadni, mikorra pedig Konstantinápotyba érkeznek, alkalmas 
tengerparti lakásról kell gondoskodni. Megparancsoltam, hog}' 
ez ügyben magas udvarom kajmakámjához és a defterdár- 
helyetteshez magas rendelet Írassék s Te, aki a császári 
defterdár vagy, a nevezett királynak, a követnek, a tábor- 
noknak és a többieknek készülődései után láss. 

A császári udvar kajmakámjához* és a defterdár- 
helyetteshez e legfelsőbb parancsolat adatott. Kelt az 1130. 
évi Redseb hó 15-én. (1718. június 13.) 

(Szeráj levéltára.) 



^ Ez az okmány, mely június 13-án kelt, mutatja, ho^íy a Porta, 
noha a pozsareváci békekötés még nem történt meg, már teljesen letett 
arról a szándékáról, hogj' Rákóczit és a bujdosókat visszasegítse Magyar- 
országba, mert már konstantinápolyi lakásukról gondoskodott. 

- A spanyol követ drinápolyi küldetéséről Rákóczi is említést tesz 
önéletírásában. Alberoni bíboros, Spanyolország külügyminisztere, Spanyol- 
ország egykori itáliai tartományainak visszaszerzését, továbbá az 1714. 
évben angol trónra került hannoveri választófejedelemnek, I. Györgj'nek 
Angolországból elüzetését és a Stuartok visszahelyezését tervezte. Spanyol- 
ország ellen négyes szövetség keletkezett, melyben mint érdekelt felek 
résztvettek : Franciaország, Hollandia, Anglia és Ausztria. Alberoni, hogy 
Ausztriának kelet felől nehézségeket okozzon, rendkívüli követet küldött 
Drinápolyba Rákóczihoz, hogy vele Ausztria ellen szövetkezzék és a 
szultánhoz, hogy őt a háború folytatására ösztönözze. ll5'módon került 
a spanyol követ Rákóczi kíséretébe, midőn konstantinápolyi utazásáról 
intézkedések történtek. 

^ Forgács gróf már az előző évi dec. 29. óta Drinápolyban időzött 
a XVII. okmány szerint. 

* Kajtnakám, helyettes, helytartó ; pl. a nagyvezir távollétében 
helyettese a kajmakám. 



41 — 



XXXIV. 



[Bercsényi és a többi magyar tábornokok családjának Konstantinápolyba 

utazásáról.] 

Ruszcsuktól Konstantinápolyig menő útban a kádikhoz, 
alkormányzókhoz és hivatalnokokhoz. 

Bercsényi, Forgács, Eszterházy, Máriássy, Csáky és 
a többi magyar tábornokok családjai Ruszcsukban tartóz- 
kodnak s most elrendeltem, hogy Konstantinápolyba köl- 
tözködjenek, azért ti, kik az említett járások kádijai, alkor- 
mányzói és hivatalnokai vagytok, bármelyiteknek járásába 
érkeznek a fennevezetteknek családjai, embereket rendelje- 
tek melléjük s biztonságban és bátorságosan egyitek a 
másikhoz őket eljuttassátok. Kelt az 1130. évi Redseb hó 
17-én. (1718. június 15.) 

(Szeráj levéltára.) 



XXXV. 

[Ellátási díj rendelése Rákóczi és a magyar tábornokok számára ] 

A sztámbuli kajmakámhoz, defterdárhoz és 
vámfelügyelőhöz. 

A Drinápolyban tartózkodó erdélyi királ}- Rákóczi és 
a mellette levő Forgács, Bercsényi, Eszterházy, Máriássy és 
Csáky tábornokok innen távozva Konstantinápolyban fognak 
lakni, szükséges azért, hogy ennekelőtte megadott napi el- 
látásuk ezentúl is, mint eddig, megadassék. 

Megparancsolom tehát, hogy mikor a nevezettek Dri- 
nápolyból távozva Konstantinápolyba érkeznek, Rákóczi 
királynak naponként kilencezer huszonegy ákcse, Forgács 
tábornoknak naponként hétszázharmincöt ákcse. Bercsényi 
tábornoknak naponként kétezer ákcse, Eszterházy tábornok- 
nak naponként háromszázötven ákcse, Máriássy tábornok- 
nak naponként kétszázhatvan ákcse és Csáky tábornoknak 
is kétszázhatvan ákcse, vagyis összesen naponként tizenkét- 



— 42 — 

ezer hatszázhuszonhat ákcse fizettessék a sztámbuli vám- 
pénztárból/ 

Magas rendeletem másolata ez irat hátsó lapjára rá- 
vezettetett, hogy mikor a nevezettek Konstantinápolyba 
érkeznek, napi ellátásuk a sztámbuli vámpénztárból hónapról 
hónapra megadassék és a számadás alkalmával való elszá- 
molás végett tőlük pecsétes nyugtát vegyetek és ők szüksé- 
get ne szenvedjenek. 

A sztámbuli kajmakámhoz, defterdárhoz és vámfel- 
ügyelőhöz intézve e magas rendeletem kiadatott. Kelt az 
1130. évi Redseb hó 18 án. (1718. június 16.) 
(Szeráj levéltára.) 



XXXVl. 

[Rákóczi számára lakásrendelés Böjükdereben.] 

A sztámbuli kajmakámhoz és defterdárhoz. 

A Drinápolyban tartózkodó Rákóczi és közvetlen alatt- 
valói, valamint a magyar tábornokok számára Konstanti- 
nápolyban lakás előkészítésére nézve magas rendeletem 
kiadatott" ugyan, ámde a tűzvész miatt Isztambulban most 
igen nehéz lakást előkészíteni, azért Szárijárban és Böjük- 
dereben kell elegendő számú és egymáshoz közel eső laká- 
sokat berendezni'' s amennyi lakás e célra felvétetik, arról 

' Ez volt a háború befejezése után az első rendelkezés a bujdosó 
magyar urak tartásdíjáról, melyet később, mint alább olvasható, megvál- 
toztattak. Egyelőre az itt megállapított összegeket fizették minden hó 
végén pontosan. 

- Lásd fennebb a június 13-án kelt XXXIII sz. okmányt. 

^ Ezzel tehát bebizonyul, hogy tévedésen alapszik De Saussure 
Cézárnak, Rákóczi udvari nemesének törökországi leveleiben közölt azon 
állítása, hogy a fejedelem Drinápolyból Konstantinápolyba érkezése után 
egy ideig az erdélyi házban is lakott volna. Rákóczi kíséretével azonnal 
Böjükderebe ment és sohasem lakott magában a városban, Konstanti- 
nápolyban (1. a Századok 1910. évf. 402 — 405. 1.). Szárijár és Böjükdere 
egymás mellé épüli kis falvak a Boszporusz partján. Különösen Böjük- 
dere gyönyörű fekvése és jó levegője miatt a konstantinápolyi nép ki- 
ránduló és nyaraló helye. 



43 



szabályszerű módon deftert készítsetek s kimutatást és 
jelentést tegyetek, 

A konstantinápolyi kajmakámhoz és defterdárhoz 
intézve e magas rendelet adatott. Kelt az 1130. évi Sábán 
hó 5-én. (1718. július 3.) 

(Szeráj levéltára.) 



XXXVII. 

[A magyarok elszállítása Konstantinápolyba.| 

A ruszcsuki kádihoz. 

A Ruszcsukból Konstantinápolyba költözködő magya- 
rok podgyászának Várnába átszállítása végett kocsikra van 
szükség, melyeknek költségei az ő díjazásaikba fognak be- 
számíttatni és abból levonatni. A ruszcsuki járásból e célra 
tizenöt kocsira van szükség, melyeket az előadott módon 
megrendelj és az átvétellel megbízottnak átadj. Kelt az 
1130. évi Sábán hó 19-én. (1718. július 17.) 

Az említett magyarok podgyászának Várnából Kon- 
stantinápolyba átszállítása végett hajó béreltetvén, a szülc- 
séges költségei beszámítása végett a várnai vámfelügyelőhöz 
is magas rendelet íratott.^ 

(Szeráj levéltára.) 



XXXVIII. 

[Rákóczi számára rendkívüli költség utalványozása.] 

A császári udvar kajmakámjának és a defterdárnak. 

Tudomásul adatott, hogy a Drinápolyban tartózkodó 
és parancsom szerint Konstantinápolyba menő Rákóczinak 
költségre van szüksége, azért császári kincstáramból ezer 
gurust adok s azt az átvevő hivatalnoknak kézbesítsétek 
és az átadást magas rendeletem hátlapjára rávezetvén, a 
főellenőr-helyettes által megőriztessétek. 

' A fennebhi rendelet végéhez keltezés nélkül csatolt feljegyzés. 



— 44 - 



A császári udvar kajmakámjához és a defterdárhoz e 
magas rendelet adatott. Kelt az 1130. évi Ramazán 5-én. 
(1718. augusztus 1.) 

(Szeráj levéltára.) 



XXXIX. 

fEszterházy visszatérése Konstantinápolyból Ibrailába s katonáinak ellátása.] 

Ibraila várában tartózkodó Eszterházy magyar tábor- 
nok mellett levő magyar katonaság felülvizsgálását nem 
regen elrendeltem s a nevezett vár parancsnoka, Mehemed 
pasa bejelentette, hogy összesen százhatvankilenc katona 
van együtt. 

A nevezett tábornok Konstantinápolyból eltávozott, 
mivel nem akart itt lakni és azt kérte, hogy Moldvában 
lakhassék.^ Moldvában tehát valamely alkalmas helyet kell 
számára kijelelni és embereinek kenyér-, hús- és árpa-járan- 
dóságáról és egyéb költségeiről kell gondoskodni. Magas 
fermánomat adtam tehát ki, hogy Eszterházy tábornoknak 
a sztámbuli vámpénztárból kiutalványozott napi 350 ákcseje, 
miként jelenleg Ibrailában megadatik, akként a moldvai 
vajda részéről is évi adójába beszámítva megadassák s a 
maga helyére bejegyeztessék. 

A tábornok napi 350 ákcse tartásdíjának tehát a 
sztámbuli vámnál beszüntetésére egy darab, emberemek az 
ibrailai szállás-felügyelő részéről kiszolgáltatott élelmezése 
beszüntetésére is egy darab s az emiitett 350 ákcse napi 
tartásdíjnak, valamint katonasága élelmezésének is a moldvai 
vajda részéről való kiszolgáltatása és ahány napig adatik, 
annak az említett vilajet adójába való beszámítása végett 
is egy darab rendelet adatott ki. Kelt az 1130. évi Ramazán 
27-én. (1718. augusztus 23.) 

(Szeráj levéltára.) 



' Ez okmányból az tűnik ki, hogy Eszterházy gróf csak pár napig 
tartózkodott Konstantinápolyban. 



— 45 — 

XL. 

[A moldvai vajdához intézett fermán Eszterházy és katonáinak tartásdíjáról.] 

Tugra.^ 

A messiási nemzet fejedelmeinek pédányképe, a Jézus 
vallású nép nagyjainak oszlopa, Moldva tartomány vajdája 
— kinek leg^^en jó vége ! 

Mihetyt e magas jelvényű iratom hozzád érkezik, tudd 
meg, hogy parancsolatom értelmében Eszterházy magyar 
tábornok a mellette levő százhatvankilenc magyar katonával 
Moldvában fog lakni s az említett tábornok ellátására napi 
350 ákcset, a mellette levő katonák minegyikének pedig 
napi fél oka kenyeret, fél oka marhahúst és fél abrak árpát 
adj, ami 169 katonánál naponként 847-2 oka kenyér-, 84^/2 
oka marhahús- és 21V-2 kile árpára megy fel, Te. aki a 
vajda vag}^, ezt naponként megadd és az árát Moldva adó- 
jába számítsd be. Az említett tábornoknak és a mellette 
levő mag3^ar katonáknak Moldva tartományba érkezésük 
alkalmával alkalmas helyeken szállást rendelj s az említett 
tábornoknak 350 ákcse ellátási díja és a katonáknak kenyér-, 
hús- és abrak-járandósága részedről az említett módon napon- 
ként megadatván, a folyó ár szerint Moldva adójába való 
beszámítás végett tőlük pecsétes nyugtát végy és azt 
megőrizd. 

Evégett eme magas fermánom kiadatott s parancso- 
lom, hogy amint e magas rendeletem megérkezik, engedel- 
mességet kívánó és alkalmazkodást követelő rendelkezésem- 

* Tugra. a szultán nevét magában foglaló hivatalos jelvény a 
törököknél, mely ugyanolyan jelentőségű, mint más államokban az ország 
cimere. Ezt használják a pénzeken, fermánok élén. A tugrát I. Murád 
ideje óta ;1359 — 1389) használják a szultánok. A nevezett szultán idejé- 
ben történt, hogy a raguzai köztársaság szerződésre lépett a szultánnal 
s a raguzai követek azt kívánták, hogy a fermánt a szultán személyesen 
Írja alá ; mivel azonban írni nem tudott, ezért kezét a tintába mártotta 
és rányomta a fermán elejére. A szultán öt ujjának lenyomatából kelet- 
kezett a tugra, melyben benne van a szultán neve, atyjának neve s utána e 
szavak : elmuzáffer dáima (mindenkor győzelmes). L. erről Ahmed Rászim 

művét: Li t V^s- Konstantinápoly, 1910. I. köt. 35. 1. 



— 46 



nek megfelelően járj el, az ellenkezéstől pedig óvakodjál, 
így tudjad és magas jelvén3^emnek hitelt adj. Kelt az 1130. 
évi Ramazán hó 27-én. (1718. augusztus 23.) 
(Szeráj levéltára.) 



XLI. 

[Csáky tábornok számára ellátás rendelése Oláhországban.] 

Csáky tábornok Ruszcsukba küldetett, azután pedig 
Rákóczival együtt Isztambulban lakás és a sztámbuli vám- 
pénztárból napi 260 ákcse rendeltetett számára. 

Bercsényi tábornok jelentette róla, hogy a nevezett 
tábornok napi ellátási dijához még valamely összeg adassék 
és mivel Isztambulba nem mehetett,^ azért Oláhországban 
lakhassék. 

Ennek folytán napi ellátásához még negyven ákcse 
csatoltatván, napi 300 ákcse ellátási dija az oláh adópénz- 
tárból fog megadatni és abba beszámíttatik. Előterjesztés 
történt; hogy Oláhországban való lakása végett az oláh 
vajdához, valamint a vámpénztárból annakelőtte kirendelt 
napi ellátási díjának beszüntetése és kitörlése végett a vám- 
felügyelőhöz magas rendelet Írassék s ennek megfelelően a 
magas fermán kiadatott s a megfelelő két magas rendelet 
megíratott. Kelt az 1 130. évi Sevvál hó 16-án. (1718. szept 11.) 
(Szeráj levéltára.) 



XLIl. 

[Máriássy Nis védelmére megy.] 

A ruszcsuki kádihoz és az élelmiszer-biztoshoz. 
Ruszcsukban tartózkodó Máriássy tábornok a mellette 
levő magyar katonáival együtt Nis védelmére rendeltetett,"^ 

^ Mint ez okmány igazolja, Csáky gróf sem ment Konstanti- 
nápolyba, hanem Oláhországban maradt. Később aztán ő is a fejedelem 
környezetébe ment Rodostóba, mint alább az okmányok ezt elbeszélik. 

' Fennebb az 1717. dec. 27-én kelt XXVI. sz. okmány. 



— 47 — 

ámde azt jelentették róla, hogy a magyaroknak a zsoldot 
még nem adták meg s azért még mostanáig sem mentek el. 
Korábbi rendeletem szerint katonáival együtt Nisbe 
menetele végett a vele levő százhetven magyar katonának, 
egyéb önkéntes katonához hasonlóan, mindegyiknek havon- 
ként 2V2 gurus zsoldja, mely a tizedekkel együtt két hó- 
napi 935 gurusra megy, kiutalványoztatik s ez összeget az 
utalványozási helyről felvévén és a katonáknak szétosztván, 
minél előbb Nisbe küldessenek. Evégett a ruszcsuki kádi- 
hoz és az élelmiszerek vásárlásával megbízott .... — növe- 
kedjék a méltósága ! — intézve e magas rendelet adatott. 
Kelt az 1130. évi Zilkáde hó 28-án. (1718. október 22.) 
(Szeráj levéltára.) 



XLIII. 

[Rákóczi jeniköji háztartásáról.] 

Rendelet a i kádihoz. 

Rákóczi Ferenc királynak — legyen neki jó vége ! — 
kapu-ketkhudája, Horváth Ferenc magas parancsomat kérte 
arra nézve, hogy miként a magas Portámnál tartózkodó 
követek részére kiadott szabályzatban van, szintúgy az 
említett király konyhája szükségletére is a fennevezett járás- 
ból pénzen vásárolt és házaiba szállított sertések után sem 
vám, sem adó ne követeltessék s zaklatás és háborgatás 
ne történjék. 

E tekintetben a francia áhdnáme^ defteréi vétettek 
figyelembe s mivel ott az van írva, hogy magas parancso- 
mat adtam ki, melyben elrendeltem, hogy a franciák az 
általuk vásárolt és házaikba szállított hetvenöt darab sertés 
után az őrök, janicsárok, topcsik és szubasik részéről vám- 
és adóköveteléssel ne zaklattassanak és ne háborgattassa- 
nak : ezért a francia részre kiadott magas parancsomnak 
megfelelően eme magas fermánomat adtam ki, hogy az 

^ Áhdndjue, szerződéslevél. Áhdnámenek nevezik különösen a keresz- 
tény államokkal és uralkodókkal kötött szerződést. 



48 — 



említett király és alattvalói az élelmükre és italukra szük- 
séges dolgok után vámköveteléssel ne zaklattassanak és 
házaikba való szállításban ne akadályoztassanak. Kelt az 
1131. évi Száfár hó elején. (1718. december közepe.) 
(Diván-i humájun levéltára.) 



XLIV. 

[Bercsényi ellátási díjának szabályozása.] 

A magyar tábornokok közül Bercsényi tábornok szá- 
mára annakelőtte naponként 2000 ákcse ellátási összeg 
rendeltetett a sztámbuli vámpénztárból/ de ebből ezer ákcse 
leszállítás történt s naponként ezer ákcse maradt. Mivel 
azonban ez összeg nem lett neki elég, ezért még kétszáz 
ákcse hozzáadatott és naponként 1200 ákcsenek a sztámbuli 
vámpénztárból való kifizetésére nézve a magas fermán ki- 
bocsáttatván, annak értelmében e pótlékkal együtt a ren- 
deletnek a maga helyére való bejegyzése végett az értesítés 
kiadatott. Kelt az 1131. évi Száfár hó 20-án. (1719. jan. 10.) 
(Szeráj levéltára.) 



XLV. 

[Rákóczi nyugtája egy havi tartásdijáról.] 

E levél íratott, hogy 
a magas birodalom részéről az 1130. évben az isztambuli 
vámpénztárból ellátási díj fejében rendelt és parancsolt 
9021 ákcse után az 1131. évi Száfár hónapban levő huszon- 
kilenc napra esedékes és szükséges 2180 gurus és 3 pára 
összeget az isztambuli és határához tartozó vámpénztárból 
tisztelt Jegén IVIehemed aga felügyelőtől teljesen és hiányta- 
lanul felvettem s hogy a fermán értelmében a nevezett 
felügyelő a jelzett összeget az említett vámpénztár defter- 

' Fennebb a június 16-án kelt XXXV. sz. okmányban. 



— 49 — 

jébe beszámíthassa, nyugtatványul eme pecsételt levél íra- 
tott és adatott át neki. Kelt az 1131. évi Száfár hó végén. 
(1719. január 19.) Hálás híve^ Rákóczi erdélyi király. 

(Szeráj levéltára.) 

XLVI. 

[Bercsényi katonáinak ellátásáról rendelkezés.] 

Az oláh vajdához. 

Bercsényi magyar tábornok ellenőrző szemléjének 
defteré szerint mostanában Csernovában^ száztíz magyar 
katonája volt s az említett katonák onnan távozva, Oláh- 
országban tartózkodnak, azért szokás szerint mindegyik 
katonának fél oka kenyeret, fél oka marhahúst és fél abrak 
árpát adass és hogy azok ára Oláhország adójába beszá- 
míttassék, evégett a tisztektől pecsétes nyugtát végy és azt 
megőrizd. Az ellátás kiosztásakor, ha közöttük ráják és 
muszulmánok vannak, azoknak ellátást ne adj. Kelt az 
1131. évi Rebi-ül-evvel hó elején. (1719. január 21.) 
(Szeráj levéltára.) 

XLVII. 

[Bercsényi nyugtája kéthavi házbére felvételéről.] 

Felséges, hatalmas Szultánom, egészséges legyen ! 
Ezen szolgája számára Galatában a négy út össze- 
torkolásánál a magas fermán értelmében a galatai molla'' 

' A nyugtatványon ez a szó van: /^'^*J', amit én hálás híve 
szókkal fordítottam. A tulajdonképeni értelme ez arab szónak : az érette 
imádkozó. Rákóczi török tolmácsa ezt a szót találta legalkalmasabbnak a 
fejedelem neve elé. 

- Csernova, máskép Csernavoda Romániában a dobrudsai kerület- 
ben, a Duna partján. 

^ Molla, az ulemák, vagyis a hit- és kánonjog-tudósok osztályába 
tartozó egyén. Galatai molla volt, aki Konstantinápoly Galata városrészé- 
ben az egyházbirói, illetve a főlelkészi tennivalókat végezte. Az iszlám 
vallás híveinél valójában papi osztály és hivatal nincs, csak hittudósok 
vannak s ezek végeznek némely olyanféle teendőket, mint a keresztények- 
nél a papok. 

Dr. Karácson Imre: A Rákóczi-emigráció török okmányai. 4 



- 50 — 

efendi közvetítésével a kincstár által napi száz ákcse 
összegen kibérelt lakásnak bérösszege a maga helyén fel- 
jegyeztetett s Mohárrem hó elejétől Száfár hó végéig ter- 
jedőleg két hónapi bérösszeg kiszámíttatott s annak kifize- 
tésére nézve a parancs és rendelkezés felséges Szultáno- 
mat illeti. Szolgája Bercsényi magyar tábornok. 

A defterdár efendi tegyen jelentést. 

(Szultáni kézjegy.) 

Alázatos előterjesztésem a következő : 

Galatában lakó Bercsényi tábornok lakásbéreért folya- 
modik. A főszámvevő által végzett számítás szerint az 11 31. 
évi Mohárrem hó 11 -ik napjától Száfár hó végéig negyven- 
három napi bérösszeg 28^/2 gurus, 6 pára és 2 ákcse, 
melyről a tezkere kiadatására nézve a parancs felséges 
Szultánomat illeti. (Aláírás olvashatatlan.) 

A jelentés értelmében a tezkere kiadassék. 
1131. Rebi-ül-evvel hó 14-én. (1719. február 3.) 

(Kézjegy.) 

A tezkere kiadatott 1131. Rebi-ül-evvel 16 án. (1719. 
február 5.) 

Galatában a négy út összetorkolásánál Rebuli nevű 
rajának háza^ Bercsényi magyar tábornok számára lakásul 
rendeltetett s az 1131. évi Mohárrem hó 11 -ik napjától 

^ Minden kutatásom és kérdezősködésem dacára sem tudtam rá- 
találni, hogy melyik helyen állott a Rebuli-ház, ahol Bercsényi gróf lakott. 
Annyi tény, hogy 1719 óta Galata városrész annyiszor leégett és újra 
épült s a házak tulajdonosa annyiszor változott, hogy manapság majdnem 
lehetetlen biztosan meghatározni a helyet. A négj^ út összetorkolása a 
gulatai hídtól felfelé menet ugyanazon helyen lehetett, amelyet mai nap 
is így nevez a nép, ahonnan egyik út lefelé az Aranyszarv partjára, a 
másik egyenesen fel Perába, a harmadik Kászim pasa felé. a negyedik 
Topkháne felé vezet. .Mikes is említi leveleiben, hogy Bercsényi egy ideig 
a városban lakott, de o nem Galatát, hanem Pera városrészt mondja, 
ahol ma is majdnem kizárólag európaiak laknak. 



— 51 — 

naponként 80 ákcse bérösszegen defterbe jegyeztetett. 
A parancs felséges Szultánomat illeti. Kelt az 1131. Rebi- 
ül-evvel 11-én. (1719. január 31.) 

Ház: 1; naponként: 80 ákcse. 3440 ■ 120 =^ ^^^^^ gurus, 
6 pára, 2 ákcse. 

(Szeráj levéltára.) 



XLVIII. 

[A jeniköji háztulajdonosok könyörgő levele a Rákóczi számára lefoglalt 
házak haszonbére megadásáért.] 



Felséges, hatalmas Szultánunk, egészséges legyen 



Mi rája^ szolgái Jeniköjben^ magunk által lakott 
házainkból Rákóczi és kísérete, valamint tábornokai miatt 
kiköltözködni kényszerültünk s mi most másoknak házaiban 
lakunk bérfizetés mellett. 

A bosztándsi-basi^ azelőtt azt mondta nekünk: ,,A ti 
házaitoknak érték szerint való haszonbére a magas Porta 
által megadatik és senkivel közületek igazságtalanság nem 
történik" ; s most immár három hónapja múlt, hog\^ mi 
bérelt házakban lakunk és a házbéreket tőlünk szegényektől 
megkövetelik. Mivel császári magas kegyességéről azt halljuk, 
hogy a nevezett Rákóczinak drinápolyi lakása után esedé- 
kes házbért kegyesen megadni méltóztatott, kérjük, hogy 
most rajtunk szegényeken is könyörüljön és házaink haszon- 
bérét kegyesen megadni méltóztassék. A parancs és rendel- 
kezés felséges, hatalmas Szultánunkat illeti. 

Szolgái 

' Rája, keresztény török alattvaló. 

- Jeniköj a Boszporusz partján, csinos nyaralókkal. A Rákóczi és 
kísérete által lakott házakat ez okmány mind felsorolja ugyan, de azok 
helyét megtudni most már nem lehet, mivel mind csak faházak voltak, 
melyek már rég elpusztultak. 

^ Bosztándsi-basi, tulajdonkép annyit jelent : kertészfó'nök. A bosz- 
tándsi-basi volt a szultáni palota felügyelője s a bosztandsiknak, vagyis 
udvari kertészeknek, palotaőröknek felügyelője. 

4* 



— 52 — 

Alázatos előterjesztésünk a következő : 

Jeniköjben a nevezett király által lakott háznak és a 
kísérete által lakott tizennégy háznak napi bérösszegét és 
az említett házakba való beköltözködésük idejét kitudakolni 
a törvényes hatóság által Mevlána Szeid Ahmed efendi 
küldetett ki. 

az említett faluba ment s a kibocsátott magas ren- 
delet értelmében a lakósoktól kitudakolta, hogy Jani nevű 
rajának a nevezett király által lakott háza után a napi 
házbér 100 ákcse, az említett házzal összefüggésben levő 
s Apazi-oglunak két háza után 15 ákcse, a tenger partján 
Jonaki háza után 40 ákcse és szintén ugyanazon a helyen 
Jági Panajot háza után 8 ákcse, Edser Teráfkul háza után 
8 ákcse, jelenleg Forgács tábornok által lakott Kosztantin 
háza után 40 ákcse, Anton és vSzofia nevű keresztények 
háza után 30 ákcse, Bogosz Dimo háza után 15 ákcse, 
Társzia nevű keresztény háza után 15 ákcse, Zurekcsi háza 
után 6 ákcse, Dimitrakinak négy házában a szobák után 
8 ákcse, egy másik Kosztantin háza után 10 ákcse, Eliárisz 
háza után 8 ákcse, Iván háza után 20 ákcse. Az említett 
házaknak napi bérösszege 323 ákcse. 

Részrehajlatlan és jól értesült egyénektől kikérdezte, 
hogy az említett házakat az 1130-ik évi Sevvál hó 25-ik 
napján^ átvették és azokba beköltözködtek. Eme szolgáit 
is összeírta, azután a seriát-gyűlés^ elé ment és a tény- 
állásnak megfelelően e szolgáit is értesítette. Kelt az 1131. 
évi Rebi-ül-evvel hó 5-én. (1719. január 24.) 

Alázatos előterjesztésem a következő : 

Rákóczi és kísérete által Jeniköjben lakott házaknak 
tulajdonosai házbérért folyamodnak. Az említett faluban a 
nevezett király és alattvalói által jelenleg lakott tizennégy 
háznak bérösszege 323 ákcse, miként ezt kitudakolás után 
a galatai kádi efendi jelenti. Császári Felségednek erről 

' 1718. szept. 20. 
Scriát-gyülés, a muszulmán vallási törvény szerint eljáró bíróság. 
A muszulmán vallási törvény neve seriát. 



53 — 



tudomása lévén, a parancs felséges, hatalmas Szultáno- 
mat illeti. Kelt az 1131. évi Rebi ül-evvel hó 13-án. (1719. 
február 1.) 

(Szeráj levéltára.) 



XLIX. 

(Rákóczi kíséretének beköltözése a jeniköji bérházakba s azok házbére.] 

Jeniköjben Rákóczi király kísérete által lakott tizen- 
négy kisebb-nagyobb háznak bérlete naponként 323 ákcse 
s Musztafa efendi galatai kádi bejelentette, hogy az 1130. 
évi Sevvál hó 25-én azokat elfoglalták s azokba bementek, 
miként neki erről hírt adtak. Előterjesztés történt tehát 
ennek beiktatása végett s az előterjesztésnek megfelelően 
a bejegyzésre a magas fermán kiadatott s annak értelmében 
bejegyeztetett. Kelt az 1131. Rebi-ül-ewel 13-án. (1719. 
február 1.) 

(Szeráj levéltára.) 



L. 

[A moldvai vajda panaszos levele Eszterházy ellen ] 

Feséges, hatalmas, irgalmas, kegyelmes Uram, Szultánom, 
egészséges legyen ! 

A szemekre fényt árasztó, tiszteletet és szerencsét 
birtokló magas udvara előcsarnokának porába dörzsölöm 
arcomat és szememet s élete és hatalma napjainak tartós- 
ságáért való könyörgésben őszinte szívvel foglalkozva, mint 
legalázatosabb szolgája kívánom, hogy a jóságos Isten az 
én felséges Uramnak drága életét az ő boldogságos árnyé- 
kában levő összes szolgáival fogyatkozás nélkül ezen őszinte, 
csekély szolgája felett tartóssá tegye ! Amin. 

Mostanában kibocsátott dicsőséges, magas fermánja 
folytán íratott kegyes levele engedelmes kezeimhez érkezett 
és annak magas tartalmában foglalt parancsolat szerint a 
Moldvában tartózkodó Eszterházy tábornok a vele levő 



— 54 — 

magyarokkal Benderbe költözik, napi ellátása azonban miként 
eddig, ezután is a moldvai adópénztárból fog fizettetni. 
A parancs és rendelkezés felséges és kegyes Uramat illeti. 
A szegény ráják iránt e tekintetben is éreztetett kegyes- 
ségéért ismételve áldást mondtak. A jóságos Isten tegye 
felséges Urunkat dicsőségessé és e szolgái áldó imádságokat 
végezhessenek érette ! Amia. 

Most érkezett magas parancsa az említett tábornokkal 
közöltetett és magas tartalma értésére adatott. Követeltük 
is, hogy Benderbe költözzék, de ő azt válaszolta: „Ha napi 
ellátási díjamból egy hónapi tartásdíjamat előzetesen meg- 
adják, azután, amíg Benderbe jutok, útközben azon állomás- 
helyeken, ahol megállapodom, az élelmiszeremet és italomat 
előkészítik és amíg Benderben lakom, napi ellátásom meg- 
adása végett egy előkelő bojárt okvetetlen kirendelnek, hogy 
szükséges ellátásomat a bojártól követelhessem és ha kése- 
delem történnék, a bojártól zálogot vegyek, továbbá tár- 
gyaim és podgyászaim elszállítására több kocsi, gyalogos 
katonáim számára pedig, hogy lóháton mehessenek, elegendő 
számú ló rendeltetik s ha az általam követelt pénz és a 
többi szükséges dolgok előkészíttetnek, akkor elindulok, 
máskép azonban nem". 

S ezt határozottan kimondta és midőn kértük s könyö- 
rögtünk neki, hogy a szegény ráják teherhordó lovait s a 
többi lehetetlen követeléseit ne kívánja, meg sem hallgatott 
bennünket, hanem feleletében makacsul megmaradt, ez okból 
ezt a dolgot Felségednek alázattal újra megírni bátorkodom. 

Jóságos Uram ! ezen szolgája és a szegény ráják iránt 
mostanáig különféle kegyelme nyilvánult s világos, hogy 
minden ügyben és minden dologban kegyelmére szorulunk 
s teljes megalázkodással és könnyeink ontásával magas 
irgalmasságától kérjük és könyörgünk, hogy a nevezett 
tábornok tartásdíjának fizetése alól a moldvai szegény ráják 
felmentessenek és az máshonnan adassék meg neki. Ebben 
az ügyben a parancs, a kegyelem, az irgalom, a köny őrület 
az én Uramtól függ. Ebben az évben az éhség és ínség 
miatt a szegény ráják helyzete szánandó és szívfacsaró s 
a nevezett tábornok napi tartásdíjának összerendelése olv 



— 55 — 

nagyfokú nehézséget és nyomorúságot okoz, hogy azt csak 
a felséges Úristen látja A hatalmas Isten örvendeztesse 
meg szomorú szívünket Felséges Uram irgalmas kegyessé- 
gével. Amin. 

Az említett tábornok ügye és a szegény ráják nyo- 
morúsága és szegénysége ez igaz szolgája előtt ismeretes, 
azért Felséged lábaporához dörzsölöm arcomat, hogy mél- 
tóztassék ennek megtudakolására gondot fordítani s Felsé- 
ged előtt is ismeretes lesz. A további parancs, kegyelem 
és irgalom felséges, hatalmas, jóságos, kegyes Uramat, 
Szultánomat illeti. (Keltezés hiányzik.) 

Szolgája Mihály moldvai vajda. 

Alázatos előterjesztésem a következő : ^ 
A parancsolat szerint Moldvában tartózkodó Eszterházy 
és Máriássy tábornokok mind maguk, mind pedig alattvalóik 
a rájákat zaklatják, ezért elrendeltetett, hogy Benderbe köl- 
tözködjenek. Mikor a nevezett tábornokokkal az elköltöz- 
ködésre vonatkozó magas rendelet közöltetett, ruháik és 
podgyászaik elszállítására kocsit és a gyalogosok számára 
lovat s Benderig menve az útba eső állomáshelyeken ellátást 
kértek, miként ezt a moldvai vajda levelében megírta s az 
említettek maguk is jelentették, hogy arra a segítségre rá- 
szorulnak és kirendelt tartásdíjukból néhány hónapi összeg- 
gel a moldvai vajda hátralékban van és ürügyet keres annak 
visszatartására, ami által szükségbe és nyomorúságba jutot- 
tak, miként minderről Felségednek is tudomása van. 

Az említettek számára a moldvai adópénztárból ki- 
rendelt napi ellátási díjból az elmúlt hónapokra a vajdánál 
hátralékban levő és ki nem fizetett összegnek, bármekkora 
legyen is az, e magas rendelet megérkezésekor késedelem 
nélkül teljes kifizetése s podgy ászuk elszállítása és a gya- 
logosok lóra ültetése végett a szükséges kocsinak és elegendő 
számú lónak előkészítése s Benderbe menetelük alatt az 
útba eső állomáshelyeken a kellő ellátás megadása, hasonló- 
kép Benderbe érkezésük után a régebben megállapított napi 

^ Ugyanezen iratra rájegyezve az udvari kancellár ez előterjesztése. 



— 56 — 

ellátásuknak a moldvai adópénztárból való megadása és 
elszámolás végett tőlük nyugtatvány vétele szükséges. 

Erre nézve a moldvai vajdához intézve a magas ren- 
delet megírására vonatkozólag a parancs felséges Szultá- 
nomat illeti. (Olvashatatlan aláírás.) 

A rendelet kiadatott 1131. Rebi-ül-evvel 16.(1719. febr. 5. ) 
(Szeráj levéltára.) 

LI. 

[Magyar katonák panaszos levele a moldvai vajda ellen.] 

Felséges és kegyes Szultánunk, egészséges legyen ! ^ 
Mi magyar szolgái, Máriássy ezredes katonái vagyunk 
s tisztek és legénység együtt százharmincöten a dicsőséges 
fermán értelmében október 17-én a Moldvában levő Jassi 
nevű helyre érkeztünk s a fermán rendelkezése szerint el- 
látásunkat a moldvai vajdától kértük. Ő kenyér ára fejében 
csak hatvan katonának adott két-két ákcset s mikor a hús- 
nak folyó ára két pára, ő csak másfél ákcse húspénzt adott 
és e mai napig összesen tizenkét és fél kile árpánál többet 
nem adott. 

A nagy nyomorúság miatt sokan kénytelenek voltak 
eltávozni s akik megmaradtunk, tisztek és legénység együtt 
csak hatvanhárman vagyunk. A nevezett vajda minket 
kínozva és gyötörve azt mondta: „Amíg nem adtok nyug- 
tatványt arról, hogy százharmincöt katonának teljesen ki- 
szolgáltattam az ellátást, addig semmit sem adok". 

Magas kegyelmességétől kérjük tehát, hogy helyze- 
tünkön könyörüljön s mivel félholtak és mezítelenek vagyunk, 
esedezve kérjük, szánjon meg bennünket, hogy testünk be- 
fedésére ruhát szerezhessünk. A parancs és rendelkezés 
felséges és kegyes Szultánunkat illeti. Kelt az 1131. évi 
Dsemázi-ül-evvel hó 3-án. (1719. március 22.) 

Szolgái a magyar katonák. 
(Szeráj levéltára.) 

' Ez a panaszos levél élénken megvilágítja a szegény bujdosó 
magyarok szánalmas helyzetét és szenvedéseit. 



57 



LII. 



[A moldvai vajda vádaskodó levele Eszterházy ellen és a bujdosó magyar 
katonák ellen.] 

Felséges, kegyes Szultánom, egészséges legyen ! 

Alázatosan jelentem, hog\^ a Moldvában tartózkodó 
Eszterházy tábornoknak és Máriássy nevű magyar tábornok 
kíséretének és embereiknek a zsoldot és minden ellátást 
megadtam, ők azonban, noha a magas fermián kiadatott már, 
hogy Benderbe költözködjenek, még jelenleg is ebben a 
tartományban időznek s nagyon erőszakoskodnak, rendet- 
lenkednek, a rájákat zaklatják, de azonkívül embereiknek 
most már csak egyharmada maradt meg, kétharmada pedig 
elszéledt s azért, ha zsoldjukat, ellátásukat, élelmezésüket 
a korábban kibocsájtott magas fermán szerint egészen meg- 
kapják, akkor a kincstár megcsalódik és kárt szenved. 

A kincstár megkárosításának elhárítása végett tehát 
szükséges, hogy az említetteknek máig meglevő emberei 
felett szemle tartassék és jegyzék készíttessék s hogy e 
tartomány rendetlenkedéseiktől és zaklatásaiktól megszaba- 
duljon, minél előbb Benderbe való költözködésük végett 
szigorú magas fermán kibocsátásáért esedezem. A parancs 
Szultánomat illeti. 

Szolgája Mihály moldvai vajda. 

Alázatos előterjesztésem a következő : ^ 
Az oldalt levő feljeg3'zés szerint magas parancs ada- 
tott ki, hogy a magyar tábornokok ellátási diját és kato- 
náiknak természetbeni ellátását a moldvai vajda megadja 
és az Moldva adójába beszámíttassák. A moldvai vajda 
jelenti, hogy az említettek Moldvában tartózkodva, a rájákat 
zaklatják, azért minél előbb Benderbe költöztetésük szük- 
séges és nyilvánvaló már, hogy az említett nép legtöbbje 
nincsen együtt, mert Eszterházynak csak ötven katonája 
van és Máriássy tábornoknak' is ötven s azon feltétel alatt, 
hogy ezeknek ellátása a moldvai vajda részéről megadatik, 

' .A vajda levelére rávezetett kancellári előterjesztés. 



— 58 — 

minél előbb Benderbe költöztetésük és ott letelepítésük végett 
szigorú, magas rendelet megiratására nézve a parancs fel- 
séges, hatalmas Szultánomat illeti. 

(Olvashatatlan aláírás.) 

(Oldalt.) A defterbe az a magas rendelet van be- 
jegyezve, hogy az említett tábornoknak ellátási díjul napon- 
ként 350 ákcse, százhatvankilenc magyar katonájának pedig 
természetbeni ellátás, továbbá Máriássy tábornok katonáinak 
is természetbeni ellátás adassék a moldvai vajdától és ezek 
ára a moldvai adóba beszámíttassék. 1131. évi Dsemázi-ül- 
ákhir 8-án. (1719. április 26.) 

A tezkere kiadatott 1131. Dsemázi-ül-ákhir 1 1. (1719. 

április 29.) 

(Szeráj levéltára.) 



LIII. 

[Eszterházy jelentése és panasza a moldvai vajda ellen.] 

Felséges, hatalmas és kegyelmes Szultánom, 
egészséges legyen !^ 

A magas fernián értelmében e szolgájának és Máriássy 
tábornoknak magyar katonasága felett nemrég ellenőrző 
szemle tartatott s e szolgájának 169 és Máriássy tábornok- 
nak 135 katonája találtatott s azután az 1130. évi Ramazán 
hó 1. napján magas fermán adatott ki, hogy Moldvában 
tartózkodjunk s hogy e szolgájának, Eszterházy tábornok- 
nak a moldvai adópénztárból napi 350 ákcse élelmezési díj, 
a 169 magyar katonának pedig természetben egyenként fél 
okára menő 169 pár ken3^ér és szintén fél okára menő 
összesen 84Va oka hús és naponként fél abrakot számítva 
összesen 2rA. kile árpa, továbbá szintén így Máriássy 
tábornok 135 katonájának naponként összesen 135 pár 
kenyér, 67V.i oka hús és 67'/-.' oka árpa ellátásul a moldvai 

' Eszterházy grófnak ez a levele megdöbbentő képet fest arról a 
nyomorúságról, amit a hontalanná vált magj'arok végigszenvedtek. 



— 59 — 

vajdától megadassék és az ára a moldvai adóból leszá- 
míttassék. 

Az említett vajda azonban ellátásunkat nem adta meg 
s mikor emiatt már állatjainkat, fegyvereinket és ruháinkat 
is eladtuk, az éhséget tovább nem viselhettük, embereink 
egy része elszéledett, de azután némelyek ismét visszajöttek. 
Mikor ez állapotunkat a magas Portán bejelentettük és 
emberünket elküldöttük, hogy helyzetünkön könyörüljenek, 
akkor ő azt jelentette, hogy nem maradt annyi katonánk 
s mikor ez ügyet a valóságnak megfelelően tudattuk, a 
magas Porta megkönyörült e szolgáin és Mihály moldvai 
vajdához, mivel e katonáknak ellátást nem adott, erős és 
szigorú parancsolat ment, hogy a megállapított élelmet folyó- 
árban számítva megadja, továbbá podgyászunknak elszállí- 
tása végett kocsikat és gyalogosaink számára lovakat ren- 
deljen és mire Benderbe érkezünk, akkorra ott szállást 
készíttessen s a moldvai pénztárból ellátást adjon, miként 
az régebben megállapíttatott. 

Ámde akkor azt mondta : „Ma nézek utána, holnap 
nézek utána s titeket Benderbe küldelek". S teljes hat hétig 
visszatartott bennünket és ezen hat hét alatt a magas Por- 
tára embert küldött és azt jelentette, hogy mi a parancso- 
latnak nem engedelmeskedünk s panaszt tett, hogy Moldvát 
elpusztítjuk és azt mondta, hogy csupán száz emberünk van. 

Az igazsággal ellenkező eme panasza folytán kibocsátott 
rendelet másolata is mellékelve Konstantinápoly ba küldetett. 

Mióta a kezünkbe adott magas fermán Moldvába érke- 
zett, Dsemázi-ül-ákhir hó elejéig számítva, e szolgáinak nyolc 
kisze^ ákcsenél több hátralékos követelése volt a vajdától 
és tőlünk nyugtát kívánt. A nyugtát átvette tőlünk, de 
azután csak ezer gurust adott a kezünkbe és mi szolgái 
ezen összeget hitelezőink között szétosztottuk és azoknak 
adtuk. Utána pedig, midőn a magas parancsnak engedel- 
meskedve, ruhátlanul, mezítláb, fedetlen fővel megérkeztünk, 
most sem ád egy parányi ellátást sem és pénzt sem. 

^ Kisze, annyit jelent: erszény. Egy kisze ákcse, vagj'is egy erszény 
pénz = 500 piaszterrel. 



— 60 — 

Nincsen zsoldunk, ruhátlanul, mezítelenül, gyalogosan 
vagyunk s az éhség miatt elveszünk. Felséged irgalmassá- 
gától és kegyelmétől várjuk, hogy állapotunkon megkönyörül. 
Azt a kegyetlenséget, szívtelenségét, amit a moldvai vajda 
e szegény, zaklatott magyar katonákkal elkövetett, ne adja 
Isten ! még a hitetlen német sem tette és nem teszi. Ha 
Felséged akarata volna, hogy mi szolgái így szemlátomást 
elvesszünk, legyen Isten rendelése ! (Keltezés hiányzik.) 

Szolgája Eszterházy tábornok 
Szolgái : Eszterházy tábornok 
magyar katonái. 
(Szeráj levéltára.) 



LIV. 

[A szultán levele Eszterházyhoz, melyben kérése teljesítését igéri.] 

Tugra.^ 

A messiási nemzet főurainak példányképe, a Jézus- 
vallású nép nagyijainak oszlopa, jelenleg Moldvában tartóz- 
kodó őszinte és kedvelt barátunk, gróf Eszterházy magyar 
tábornok — kinek legyen jó vége ! 

A barátsághoz illő örvendetes szóval és szívességgel 
egészsége kérdezése után barátságosan tudatjuk, hog}^ 
ez alkalommal hozzánk küldött levele megérkezett és 
mindaz, ami benne megíratott, tudomásunkra jutott. A 
levelében megírt és kérelmezett dolgokat mind megadjuk, 
podgyászuk elszállítása végett a szükséges kocsiknak és a 
gyalogosok számára lovaknak kirendelése végett, valamint 
Benderbe érkezésük idejére a szállások elrendezése és el- 
látásuknak a korábban kibocsátott rendelet szerint a moldvai 
adóból való megadása végett Moldva vajdájához, a messiási 
nemzet főembereinek példányképéhez, Mihály vajdához — 
legyen neki jó vége ! — erős és szigorú magas rendeletün- 
ket adtuk és levelet írattunk, hogy a hátralékos pénzt is 

' Ezen a levélen is, mint az előbbin, a keltezés hiányzik s csupán 
tartalmuk után ítélve helyeztem el így egymásután őket e gyűjteményben. 



— 61 — 

megfizesse. Insallah ! Benderbe megérkezvén, ott tartózko- 
dása alatt irányunkban való barátságáról nem feledkezik el. 
Kegyelem Istentől. íratott a jól őrzött Konstantinápolyban . . . 
(A keltezés olvashatatlan.) 

(Szeráj levéltára.) 

LV. 

[Rákóczi útiköltséget kér Máriássy ezredes számára, kit Oroszországba küld.] 

Felséges, hatalmas Szultánom, egészséges legyen ! 
Máriássy ezredes általunk Oroszországba küldetik^ s 
mivel azt jelentette, hogy útiköltségre van szüksége, azért 
számára a kincstárból kegyesen kiutalványozott napi ellátási 
díja az ezerszázharmincegyedik évi Dsemázi-ül-evvel - hó 
elejétől ugyanazon évi Sevvál'^ hónapig terjedőleg a fő- 
számvevőtől kiszámíttatott s oldalt feljegyeztetett és annak 
kiutalását és kifizetését kérjük. A parancs és fermán fel- 
séges, hatalmas Szultánomat illeti. 

Szolgája (aláírás hiányzik). 

' .AJberoni bíboros, spanyol külügyminiszter, a Spanyolország ellen 
létesített négyes szövetség (lásd fennebb az 1718. június 13-án kelt 
XXXIII. sz. okmányhoz írt 3. jegyzetet) ellensúlyozására szövetségesül 
iparkodott megnyerni Nagy Péter orosz cárt s úgy látszott, hogy a cár 
hajlandó lesz háborút indítani Ausztria ellen. E hírre Rákóczi, ki a cárt 
személyesen is ismerte, Máriáss)'^ tábornokot Oroszországba küldötte, 
hogy a cárnak a magyarok ügyét figyelmébe ajánlja s a háború megkez- 
dése esetén szövetségre lépjen vele. Erről az ügyről Rákóczi is meg- 
emlékezik vallomásaiban (II. Rákóczi Ferenc önéletrajza és egy keresztény 
fejedelem áhításai. Budapest, 1876), midőn az 1719. év végén a lefolyt 
esztendő eseményeiről írt beszámoló soraiban (370 — 372. 1.) a többi között 
ezeket írja : „Ez év elején fénylett némi remény, hogy a muszka háborút 
indít, de az ő udvarának részletes ismeretéből vont következtetések sze- 
rint ez is majdnem teljesen eltűnt. Azonban neked (Istennek) minden 
lehetséges s azért e fejedelemmel szemben megteszem, amit előtted meg- 
teendőnek vélek s a többit rád (Istenre) bízom". Az egyik, amit meg- 
teendőnek vélt a fejedelem, az volt, hogy Máriássy tábornokot követségbe 
küldötte hozzá s ez okból kérte a török kormányt, hogy Máriássynak 
hat hónapi tartásdíját előre adják ki. A kérelmet a szultán teljesítette, 
mint ezt az okmány bizonyítja. 

- Dsemázi-ül-evvel a muszulmán holdév ötödik hónapja. 

'* Sevvál hó a muszulmán év tizedik hónapja. 



— 62 — 

A tisztelt defterdár efendi a kérelemnek megfelelően 

számítsa ki és jelentse be. /r. ,...,. . x 

(Szultáni kezjeg3^) 

A kérvénynek megfelelően kiszámíttatván, hat hónapi 
járandósága negyvenhatezer és húsz ákcsére megy. A pa- 
rancs felséges Szultánomat illeti. Kelt az 1131. évi Dsemázi- 
ül-evvel 28-án. (1719. április 17.) 

(Olvashatatlan aláírás.) 

Alázatos jelentésem a következő : 

Oroszországba menni készülő Máriáss}'' tábornoknak 
útiköltségre lévén szüksége, ellátási díjának kifizetését ké- 
relmezi. Az 1131. évi Dsemázi-ül-evvel hónap elejétől Sevvál 
hónapig terjedőleg kiszámíttatván, negyvenhatezer húsz ákcse 
összegre megy, melyről a tezkere kiadatására nézve a parancs 
felséges és hatalmas Szultánomat illeti, 

(Olvashatatlan aláírás.) 

A jelentés értelmében a tezkere kiadassék. 1131. Dse- 
mázi-ül-evvel 28. /r^. ,,.,.- X 

(Szultáni kézjegy.) 

Alázatos előterjesztésem a következő : 

A kérvényezőnek az 1130. évi Redseb hó 17-ik nap- 
jától kezdve a magas fermán értelmében a sztámbuli vám- 
pénztárból napi 260 ákcse utalványoztatott, amelyből az 
1131. évi Dsemázi-ül- evvel hónap elejéig kilenc hónapra és 
tizenhárom napra hetvenkétezer kétszáznj^olcvan ákcse összeg 
teljesen kifizettetett neki és erről ő pecsétes, szabályszerű 
nyugtatványt adott, mely Felséged tudomása szerint a maga 
helyén őriztetik. A fermán felséges Szultánomat illeti. 

Szolgája ^ vámfelügyelö. 

(Szeráj levéltára.) 



A név teljesen kibetűzhetetlen. 



— 63 



LVI. 



{Horváth Ferenc magj'ar kapitiha feljelentése a khotini parancsnok ellen 
Pápai János díjazásának visszatartása miatt.] 

Felséges, hatalmas Szultánom, egészséges legyen ! 

Császári Felségednek már azelőtt is jelentettük, hogy 
a Khotinban tartózkodó magyar Pápai János ^ szolgájának 
Felséged által rendelt napi ellátása megadásában a khotini 
defterdár mindig ellenkezik és makacskodik s noha a magas 
parancsok kibocsáttattak, hogy hiánytalanul fizesse ki azo- 
kat, mégsem engedelmeskedik és az engedélyezett ellátást 
csak felében adja meg, sőt az is megtörténik, hogy egy-két 
hónapon át semmit sem ad neki s így szükséget és nyo- 
mort szenved, azért az ellátás helyébe hónapról hónapra a 
megélhetésre elégséges pénzösszeg rendelését kéri, melyre 
nézve a parancs felséges, hatalmas Szultánomat illeti. 

Szolgája Horváth Ferenc magyar kapu-kehája. 

A tisztelt defterdár efendi tegyen jelentést. 1131. Redseb. 
(1719. május.) (Szultáni kézjegy.) 

E jelentéktelen szolgának jelentése :- 
A magyarok közül jelenleg Khotinban tartózkodó Pápai 
János kapitán}' és a vele levő nyolc magyar számára ki- 

' Pápai János, Rákóczi legkiválóbb diplomatáinak egyike. A magyar- 
országi Rákóczi-mozgalmak alatt ő volt a fejedelem követe Konstanti- 
nápolyban. A magyarországi háború lezajlása után többnyire Oláhország- 
ban tartózkodott mint száműzött s ismeretsége és összeköttetései révén 
mindenkép rajta volt, hogy a magyar nemzeti ügynek pártfogókat szerezzen. 
Az 1716. háború kitörésekor, midőn a száműzött magyar urak Khotinban 
gyülekeztek ó' volt a diplomáciai közvetítő köztük és a Porta között. 
Sokat fáradott azon, hogy a szultán Rákóczit hívja meg Törökországba 
s lépjen vele a kellő forma szerint szövetségre. III. Ahmed szultán őt 
küldötte el egy kapudsi hasival Franciaországba Rákóczihoz, hogj'' őt 
ünnepélyesen meghívják Törökországba. Pápai Jánosról az egykorú török 
író, Rásid efendi is többször megemlékezik Tárikhjában (IV. köt. 218. és 
371. 1.). A száműzetés nyomorúságából neki is kijutott, miként ezt a jelen 
okmány bizonyítja. 

^ A defterdár jelentése Horváth Ferenc kérvényére. 



64 



Utalványozott ellátást a bejegyzés szerint a khotini defterdár 
tartozik megadni, ámde miként Felségednek is tudomása 
van róla, a magyarok kapu-kehájája azt jelenti, hogy több- 
nyire csak félig adja meg, azonkívül egy-két hónapig semmit 
sem ad meg s ezzel gyötri és kínozza őket, noha már el- 
rendeltetett, hogy ne ellenkezzék s az említett kapitány és 
a mellette levő nyolc magyar katona számára az előírt 
tartásdíj megadásában akadékoskodás és ellenkezés ne tör- 
ténjék. Hogy tehát a khotini defterdár által az megadassék, 
evégett a khotini parancsnokhoz és defterdárhoz intézve a 
magas rendelet megírására nézve a parancs felséges, hatal- 
mas Szultánomat illeti. (Olvashatatlan aláírás.) 

Az előterjesztés értelmében a magas parancs írassék 
meg. 1131. évi Sábán hó 7. (1719. jün. 24) 

(Szultáni kézjegy.) 

(Oldalt.) Rákóczi király által Khotinba küldött Pápai 
János kapitán}' számára a napi élelmezésnek a khotini def- 
terdár által való megadása végett a magas rendelet kiada- 
tott, miként ez a defterbe bejegyezve van. A parancs fel- 
séges Szultánomat illeti. 

A defterben levő ellátás összege kiszámíttatván, napi 
176 ákcsere megy. A parancs felséges Szultánomat illeti. 
Kelt az 1131. évi Sábán hó 13-án. (1719. június 30.) 
(Szeráj levéltára.) 



LVII. 

[Csáky Mihály gróf kérvénye a szultánhoz, hogy az oláh vajda változása 
folytán tartásdíjának kifizetése végett az új vajdához rendelet irassck.] 

Felséges, hatalmas Szultánom, egészséges legyen ! 

Jelenleg Oláhországban, Bukarestben tartózkodó Csáky 
nevű magyar tábornok számára az oláh adópénztárból, az 
oláh vajdáktól való felvétel végett utalványozott napi 300 
ákcse ellátási díj, szintúgy az Oláhországban tartózkodó 
egyéb magyarok számára parancsolt tartásdíj vagy ellátás 
a főszámvevőtől mellékelve összeszámíttatott. 



— 65 — 

Az előbbi oláh vajda, Janaki elhalálozott s a helyébe 
kinevezett Nikoli vajdához intézve az 1131. évre való be- 
számítás végett az előbb kiadott magas rendeletek megújí- 
tását kérjük. A parancs és rendelkezés felséges, hatalmas 
Szultánomat illeti. Szolgája Csáky tábornok 

és a többi magyarok. 

Alázatos előterjesztésem a következő: 

A jelenleg Oláhországban tartózkodó Csáky Mihály 
tábornok tartásdíja végett a magas rendelet kiadatott, hogy 
az oláh vajda az oláh adópénztárba való beszámítással 
naponként 300 ákcset fizessen s az említett tábornok, mint 
Felségednek tudomása van róla, azért folyamodik, hogy a 
megparancsolt ellátási díjnak megfizetése végett a jelenlegi 
oláh vajdához, Nikolájhoz intézve magas rendelet írassék. 
A parancs felséges Szultánomat illeti. 

(Olvashatatlan aláírás.) 

A jelentés értelmében a magas rendelet írassék meg. 
Kelt az 1131. évi Sábán hó 13-án. (1719. június 30.) 

(Szultáni kézjegy.) 
(Szeráj levéltára.) 



LVIII. 

[Utasítás a khotini pasához Pápai János tartásdijának megadásáért.] 

Rendelet a khotini pasához és a khotini defterdárhoz/ 

A magyarok közül jelenleg Khotinban tartózkodó Pápai 
János és a vele levő nyolc magyar katona, kiknek számára 
fermánom értelmében napi tartásdíj jár, azt jelentették, hogy 
egy-két hónap óta nem kapták meg azt és szükséget, nyo- 
mort szenvednek. 

A császári irattárban őrzött számadási deftert meg- 
nézettem s ott az a magas rendeletem van bejegyezve, 

^ Ez a rendelet válasz Horváth Ferenc magyar kapu-kehájának 
fennebb, az LVI. sz. a. közölt beadványára. 

Dr. Karácson Imre: A Rákóczi-emigráció török okmányai. 5 



— 66 — 

hogy a nevezett tábornoknak naponként tíz pár ken^-ér, 
három oka hús és egy kile árpa, a vele levő nyolc magyar 
katona mindegyikének pedig naponként fél oka kenyér, fél 
oka marhahús és fél abrak árpa adassék általad, aki a 
defterdár vagy. 

Az említetteknek tehát a korábbi fermánom szerint 
járó ellátása megadassék és semmiféle kifogás ne legyen 
s Te, aki a defterdár vagy, a nevezett tábornoknak és a 
vele levő nyolc magyar katonának ellátásukat naponként 
megadd és elszámolás végett tőlük nyugtát vég3% hogy 
semmiféle hiányt és nélkülözést ne szenvedjenek. Ezért 
adatott ki e magas fermánom. Kelt az 1131. évi Sábán hó 
20-án. (1719. évi július 7.) 

(Szeráj levéltára.) 



LIX. 

[A benderi pasa parancsot kap, hogy Eszterházy számára a tartásdíjat a 
moldvai vajdától hajtsa be] 

Rendelet jeles vezirem Mehemed pasa, benderi 
parancsnokhoz.^ 

Benderben lakó Eszterházy tábornok eltartására napon- 
ként 350 ákcse és a mellette levő magyarok ellátására napi 
50 pár kenyér, 25 oka hús és 6 kile árpa adatván, azok 
ára az adópénztárból való kiegyenlítés feltételével a moldvai 
vajda által adatott meg. Ő azonban ezt az ellátást a neve- 
zett tábornoknak Benderbe érkezésekor beszüntette és ma 
már a napi ellátás árából a nevezett tábornok számára nyolc 
kisze ákcse hátralék van fenn. Mivel ezt nem fizette meg, 
azért a tábornoknál nélkülözést és nyomort okozott s ő ezt 
az ügyet bejelentette. 

A korábbi rendeletem értelmében a nevezett tábornok 
számára, szintúgy a niellette levő magyarok számára a 
moldvai vajdától megadatni parancsolt összegből a rendelet 

^ Ez a szultáni fermán annak a panaszos beadványnak a követ- 
kezménye, melyet Eszterházy gróf irt a szultánhoz a moldvai vajda ellen. 
Lásd az LIII. sz. a. közölt levelet. 



napjától mostanáig kifizetett és átszolgáltatott összegen kívül, 
ami a vajdánál hátralék maradt fenn, azt Te, aki a fen- 
nevezett vezirem vagy, sietve behajtasd és a nevezett tábor- 
noknak átadasd s a magyarok részére az elrendelt napi 
ellátási összeg megadásában késedelmet és mulasztást ezután 
se engedj meg, hanem az említett vajda által megadasd, 
hogy szükséget és nélkülözést ne szenvedjenek. Ezért ada- 
tott ki e magas fermánom. Kelt az 1131. évi Sábán hó 
21-én (1719. évi július 8.), a jól őrzött Isztambulban. 
(Szeráj levéltára.) 



LX. 

[A jeniköji háztulajdonosok nyugtája a Rákóczi számára lefoglalt házak 
haszonbére fejében.] 

Felséges, kegyes Szultánunk, egészséges legyen ! 

Ezen két rája szolgája jeniköji lakosok vagyunk és 
az általunk lakott házunk Rákóczi számára kibéreltetett, 
magas kegyelmességétől kérjük, hogy eme két szolgájának 
a házunk esedékessé lett bérösszegét a kincstár megadni 
kegyeskedjék. A parancs Szultánunkat illeti. 

Szolgája Demetráki, szolgája Kosztantin. ^ 

Alázatos előterjesztésem a következő : 

A kérvényt benyújtó két rajának Jeniköjben levő háza 
Rákóczi számára kibéreltetett s most a Sábán hónapi ház- 
bért kérik. Az említett rájáknak Redseb havi házbérül tizenkét 
gurus adatott s oldalt levő feljegyzés szerint ennek meg- 
felelően Sábán hónapra is a jelzett 12 gurus összegről a 
tezkere kiadása ügyében a parancs felséges, hatalmas Szul- 
tánomat illeti. (Olvashatatlan aláírás.) 

Az előterjesztés értelmében a tezkere kiadassék. Kelt 
az 1131. évi Ramazán 5-én. (1719. júl. 20.) (Kézjegy.) 

(Szeráj levéltára.) 

^ Ennek a jeniköji két háztulajdonosnak neve előfordul a XLVIII. 
sz. a. közölt okmányban, hol a bérbe vett jeniköji házak tulajdonosainak 
nevei olvashatók. 



— 68 — 

LXI. 

I Bercsényi utolsó házbére Konstantinápolyban.] 

Felséges és hatalmas Szultánom, egészséges legyen! 
Ezen szolgájának Galatában lev^ő lakásáról a házbér 
oldalt kiszámíttatván, Sábán hónapi lakásbérre a tezkere 
kiadatását kérelmezi, melyre nézve a parancs és rendelkezés 
felséges, hatalmas Szultánomat illeti. 

Szolgája Bercsényi magyar tábornok. 

Alázatos előterjesztésem a következő : 

Galatában Bercsényi tábornok által lakott háznak havi 
bérletéért van ez előterjesztés. Az említett háznak Redseb 
hónapi bére fejében húsz gurusról adatott ki a tezkere s 
ennek megfelelően Sábán hónapi házbérre is húsz gurusról 
való tezkere kiadatására nézve a fermán felséges, hatalmas 
Szultánomat illeti. (Olvashatatlan aláírás.) 

A jelentés érteimébén a tezkere kiadassék. Kelt az 
1131. évi Ramazán 5-én (1719. július 20. 

(Szultáni kézjegy.) 

A tezkere kiadatott 1131. Ramazán 6. (1719. júl, 21.) 
(Szeráj levéltára.) 



LXII. 

[A magyar kapitáha kérelme Hansz Jakab és katonái számára tartásdíj 
utalványozása végett.] 

Felséges, kegyes Szultánom, egészséges leg^^en ! 
Hansz Jákob ^ nevű magyar ezredes katonáival azelőtt 
Bercsényi tábornok kibontott zászlói alatt, különösen Mehá- 

' Hansz Jákob ezredes valódi neve Ditrich volt. Rákóczi hadsere- 
gében szolgált ez a német ezredes, kit a magyarok Hans Jákob vagy 
Hancz Jakab néven neveztek s ezredét is Hancz Jakab regimentje néven 
hívták. Rákóczival ő is kibujdosott Lengyelországba, onnan pedig a többi 
bujdosókkal együtt az 1716. háború kitörésekor ő is Törökországba ment. 
Rz okmány világosságot vet a rodostói anyakönyvekben előforduló Ditrich 
nevű emigráns személyiségére, kiről néhai Thaly Kálmán is hosszasaa 



— 69 — 

dia palánka^ elfoglalásánál szolgált s midőn az említett 
tábornok a magas fermán értelmében Ruszcsukból Konstanti- 
nápolyba költözött, a nevezett ezredes összes lovas és gya- 
logos magyar katonáival Bukarestbe rendeltetett és magas 
parancsolat adatott ki, hogy napi ellátásukat a magas fermán 
értelmében az oláh adópénztárból az oláh vajda adja meg. 
A nemrég elhunyt oláh vajda, Janaki egész haláláig 
mindenféle ellátást meg is adott, ámde a jelenlegi oláh 
vajda, Nikolajki megmondta nekik, hogy míg hozzá külön 
magas rendelet nem érkezik, addig az ellátást nem adja 
meg és már négy hónap óta ellátást nem adtak nekik és 
a legnagj'Obb nyomorúságot szenvedik. Császári kegyessé- 
gétől kérik tehát, hogy a korábban kibocsátott magas ren- 
delet, mely a főszámvevőtől oldalt feljegyeztetett, megújíttas- 
sék és könyörögnek, hogy ellátásuk megadassék. A parancs 
és rendelkezés felséges, hatalmas Szultánomat illeti. 

Szolgája Horváth Ferenc, 
a magyarok kapu-kehájája. 

(Oldalt.) Bercsényi magyar tábornoknak ellenőrzési 
szemlei defterje szerint száztíz magyar katonája van s az 
említett katonák Oláhországban tartózkodnak és laknak s 
szokás szerint ellátásukat Te adod meg s hogy annak ára 
Oláhország adójába beszámítható legyen, ahány napig azt 



megemlékezik Rákóczi-emlékek Törökországban (Budapest, 1893.) című 
művében i99 — 101. 1. 1. Thaly nem talált e Hans Jákobnak nevezett 
Ditrich ezredesnek Törökországba vándorlására vonatkozó okmányt, azért 
azt gyanította, hogy Ditrich név alatt a Benedekfalvi Detrich magyar 
család egyik tagját kell érteni. Ez okmányból kétségtelenné válik, hogy 
a Hans Jákobnak nevezett német Ditrich ezredes nemcsak kibujdosott a 
magyarokkal Törökországba, hanem kuruc csapatával az 1716 — 18. hábo- 
rúban is tevékeny részt vett „Bercsényi kibontott zászlói alatt, különösen 
Mehádia elfoglalásánál". A katonaságnál Törökországban is Hansz Jákob- 
nak hívták, mert még a török okmányban is így találom a nevét : 

' Palánka, kisebb erődítmény, melynek falai többnyire vesszőfonás- 
ból és tömésből állottak. 



— 70 — 

adod, arról a tisztektől pecsétes nyugtatványt végy és azt 
megőrizd. Az említett katonák közül azonban csupán a 
magyar nemzetbelieknek adj ellátást, ha pedig köztük ráják 
és muszulmánok is vannak, azoknak tartásdijat ne adj. 

Az oláh vajdához intézve az 1130. évi Zilhidse hó 
elején ilyen tartalmú magas rendelet adatott ki, miként ez 
a defterbe beírva van. A parancs felséges Szultánomat illeti. 
Kelt az 1131. évi Ramazán 6-án. (1719. július 21.) 

Alázatos előterjesztésem a következő : 

Az 1130. évi Zilhidse hónapban az oláh vajdához 
intézve magas rendelet adatott ki, hogy Bercsényi tábor- 
noknak Oláhországban tartózkodó insurgens tisztjei és 110 
magyar katonája számára, minden egyes katonának naponta 
fél oka kenyér, fél oka marhahús és fél abrak árpa adassék. 

Az elhalt Janaki vajda a fermán értelmében az ellátást 
meg is adta. Nikolaj vajda azonban, mikor vajdává lett, 
azt felelte: „Míg hozzám intézett magas rendelet nem jön, 
addig nem adom meg" ; s jelenleg már négy hónapi ellátás 
gyülemlett össze. Mind az elmaradt, mind az ezután követ- 
kező ellátás megadását kérelmezve kapu-kehájuk, Horváth 
Ferenc előterjesztést tett. 

Mivel nem tudjuk, hogy van-e jelenleg annyi magyar 
katona Oláhországban, azért a vajda tartson szemlét és 
jelentse be, hogy mennyien vannak és a szükséges összeg- 
nek az oláh adópénztárba való beszámításával az ellátást 
adja meg nekik. A parancs és rendelet felséges, hatalmas 
Szultánomat illeti. Kelt az 1131. évi Ramazán 25-én. (1719. 
augusztus 9.) 

(Olvashatatlan aláírás.) 

Az előterjesztésnek megfelelően az oláh vajda tartson 
szemlét és jelentse, hogy mennyien vannak. 

(Szultáni kézjegy.) 
(Szeráj levéltára.) 



— 71 — 

LXIII. 

[Rákóczi számára Rodostóban lakásrendelés.] 

Rendelet a rodostói náibhoz,^ a rodostói janicsárok parancs- 
nokához — nagyobbodjék a dicsőségük ! — s a vilajet 
alkormányzójához. 

Mivel elrendeltem, hogy Rákóczi Ferenc király — 
legyen neki jó vége! — Rodostóba költözködjék^ és ott 
lakjék, azért már azelőtt magas parancsomat adtam ki, hogy 
jelenleg magas Portám janicsár agájának, a jeles emirek 
dicsősége, Mehemed agának — legyen tartós a dicsősége ! — 
rodostói csiftlikje,^ melyben azelőtt lakott, az említett Rákóczi 
Ferencnek saját lakása céljára kiüresíttessék, szintúgy a kísé- 
retében levő magyarok számára is amennyi lakás csak szüksé- 
ges, a részükről kiküldött emberekkel való megbeszélés után, 
alkalmas helyeken a szükséges számú lakások kiüresíttesse- 
nek és legközelebb, midőn odamennek, ott letelepíttessenek. 

^ Náib, helyettes. Egy járásnak, vagyis kázának helyettes-birája. 
.Sokszor egy jelentésben használják a kádival, mint a jelen esetben is, 

- Mikes Kelemen csak 1720 március 4-én tudta meg a Portának 
e szándékát, hogy Rákóczit és a bujdosókat Konstantinápoly közeléből 
máshová akarja telepíteni. „Ma reggel hivatá a vezér — írja a XXXIII. 
levelében — Horváth Ferencet és azt izené a fejedelemnek általa, hogy 
a Porta jobb és alkalmasabb helyet akar rendelni a magyaroknak Jeniköjnél. 
A mi urunk, mint igaz keresztény fejedelem, csendes elmével vette ezt az 
izenetet. Nem is a Portának tulajdonította azt a változást, hanem annak 
a követnek, aki ártalmunkra igyekszik." Rákóczinak és a bujdosó magya- 
roknak ártalmára törekvő követ Wirmond gróf volt, a Konstantinápolyban 
tartózkodó császári követ. Erről az ügyről világosan beszél az egykorú 
török író, Rásid efendi, ki elmondja, hogy a pozsareváci békekötési érte- 
kezleten a császári követek azt követelték a törököktől, hogy „Rákóczi 
bilincsre verve adassék át a nemei éknek". Mikor pedig a török megbízot- 
tak kijelentették, hogy a Porta „ily becstelenséget semmi áron sem fog 
elkövetni", akkor azt kérték, „hogy legalább valami távoli helyre utasítsák 
és vitessék őt el. A németek főmegbizottja utóbb mint követ a magas 
Portára jött s megérkezése után majd élőszóval, majd írásban kérte és 
sürgette ez ügyet a nagyvezirnél" (^Tárikh V. 199—200. 1.). Rásid efendi 
állítása szerint Rákóczi maga választotta Rodostót lakóhelyül, midőn 
Jeniköjből távozni kényszerült. 

^ Csiftlik, nagyobb birtok, falusi gazdaság. Csiftliknek mondják a 
falusi birtokon a tulajdonos lakását is. 



— 72 — 

Ámde mivel a nevezett Rákóczi Ferenc királynai< az 
említett helyen kijelölt lakása nem volt megfelelő, azért ti, 
akik a fennebb nevezettek vagytok magas Portám kapudsi- 
basijai közül, a meghatalmazottul kirendelt, a jelesek dicsé- 
retese ^ — legyen tartós a dicsősége ! — közbe- 
jöttével a nevezett király számára a város szélén Juszuf-oglu 
kerti lakását kiüresítvén, őt oda szállásoljátok, az örmény 
városrészben pedig Bazárgián Tánász rajának háza, Tanlu- 
kara rajának háza, Mandali-oglu háza, Papasz-oglu háza, 
Kászgándsi Mikhál-oglu háza, Szogándsi rajának háza, Fili- 
bosz-oglu rajának háza és Bekler néven ismert rajának háza, 
mivel egy helyen és egymáshoz közel vannak és az említett 
magyarok lakásául alkalmasaknak jelentették őket, azért e 
lakások s ha azok nem lennének elégségesek, a korábban 
kibocsátott parancsomnak'^ megfelelően, a még szükséges 
számú lakások kiüresíttessenek s azokba betelepíttessenek. 

Császári parancsommal ellenkező eljárástól s ez ügy- 
ben bármiféle késedelemtől és huzavonától nagyon óvakod- 
jatok, azért adtam ki e magas fermánomat. Kelt az 1132. 
évi Száfár hó végén. (1720. január közepén.) 
(Diván-i humájun levéltára.) 



LXIV. 

|A magyarok eltávolítása a határszélekről a pozsarcváci békekötés 

értelmében.] 

Rendelet Ibrahim pasa benderi parancsnokhoz. 

Magas birodalmamba menekült Rákóczi Ferenc király 
— legyen neki jó vége ! — alá tartozó magyarok közül 
jelenleg Bender és Oláhország környékén tartózkodó Eszter- 
házy tábornoknak és Csáky tábornoknak, továbbá Bercsényi 
tábornok és Máriáss}'^ katonáinak, kik azelőtt a háború alatt 
szolgálatban voltak, a határok közelébe eső helyeken való 
tartózkodásuk többé nem célszerű, azért elrendeltem, hogy 

' A név hiányzik. 

' Ezt a korábban kibocsátott rendeletet sehol sem találtam. 



— 73 — 

fejedelmi kegyelmemből ellátásuk ezentúl is megadassék és 
padisáhi oltalmamnak árnyékában nyugodtan és békében 
élhessenek s Timur-hiszár járásban alkalmas helyeken 
lakjanak. 

Ez ügyre nézve t — nagyobbodjék a dicső- 
sége ! — meghatalmazottul rendeltem ki s Te, aki a fennebb 
nevezett vezirem vagy, mihelyt eme magas parancsom meg- 
érkezik, a Bender vidékén tartózkodó Eszterházy tábornokot 
és katonáit, Máriássy tábornok katonáival együtt, az említett 
meghatalmazottam közvetítésével elindítsd, hogy a számukra 
lakásul rendelt helyre szállíttassanak. Ezért adatott ki e 
magas fermánom. Kelt az 1132. Száfár hó végén. (1720. 
január közepén.)^ 

(Diván-i humájun levéltára.) 



LXV. 

(A moldvai vajdához utasítás, hogy Eszterházynak és katonáinak ellátást 
adjon az elutazásuk alkalmával.] 

Tugra, Ahmed szultán. 

A messiási nemzet főembereinek példányképe, a Jézus 
vallású nép nagyjainak oszlopa, Moldva vajdája, kinek 
legyen jó vége ! 

Mihetyt eme magas jelvényű császári iratom meg- 
érkezik, tudva legyen, hogy a magyarok közül Benderben 
tartózkodó Eszterházy tábornoknak naponként 350 ákcse 
ellátási díjat és a nevezett tábornok mellett levő ötven 
katonának, valamint Máriássy tábornok ötven magyar kato- 
nájának is, mindegyik katonának naponként egy pár fél-fél 
oka súlyú ken^'eret, fél oka marhahúst és fél abrak árpát 
rendeltem a moldvai adópénztárba való beszámítással. 

Jelenleg pedig megparancsoltam, hogy a nevezett 
tábornok a magyar katonákkal együtt Benderből elvitessék 
és Pasa-szandsákban, Csetrofcsa^ császári birtoknak üres 

' Ugyanakkor szóról szóra ilyen szövegű rendelet ment az oláh 
vajdához is Csáky és Bercsényi katonáinak átköltöztetése végett. 
- A mai Bulgáriában. 



- 74 — 

és elpusztult falvaiban lakjék, azért Te, aki a vajda vagy, 
eme legfelsőbb rendeletem megérkezésekor, midőn paran- 
csom szerint jelenlegi helyükről a nevezett birtok falvaiba 
mennek, a tábornoknak és együtt levő katonáinak ahány 
napi ellátási összegre csak szükségük van, az említett 
katonák elszállítására kirendelt megbízottam közvetítésével 
a katonák száma szerint megadd és ahány napra való el- 
látási összeget adsz, arról tőlük pecsétes nyugtatványt végy 
és azt eme legfelsőbb rendeletemmel együtt megőrizd. 

Eme magas fermánom azon célból adatott ki, hogy 
nagyon őrizkedjél és óvakodjál bármiféle akadékoskodással 
és ellenkezéssel a halogatásra és késleltetésre okot szolgál- 
tatni és parancsolom, hogy magas rendeletem megérkezése- 
kor az előadott módon engedelmeskedjél és bármiféle ellen- 
kező cselekedettől és viselkedéstől nagyon tartózkodjál. így 
tudjad és magas jelvényemnek hitelt adj. Kelt az 1132. évi 
Rebi-ül-evvel hó 16-ik napján (1720. január 2Q.) a jól őrzött 
Konstantinápolyban. 

(Szeráj levéltára.) 



LXVI. 

[A magyarok betelepítése Csetrofcsában.] 

Annakelőtte Temesvár és Belgrád környékén szolgá- 
latban állott s azután Nikápolyba jött erdélyi és magyar 
kurucok, kik hazájukat már néhány évvel ezelőtt elhagyták 
és a padisáhi oltalom alá menekültek, az 1111 -ik évben * 
létrejött békekötés következtében Nikápolyból eltávolíttatván, 
Pasa-szandsákban levő üres és elpusztult Csetrofcsa nevű 
császári faluba vitettek és ott letelepíttettek. '-^ 

Ez alkalommal is az örökkétartó magas birodalomba 
menekült tiszteletreméltó Rákóczi Ferenc király alá tartozó 
magyarok közül jelenleg Benderben és Oláhországban tar- 
tózkodó Eszterházy és Csáky tábornokok katonái, továbbá 

' 1699. évi karlócai békekötés. 
* Ezek Thököly kurucai voltak. 



Bercsényi és Máriássy katonái, kik a nemrég lefol^'t hábo- 
rúban szolgálatban állottak, mivel a helyzet követelményei- 
vel nem egj^ezik meg többé, hogy ezentúl is a határok 
közelében lakjanak, azért célszerű volt ezeknek is az előbb 
említett kuruc-magyarok ' által lakott császári falunak üres 
és pusztult helyeire való költöztetése és letelepítése. De 
megparancsoltatott nekik, hogy azon a környéken levő 
ráják vagyonát és tárgyait soha semmikép ne bántsák, a 
jövő-menőknek, utasoknak semmi kárt ne okozzanak, hanem 
mindenkor tisztességes erkölcsűek legyenek s a maguk hely- 
zetében megmaradva, az erőszakoskodástól, rablástól és 
hasonló gonosz viselkedéstől tartózkodjanak, mert ha a 
törvényekkel ellenkező gonosz tetteik jutnak nyilvánosságra, 
a törvény követelménye szerint büntetésüket elveszik. Az 
illetők, ameddig tisztességesen és nyugodtan maradnak, 
mindenkor védelemben és oltalomban részesülnek s ellátá- 
suk is megadatik s közülök senkinek kára, bántódása nem 
lesz s tőlük adót nem fognak követelni. 

A fennemlített tábornokok katonái tehát, kik vendégkép 
jelenleg Benderben és Oláhországban tartózkodnak, vala- 
mennyien onnan elhozassanak s közülök egyetlen ember 
vissza ne maradjon és Pasa-szandsákban, Csetrofcsa csá- 
szári birtok üres és pusztult falvába költözködjenek s ott 
alkalmas helyeken letelepíttessenek. A magasrangú tiszt- 
viselők dicséretese, Elháds Ibrahim efendi defterdár — le- 
gyen tartós a dicsősége ! — előterjesztést tett, hogy vala- 
mennyinek szabályszerűen, névszerínt defterbe foglalására 
egy hiteles megbízott rendeltessék ki és az előadott módon 
átköltöztetésük és letelepítésük végett a Diván részéről a 
magas rendelet megirassék s előterjesztésének megfelelően 
a szükséges rendeletek megiratására a császári Diván által 
a parancs kiadatott, amelynek a főszámvevőségnél beikta- 
tása megparancsoltatott s az ezennel beiktatva lett. Kelt az 
1132. évi Rebi-ül-ákhir hó közepén. (1720. február 21.) 
(Szeráj levéltára.) 

' Ebből az okmányból kitűnik, hogy százanként kallódtak el ma- 
gyarok a Balkán félsziget népei között. 



— 76 — 

LXV. 

[Horváth Ferenc tartásdíjának rendezése.] 

Horváth Ferenc a magyarok kapu-ketkhudája számára 
a sztámbuli vámpénztárból napi egy gurus rendeltetett tartás- 
díjul, de mivel a napi egy gurus nem elég neki, azért azt 
kérte, hogy naponként 150 ákcse adassék neki a sztámbuli 
vámpénztárból. Az előterjesztés értelmében tehát kiadatott 
a magas fermán harminc ákcse hozzácsatolása/ a kellő 
helyen bejegyzése és erről a másolat kiadatása végett s 
ennek megfelelően az ellátási díjhoz harminc ákcse hozzá- 
csatoltatván, ha\-onként a sztámbuli vámpénztárból való ki- 
fizetése végett eme másolat kiadatott. Kelt az 1132. évi 
Dsemázi-ül-akhir hó 1-én. (1720. április 9.) 
(Szeráj levéltára.) 

LXVíII. 

[Sibrik főudvarmester nyugtája Rákóczi egyhavi tartásdíjáról.] 

Ezen levél íratott, hogy 
a magas birodalom részéről felséges uram Rákóczi Ferenc 
királynak ellátási költségeire a magas fermán értelmében a 
sztámbuli vámpénztárból való kifizetés végett naponként 
9021 ákcse utalványoztatott, mely a folyó 1132. évi Dse- 
mázi-ül-evvel hó elejétől végéig harminc napra két jük és 
70635 ákcse összegre megy s mivel tisztelt Jegén Mehemed 
aga sztámbuli vámfelügyelő ez összeget teljesen és hiány- 
talanul átszolgáltatta és átadta, azért a fermán értelmében 
a számadás idején napi kiadási számadásába való beszá- 
mítás végett kezébe eme pecsétes nyugtatvány adatott. Kelt 
az 1132. évi Dsemázi-ül-evvel hó 30-án. (1720. április 9.) 
Felvette Sibrik, Rákóczi király ketkhudája.^ 

' Egy gurusban 120 ákcse volt s így még 30 ákcse volt szüksé- 
ges, hogy 150 ákcse legyen. Horváth tartásdíjáról már volt szó az I. és 
a XXIX. sz. okmányokban is. 

* E nyugta aláírója Szarvaskendi Sibrik Miklós, Rákóczi fejedelem hűsé- 
ges főudvarmestere volt, ki mindenüvé híven követte a fejedelmet. A nyugta 
hátlapján rajta van Rákóczinak Törökországban használt egyszerű pecsét- 
lenyomata, mely egyszerű paizs-alakból áll, felette a tizenegy ágú fejedelmi 
koronával. A paizsban címer nincs, hanem csak monogrammszerű vonalak. 



— 77 — 

LXIX. 

[Bercsényi nyugtája egy havi tartásdijáról.] 

Ezen levél íratott, hogy 
a magas birodalom részéről ezen hívének napi ellátására a 
magas fermán értelmében a sztámbuli vámpénztárból való 
kifizetés végett 1200 ákcse utalványoztatott ki, mely a folyó 
1132. évi Dsemázi-ül-ewel hó elejétől végéig harminc napra 
36000 ákcsere megy, ami gurus-számításban 300 gurus s 
mivel ez összeget tisztelt Jegén Alehemed aga sztámbuli 
vámfelügyelő teljesen átszolgáltatta és átadta, ezért a fermán 
értelmében a számadás idején a napi kiadási számadásba 
beszámítás végett kezébe eme pecsétes nyugtatvány adatott. 
Kelt az 1132. évi Dsemázi-ül-ewel hó 30-án. (1720. ápr. 9.) 
Felvette Bercsényi magyar tábornok.^ 

(Teljesen ugyanazon szövegű nyugtatvány Forgách 
tábornok részéről napi 735 ákcseről, ami egy hónapra 
22050 ákcsere megy ; továbbá Máriássy tábornok részéről 
napi 260 ákcseről, ami egy hónapra 7800 ákcsere megy.) 

Alázatos előterjesztésem a következő : 

Rákóczinak és a mellette levő tábornokoknak a sztám- 
buli vámból kiutalványozott ellátási díjáról, Dsemázi-ül-ewel 
havi járandóságul összesen 2804 gurusról szóló nyugtat- 
ványok mellékelve. Az említett összegnek Mehemed aga 
vámfelügyelő számadásába való beszámítása végett a jöve- 
delmi és kiadási tezkere kiadatása végett a parancs felséges, 
hatalmas Szultánomat illeti. (Olvashatatlan aláírás.) 

A jelentés értelmében a tezkere kiadassék. 
1132. Dsemázi-ül-ákhir hó 4-én, (1720. április 13.) 

(Szultáni kézjegy.) 

A tezkere kiadatott 1132. Dsemázi-ül-ákhir 11-én. 

(1720. április 20.) 

(Szeráj levéltára.) 

^ Bercsényi nyugtáján, hasonlókép Forgács és Máriássy táborno- 
kok nyugtáin is, a hátlapon rajta van mindegyiknek címeres pecsét- 
lenyomata. 



LXX. 

|A janicsárok élelmezése Rodostón.] 

A rodostói vámoshoz. 

A Rákóczi mellé rendelt nyolcvan janicsár^ közember- 
nek az 1132. évi Dsemázi hó elejétől kezdve naponként 
nyolcvan pár kenyeret, párját két-két ákcsen számítva s 
naponként tizenhat oka húst, minden okát tíz ákcsen szá- 
mítva adj és a vámpénztárba való beszámítás végett tiszt- 
jeiktől pecsétes nyugtát végy és hónapról hónapra megőrizd. 
Kelt az 1132. évi Dsemázi-ül-ákhir hó 21-én. (1720. ápr. 30.) 
(Szeráj levéltára.) 



LXXI. 

[Rákóczi lovai számára rét bérlete Rodostón.] 

A rodostói kádihoz. 

A Rodostón lakó Rákóczi királynak és a mellette levő 
magyaroknak állatai számára elegendő nagyságú rét kijelö- 
lése végett kapu-kehájájuk előterjesztést tett. 

Megparancsolom tehát, hogy a nevezett királynak és 
alattvalóinak amennyi állatjuk csak van, azok számára a 
város közelében némely birtokosoknak rétjei lefoglaltassanak 
s azok bérlete a szokásos módon a kincstár által meg- 
adassék s ahány állat van és ahány hold terjedelmű rét 
lefoglaltatott, az jegyzékbe vétessék és kimutatás készíttes- 
sék róla. Erre nézve a rodostói kádihoz intézve e magas 
rendelet adatott ki. Kelt az 1137. évi Redseb hó 4-én. 
(1720. május 12.) — Állat: 70 

Rét: 45 hold 
Holdanként : 30 ákcse 

(Szeráj levéltára.) 

' Rákóczinak nyolcvan főből álló díszőrséget adott a szultán. 



— 79 — 

LXXIÍ. 
[A Rákóczi szolgálatába állott rodostói örmények és görögök adója.] 

Rendelet a rodostói náibhoz.^ 

A jelesek és előkelők dicséretese, magas Portám 
kapudsi-basijai közül való Ahmed — legyen tartós a dicső- 
sége ! — magas Portámra előterjesztette és az 1133. évre 
való elszámolás céljából tudatta, hogy a hiv'atal-körébe tar- 
tozó Rodostó rájái közül száznál több örmény és görög 
hitetlen a jelenleg Rodostón tartózkodó Rákóczi király szol- 
gálatába állott s mikor magas berátom"^ előírása szerint a 
fejadót kérték tőlük, azt felelték : „Mi a király szolgálatában 
állunk''; s adójukat megadni vonakodtak, miáltal a kincs- 
tárnak kárt okoztak. Hogy tehát a királynak saját régi 
alattvalói kivételével a rodostói rájáktól a törvényesen köve- 
telt fejadó a kéznél levő magas berát értelmében az igazolt 
követelésnek megfelelően behajtassék s ilyféle kifogás és 
ellenkezés ne történjék, evégett magas parancsom kibocsá- 
tását kérelmezte. 

A császári irattáramban őrzött számadási deftereket 
megnézettem s bejelentették, hogy magas fermánom olykép 
adatott ki, hog\' jól őrzött birodalmam alattvalóitól a magas 
berátom értelmében törvényesen követelt fejadó behajtassék, 
kivétetnek a király tolmácsa, szolgái és egyéb hozzátartozói. 
Azt azonban erősen és szigorúan meghagytam, hogy ezek 
közé a ráják közül egyetlen ember ne rejtőzködjék s hogy 
magas berátom rendelkezésével senki ne ellenkezzék. 

Ezért tehát a rodostói ráják az adóivet átvévén, a 
nevezett király saját alattvalói kivételével, a rodostói ráják 
ilyen kifogást ne tegyenek: „Mi a király szolgálatában 
állunk", hanem magas berátom értelmében a beigazolt 
követelés szerint fejadójukat törvényesen befizessék. Erre 
nézve e fermánom adatott ki. Kelt az 1132. évi Redseb 
hó 15-én. (1720. május 23.) 

(Magas Porta levéltára.) 

^ A rodostói örménj'ek és görögök furfangjáról ad ez okmány 
felvilágosítást. 

- Birát, szultáni rendelet, nyílt parancs. 



— 80 — 

LXXIII. 

[Eszterházy kuruc katonáinak megrendszabályozása végett adott utasítások. { 

Rendelet a berkofcsai kádihoz és a vilajet 
alkormányzójához. 

Eszterház}^ tábornok a vele levő száztíz erdélyi és 
magyar katonával a fermán értelmében a berkofcsai járásba 
tartozó Csetrofcsa nevű császári birtok elpusztult helyeire 
küldetett, csakhogy az említett birtoknak elpusztult helyei 
mai nap már virágzó állapotban vannak s Szeláftin nevű 
falu kivételével üres és puszta hely ma már nincsen. 

Eszterházy tábornok azt mondta : „Tartásdíjunk nem 
érkezett meg", s erre a száztíz magyar katona a kurucok- 
kal együtt a mai nap már virágzó állapotban levő Per- 
golicsa nevű faluban a rájákra tört s ez említett faluban 
és a környékbeli falvakban ingyen követeltek élelmiszereket 
és a szegény rájákat sanyargatták, azonkívül vagyonukat, 
feleségeiket, házinépeiket is megtámadták. 

Te, aki a berkofcsai kádi vagy, azonnal menj és a 
berkofcsai parancsnoknak, Ibrahim pasa veziremnek utasí- 
tása szerint az 1132-ik évi Sábán hó 11 -ik napjáig terjedő- 
leg az összes ellátási díjat a moldvai vajda által megfizet- 
tesd nekik; ettől az időponttól kezdve pedig a jelen évi 
Zilhidse végéig 137 napi ellátási díjért, az elküldött és aláírt 
pecsételt defternek megfelelően, a szükséges 137V-2 gurus 
és 14 pára kiutalványoztatván, ez összeggel a kirendelt 
biztos oda menjen és azt a nevezett tábornok közvetítésével 
kiosztasd; az említettek pedig a rájákra ne törjenek s az 
élelmiszereket ne ingyen vegyék el tőlük, hanem pénzen 
vásárolják meg s az említett üres faluba letelepedjenek és 
ott lakjanak s ezentúl a rájákat és családjaikat ne bántsák, 
hanem a maguk állapotában maradjanak. 

A nevezett tábornok mindezt szigorúan parancsolja 
meg nekik s az említett helyen letelepítvén őket, rendszabá- 
lyokat adjon nekik. Ez ügy mibenlétét az említett biztosom 
által jelentsétek Konstantinápotyba. Kelt az 113*2. évi Sábán, 
hó 13-án (1720. június 26.). 

(Szeráj levéltára.) 



!1 — 



LXXIV. 

[Pápai János és a vele levő nyolc magyar katonának élelmezéséről és 
lakásáról Ibrailában.] 

Rákóczi király által Khotinba küldött Pápai János 
kapitány és a nyolc magyar katona napi ellátásának 
Khotinba érkezésük napjától kezdve a khotini defterdár 
által való megfizetése végett magas rendelet adatott ki. 

A nevezett kapitány azonban a nyolc magyar kato- 
nával Khotinból elvitetett és Ibraila várába szállíttatott s 
a legfelsőbb parancsolat kiadatott, hogy az ibrailai parancs- 
nok és kádi az említett várban nekik alkalmas lakást 
rendeljenek és letelepítsék őket, ellátásuk pedig az oláh 
adópénztárból adassék meg. Kelt az 1132. évi Ramazán 
hó 2-án. (1720. július 8.) 

(Szeráj levéltára.) 



LXXV. 

[A rodostói háztulajdonosok hamis vádaskodása és megfeddése.] 

Rendelet a rodostói náibhoz, magas Portám rodostói jani- 
csárjai parancsnokához és a vilajet alkormányzójához. 

A Jézus vallású nagy fejedelmek dicsősége, Rákóczi 
Ferenc király, — legyen neki jó vége ! — aki magas biro- 
dalmam oltalma alá menekülve előbb Jeniköj nevű helyen 
tartózkodott, utóbb pedig Rodostóba költözködött, miután 
előzetesen magas Portám kapudsi-basijai közül Szálih — 
legyen tartós a dicsősége — megbízatása, teljes felhatalma- 
zása és törvényes intézkedése szerint az említett királynak 
s mellette levő alattvalóinak és tábornokainak lakóhelyül 
elégséges huszonhárom ^ házat kiválasztott, kijelölt és magas 
Portámra bejelentette, hogy azok lakásul elfogadtattak s az 
említett király és alattvalói s tábornokai azokkal a lakások- 
kal megelégedtek. 

^ Tulajdonkép 24 házat. 
Dr. Karácson Imre: A Rákóczi-emigráció török okmányai. 6 



— 82 — 

Noha az éppen elegendő lakásnál több nem foglal- 
tatott le, mégis némely háztulajdonosok azt mondták : 
„Huszonhárom házunknál több házunkat vették el és két 
házat egybe számítottak". E hazug vádaskodás fol^'tán 
magas parancsomat adtam ki s az említett lakások végig 
járva törvényes módon felülvizsgáltattak s tudomásomra 
adták, hogy a korábban bejelentett lakásoknál többet nem 
foglaltak le, az említettek pedig csak alkalmatlankodtak. 

Mivel a nevezett király örökkétartó birodalmamnak 
vendége, ezért igen fontos és szükséges, hogy padisáhi 
oltalmamnak árnyékában nyugodtan és békében élhessen 
s e célból hozzátok, kik a fennebb nevezettek vag3'tok, 
eme magas fermánomat bocsátottam ki, hogy a házbirtoko- 
sokat az ellenségeskedéstől eltiltsátok s ezentúl ily magas 
parancsolat kiadatására okot ne szolgáltassanak. Kelt az 
1132. évi Sevvál hó elején. (1720. augusztus 6-án.) 
(Diván-i humájun levéltara.) 



LXXVI. 

[Eszterházy panaszos levele a szultánhoz folytonos hányattatásai miatt és 

könyörög, hogy neki is jelöljön ki tartózkodási hetyet, ahol családjával 

nyugodtan lakhassék ] 

Felséges, hatalmas Szultánom, egészséges legyen ! 

Ezen szolgája a magas védelme alatt levő magyar 
tábornokok közül vag\'ok s a magas fermán értelmében 
Benderből a csetrofcsai járásba költözködtem, hogy ott 
lakjam. E szolgájának és a többi magyar vitézeknek az 
emberi lakásoktól távol egy kopár, vad, magas hegy közelé- 
ben jelöltek ki helyet, ahol csakis vadállatok vannak, de 
eg3^etlen emberi lény nem található s ezen szomorú, szeren- 
csétlen, ruhátlan, szegény harcos népnek arra sem ereje, 
sem tehetsége nem volt, hogy lakásokat építsen magának 
s azon a helyen letelepedjék. 

Akarva, nem akarva, tehát kénytelenek voltak szét- 
szóródni s én szolgája családommal, házi népemmel egyedül 
maradtam és mivel a rablóktól, ellenségektől semmikép 



— 83 — 

biztonságban nem voltam, Nisben és Vidinben pedig nem 
adtak helyet, azért Kara-Lom palánkára mentem. Mikor 
azonban a németek részéről Erdélyben kormányzóul rendelt 
Esztainvil^ erről értesült, a jelenlegi vidini vezir válinak 
levelet küldött, mel3^ben ezt írta: „Ezeknek a magyaroknak 
azon a helyen tartózkodása a békével ellenkezik ; arról a 
helyről okvetetlen távolítsd el őket, vagy pedig panaszt 
emelünk Konstantinápolyban". 

Erre az említett vezir ő méltósága azonnal egy meg- 
bízott emberét küldötte e szolgáihoz és haladéktalanul 
Rásova falu közelében sátor alá szállásolt el s szegény 
feleségem, házi népem és gyermekeim egész az elpusztulás 
fokáig jutottak s ha nem könyörül meg rajtunk és nem 
irgalmaz, az bizonyos, hogy a téli napokban mind elvesznek. 
Ezért e szegények könnyhuUatásain szánakozva, kegyes- 
kedjék a rablóktól és ellenségektől valamely biztos helyen 
lakást ajándékozni, ahol fejünket lehajthassuk. Az összes 
szegények, szerencsétlenek iránt tanúsított kegyességével 
gyámolítsa e szomorúakat is és a veszedelem örvényétől 
szabadítsa meg. 

Ez ügyben a parancs felséges, hatalmas Szultánomat 
illeti. Kelt az 1132. évi Zilhidse hó 16-án. (1720. október 19.) 

Szolgája Eszterházy tábornok. 

(Szeráj levéltára.) 



LXXVII. 

[A rodostói örmények a Rákóczi és kísérete számára lefoglalt lakásaik 
haszonbérét kérik.] 

Felséges és kegyes Szultánunk, egészséges legyen ! 
Mi szolgái rodostói örmény nemzetségbeli lakósok 
vagyunk s jelenleg vendégkép való tartózkodásra Rodostóba 
küldött Rákóczi számára lakásul huszonnégy házunk bérbe 
vétetvén, kiüresittetett s míg a mi házainkban Rákóczi 
lakik, mi magunk más bérelt lakásokban vagyunk. 

' SteinviU. 



— 84 — 

Az évenként ránk vetett adót vagyonunkhoz képest 
megfizettük, de most nem tudjuk, hogy házaink haszon^ 
bére az adónkba lesz-e beszámítva vagy a vilajet lakosaitól 
kérjük-e azt meg, de az adót követelik tőlünk és erőszakos- 
kodnak, önkényeskednek rajtunk. Az említett házaink haszon- 
bére a vilajet lakosaira lesz-e tehát kivetve vagy a kincstár 
fizeti-e meg, vagy adóinkba lesz-e beszámítva ? Ez ügyben 
a kegyelmes fermán Szultánunkat illeti. 

Szolgái a rodostói örmények. 

A tisztelt defterdár efendi nézzen utána. 

(Szultáni kézjegy.) 

Rákóczi király és kísérete számára Rodostón lakás 
rendelésére nézve kiadott magas fermán megtaláltatott s a 
Diván-i humájum által feljegyeztetett.^ A parancs felséges 
Szultánomat illeti. Kelt az 1133. évi Száfár hó 23-án. (1720. 
december 23.) (Olvashatatlan aláírás.) 

Alázatos jelentésem a következő : 

Rodostón vendégkép lakó Rákóczi király és kísérete 
számára az említett városban lakásul rendelt huszonnégy 
ház az örmény nemzetségbelieké^ s mikor a vilajet lako- 
saitól kérték, hogy a követelt haszonbér a rájuk kivetett 
adóikba beszámíttassék, azok elutasító választ adtak, mond- 
ván : „Nekünk nincs róla tudomásunk". A nevezetteken 
erőszakoskodnak és önkényeskednek, azért az említett nép 
kegyelmet kérve folyamodik, hogy házaik haszonbérét a 
vilajet lakosai fizetik-e meg vagy adóikba lesz-e beszámítva ? 

Hogy tehát az említett városban mennyi lakás foglal- 
tatott le a nevezett király számára és azon a vidéken 

^ Lásd a fennebbi, 1132. Száfár hó végén (1720. január közepet 
kelt formánt a LXIII. sz. alatt. 

- A huszonnégy ház az örményeké volt. Mikes is említést tesz 
ezekről a lakásokról az 1720. áprihs 24-én kelt levelében, midőn így ír: 
„Kinek-kinek pedig bőven elegendő és tágas szállása vagyon, csak én egy 
szolgával egy gazdag örménynek az egész házát birom és mindenik ház- 
nak vagyon egy kis kertje". 



85 



szokásos módon mennyi mindegyik lakásnak a szükséges 
haszonbére, hogy se a kincstár ne károsodjék, se pedig a 
háztulajdonosok iránt részrehajlás ne történjék, azért a 
helyszínén törvényes módon megvizsgáltassék s teljes igaz- 
sággal és méltányossággal megbecsültessék s róla defter 
és jelentés történjék. Erre nézve a magas rendelet meg- 
írása végett a parancs felséges, hatalmas Szultánomat illeti. 

(Olvashatatlan aláírás.) 

A jelentés értelmében magas rendeletem írassék meg. 

(Szultáni kézjegy.) 

A tezkere megíratott 1133. Száfár hó 29-én. (1720. 
december 29.) 

(Szeráj levéltára.) 



LXXVIIl. 

[Forgács gróf távozása Rodostóból.] 

Forgács tábornok kérelmére Lengyelországba való 

menetele megengedtetett^ s a császári bejelentő 

.ellátása beszüntetése végett tudósítás érkezése folytán 

a főszámvevőségnél bejegyeztetvén, az ellátás ^ a 

fermán kiadatott és bejegyeztetett. Kelt az 1133. évi Rebi- 
ül-evvel hó 15-én. (1721. január 13.) 

(Szeráj levéltára.) 



^ Mikes a következő szavakkal emlékezik meg erről : „Azt tudja 
meg kéd, hogy Forgács úr elhagya bennünket". Mikes e levelét 1721. 
szept. 9-én írta, de mint ez okmányból, mely 1721. január 13-án kelt, 
látható, az engedélyt a távozásra már az 1721, év elején megkapta. 

* Az elmosódott irás miatt nem olvasható egészen az okmány, 
melynek tartalma az, hogy Forgács gróf távozása folytán tartásdiját a 
szultán beszüntette. 



— 86 — 

LXXIX. 

[A rodostói lakások haszonbérének kiutalványozása.] 

A Rodostón tartózkodó Rákóczi király és kísérete 
számára lakásul rendelt huszonnégy háznak naponkénti 
bérlete összeszámíttatván, 356 ákcsa összegre megy, amely- 
nek az 1133 évi Rebi-ül-evvel hó elejétől kezdve hónapról 
hónapra a rodostói vámpénztárból való kifizetése végett 
előterjesztés történt, mely előterjesztés értelmében a főszám- 
vevőségnél való beiktatására és az említett összegnek a 
vámpénztárból való kifizetésére nézve a legfelsőbb rendelet 
kiadatása végett a magas fermán kibocsáttatott s ennek 
megfelelően a legfelsőbb rendelet megíratott. Kelt az 1133. 
évi Rebi-ül-ákhir hó 4-én. (1721. február 1.) 

(Szeráj levéltára.) 



LXXX. 

[Rákóczi és a magyar tábornokok tartásdíjának újabb rendezése, illetve 

leszállítása.] 

Jelenleg Rodostón tartózkodó Rákóczi király s a 
magyar tábornokok és a kíséretében levő többieknek ellátási 
díja a sztámbuli vámpénztárból fizettetett ki, ámde minden 
alkalommal az idejövetel és felvétel rájuk nézve alkalmat- 
lanságot okozott, azért megparancsoltam, hogy ezentúl 
hónapról-hónapra a császári kincstárból fizettessék az. 

A defterbe foglalt számítás szerint az ellátási összeg 
naponként 7420 ákcse, melynek az 1133. évi Dsemázi-ül- 
evvel hó elejétől kezdve készpénzben a császári kincstárból 
való kifizetése végett a főszámvevőségnél való bejegyzésre 
előterjesztés történt s az előterjesztés értelmében a főszám- 
vevőségnél a bejegyzésre a magas fermán kibocsáttatott és 
annak megfelelően bejeg^í'eztetett. Kelt az 1133. évi Rebi- 
ül-ákhir hó 22-én. (1721. február 19.) 



87 



Az ellátási összegek : Rákóczi magyar király 6000 

Csausok 120 Forgács tábornok 240 

Ibrahim^ müteferrika 50 Bercsényi tábornok 600 

Musztafa '-^ tolmács 50 Máriássy tábornok 240 

220 Horváth kapu-kehája 120 

(Szeráj levéltára.) 7200 

LXXXI. 

[A fennebbi LXXVI. sz. okmányra adott szultáni rendelkezés, mely 
Eszterházy grófot családjával Rodostóba rendeli.] 

A rodostói kádihoz, 
Eszterházy tábornok Csetrofcsában lakott s 240 ákcse 
naponkénti ellátási díja a császári kincstárból adatott meg. 
Mivel azonban egyáltalán nem célszerű, hogy Csetrofcsán 

^ Ibrahim müteferrika magyar származású muszulmán volt, kit az 
1716. évi háború kitörésekor a Khotinba és Belgrádba gyülekező magyar 
menekülőkhöz rendelt a Porta tolmácsul és kormánybiztosul. Rákóczinak 
Törökországba érkezése után a fejedelem kíséretéhez osztotta be őt a 
szultán s e minőségében rendes havi fizetést húzott, mint a fennebbi 
okmányból is látható. Rákóczinak hűséges embere volt, mert a fejedelem 
halála előtt a nagyvezirhez irt búcsúzó levelében külön megemlékezik rá 
s hív szolgálataiért őt a szultán jóindulatába ajánlotta. Ibrahim, aki ere- 
detileg református papnak készült, Kolozsvárott született s 1692-ben vagy 
1693-ban mint hadi fogoly került Törökországba, hol az iszlámra tért s 
igen buzgó muszulmán lett, amit az iszlám vallás védelmére irott könyve 
bizonyít, amelynek egy példányát Sztámbulban az Eszád efendi-féle könyv- 
tárban találtam. Törökország történetében igen hálás és maradandó emléket 
hagyott maga után, mert ő alapította Konstantinápolyban a legelső török 
nyomdát. A török nyomda felállításáról érdekes adatok olvashatók „De 
Saussure Cézárnak, II. Rákóczi Ferenc fejedelem udvari nemesének török- 
országi levelei" című munkában (közli Thaly Kálmán. Budapest, 1909. 
192 — 194. 1.). Ibrahim a müteferrika címet viselte. Müteferrikának nevez- 
ték a politikai szolgálatra alkalmazott kisebbrendű hivatalnokokat. Ibrahim 
életrajzát az eddig ismert adatok alapján törökül megírtam a török törté- 
nelmi társulat folyóiratának 1910. évi III. füzetében (Konstantinápoly, 1910. 
178—185. 1.). 

- Musztafa tolmács neve csak ez okmányból került először nyil- 
vánosságra. Származásáról s általán életeseményeiről semmiféle közelebbi 
adatot nem találtam. Mivel Rákóczi mellett tolmács hivatalban volt, ebből 
következik, hogy magyarul is tudott. 



88 



letelepedjék, azért kén\^szerülve Lompalankára költözött s 
készületeket tett, hogy ott tartózkodik. Ez a palánka a 
határszélen van, azért a vidini parancsnok által küldött 
biztos őt onnan eltávolitotta és Virasova nevű falu közelé- 
ben sátorok alatt szállásolta el. Mivel sehol sem tudott le- 
telepedni, azért az említett tábornok folyamodványában kérte, 
hogy helyzetén könyörülve, valamely alkalmas helyet jelöl- 
jek ki, ahol feleségével és házi népével meglakhatik. 

Valójában ennek a népnek a határszéli helyen való 
letelepítése nem célszerű, azért a nevezett tábornok arról a 
helyről eltávolíttatván, szükséges, hogy feleségével és csa- 
ládjával Rodostó városába költözködjék s ott alkalmas lakás 
jelöltetvén ki számára, letelepedjék s evégett a főszámvevő- 
ségnél való bejegyzés és magas rendeletem megírására nézve 
a fermán kiadatott. A rodostói kádihoz intézve eme legfel- 
sőbb rendelet íratott. Kelt az 1 1 33. évi Rebi-ül-ákhir hó 
22-én. (1721. február 19.) 

(Szeráj levéltára.) 

LXXXII. 

[A szultán rendelkezése Eszterház}' úti szükségleteiről.] 

Megparancsoltam, hogy Eszterházy tábornok Virasová- 
ból Rodostóba költözködjék és ott alkalmas lakás vétetvén 
számára, letelepíttessék. O kegyelmemet kérte, hogy útköz- 
ben azon állomáshelyeken, ahol megszáll, lakás, élelmiszer 
és ami más még szükséges, megadassék neki, ezért meg- 
parancsolom, hogy az említett helyről Rodostóba menet 
azon állomáshel^^eken, ahol utazás közben feleségével és 
házi népével megszáll, lakás adassék neki s a szükséges 
élelmiszerek és bármi más, amire szükségük lesz, azok ára 
a császári kincstárból megadatván, előkészíttessenek és át- 
adassanak nekik, hogy nélkülözést ne szenvedjenek. 

Virasovátől Rodostóig menve, az útba eső kádikhoz, 
tartományi kormányzókhoz és ügy\'ezetökhöz intézve eme 
magas rendelet adatott. Kelt az 1133. évi Dsemázi-ül-evvel 
hó 18-án. (1721. március 16.) 

(Szeráj levéltára.) 



— 89 — 

LXXXIII. 

[Rét kibérelése Rákóczi lovai számára az 1721. évre.] 

A rodostói kádihoz. 

A Rodostón tartózkodó Rákóczi király és a mellette 
levő tábornokok állatai számára a nevezett város közelében 
némely birtokosok rétjei ez évben is lefoglaltatnak és szo- 
kás szerint azoknak ára a kincstárból fog megadatni, azért 
törvényes módon defter és jelentés történjék, hogy hány 
állat van és mennyi a holdak száma. 

Mivel pedig megparancsoltatott, hogy Eszterházy tábor- 
nok is Rodostóba jöjjön, az ő állatai számára is rétet kell 
bérelni s anak ára is a kincstárból fog fizettetni, azért tör- 
vényes módon arról is defter és a holdak számáról jelentés 
készíttessék. Kelt az 1133-ik évi Dsemázi-ül-ákhir hó 25-én. 
(1721. március 22.) 

Az állatok száma : 76 

Rét: 60 hold 
Holdanként : 30 ákcse A tezkere kiadatott : 

1800 : 120 1133. Sevvál 22-én. 



15 gurus (1721. július 15.) 

(Szeráj levéltára.) 



LXXXIV. 

[Eszterházy podgyászának elszállítására a magyar kapu-kehája szeke- 
reket kér.] 

Felséges, hatalmas Szultánom, egészséges legyen ! 

Eszterházy tábornoknak családjával együtt a dunaparti 

városok közé tartozó Irasovából Rodostó városába jövetele és 

ott letelepítése szükséges és a magas fermán értelmében a király 

mellé beosztott csausok ^ egyike ezen ügy végett kirendeltetett. 

' Csaus, sokféle szolgálatra és hivatalra alkalmazott név volt, A 
polgári hivatalban alkalmazott csausok eredetileg törvényszéki szolgák 
voltak ; utóbb csaus-iasinak nevezték az igazságügyminisztert. A katona- 
ságnál a has-csaus a janicsárok főparancsnoka mellett az irodai teendőket 
végezte. Az udvari csansok politikai szolgálatokat teljesítettek. 



90 



A nevezett tábornok családjával Irasovából Rodostóba 
költözködése végett kéri, hogy útközben azon járásokban, 
melyeken átmegy, egyik járásból a másikba való átszállí- 
tása czéljából öt darab ökörszekér kirendelésére nézve a 
magas fermán kiadassék. A parancs Szultánomat illeti. 
Szolgája Horváth Ferenc kapu-kehája. 

A tisztelt defterdár efendi nézzen utána. (Kézjegy.) 

Alázatos előterjesztésem a következő : 

Elrendeltetett, hogy az Irasovában tartózkodó Eszter- 
házy nevű magyar tábornok családjával együtt Rodostón, 
Rákóczi király mellett lakjék, ámde a költözködéssel járó 
költségekre nincs tehetsége, azért kapu-ketkhudájuk Horváth 
Ferenc folyamodik, hogy minden járásból öt darab ökör- 
szekér adassék számára. Azon feltétellel, hogy a szükséges 
költségek járandóságaiból vonassanak le, Irasovától Rodos- 
tóig menve az útban eső járásokból az említett tábornok 
tárgyainak elszállítása végett öt darab ökörszekér kirende- 
lése és a főszámvevőségnél bejegyzése végett a magas 
rendelet megírására nézve a parancs felséges, hatalmas Szul- 
tánomat illeti. 1133. Dsemázi-ül-evvel. (1721. március.) 

(Olvashatatlan aláírás.) 
(Szeráj levéltára.) 



LXXXV. 

|Az előző kérelemre kibocsátott szultáni rendelet.] 

Rendelet Irasovától Rodostóig menő útban a járások 
kádijaihoz, alkormányzóihoz és hivatalnokaihoz. 

Megparancsoltam, hogy az h-asován tartózkodó Eszter- 
házy nevű magyar tábornok feleségével és házi népével 
Rákóczi király mellett Rodostón lakjék s ő kapu-ketkhudájuk 
által tett előterjesztésében azt kérte, hogy kirendelt biztosom 
közvetítésével mindegyik járásban öt darab ökörszekér adas- 
sék számára, azért gondoskodjatok róla, hogy Irasovától 



91 



Rodostóig menve, útközben azon állomáshelyeken, ahol 
megszáll, podgyásza és családja elvitelére a járás lakosai 
által öt darab ökörszekér adassék s a szükséges költségek 
a járás lakosainak megadassanak. 

Biztosom közvetítésével tehát mindegyik járásban az 
öt darab ökörszekér ki rendeltetvén, a költségek az illetőknek 
megadassanak s az emiitett tábornokot családjával bizton- 
ságban és bátorságban Rodostóba eljuttassátok.^ Magas fer- 
mánom erre nézve kibocsáttatván, Irasovától Rodostóig menő 
útban a járások kádijainak, alkormányzóinak és hivatalno- 
kainak e magas rendelet adatott. Kelt az 1133. évi Dsemázi- 
ül-evvel hó 27-én, (1721. március 25.) 
(Szeráj levéltára.) 



LXXXVI. 

[Rákóczi tartásdíjának felemelése.] 

Rákóczi király bejelentette, hogy a mostanában adott 
hatezer ákcse napi ellátási díj nem elegendő neki, ezért 
tehát még ezerötszáz ákcse hozzáadatik s naponként 7500 
ákcse ellátási díj megadatása végett a főszámvevőségnél 
való bejegyzésre előterjesztés történt s a magas fermán 
kibocsáttatván, az ellátási összeg kifizetése elrendeltetett s 
annak megfelelően a pótlás bejegyzésére e magas rendelet 
kiadatott. Kelt az 1133. évi Redseb hó 3-án. (1721. ápr. 29.) 
(Szeráj levéltára.) 

LXXXVII. 

[Rákóczi janicsár őrsége zsoldjának felemelése.] 

A rodostói kádihoz és vámfelügyelőhöz. 
A Rodostón tartózkodó magyar király mellé rendelt 
janicsár század számára kenyér és hús ára fejében adott 
napi százhatvan ákcse nem elég s folyamodtak, hogy bizo- 

^ Eszterházynak Rodostóba érkezéséről Mikes is említést tesz az 
1721. szept. 9. kelt levelében. 



— 92 — 

nyos összeg még csatoltassék hozzá, azért naponként két 
oka hús a janicsár csapatnak, két oka a csorbadsinak' és 
húsz pár kenyér a csapatnak adatott kiegészítésül s azok 
ára nyolcvan ákcsere megy, mely az előbbi 160 ákcsehez 
hozzácsatoltatván, a rodostói vámostól adatik meg s a tisz- 
tektől erre vonatkozólag pecsétes nyugtát vegyetek s a 
számadásba való beszámítás végett azt megőrizzétek. 

A rodostói kádihoz és vámfelügyelőhöz intézve e 
magas rendelet adatott. Kelt az 1134. évi Száfár hó 19-én. 
(1721. december 7.) 

(Szeráj levéltára.) 



LXXXVIII. 

(Rákóczi sátorokat kért. Mikes is említi, hogy a fejedelem, mikor Rodostó- 
ból a savanyúvizekhez ment, napokon át sátor alatt lakott.] 

Rákóczi maga számára és kísérete számára néhány 
sátort kért, azért a sátorkészítőnél levő használt sátorok 
közül tizennégy kházine,^ egy oba,-^ egy csádir* és hat szeg- 
bán-cserge^ adására nézve a magas fermán kibocsáttatott 
s a sátorkészlet adására a másolat kiállíttatott. Kelt az 
1134. évi Dsemázi-ül-ákhir hó 4-én. (1722. március 20.) 
(Szeráj levéltára.) 



LXXXIX. 

fCsáky gróf családjának hazatérése Magyarországba, a tábornoknak pedig 
Rodostóba költözése.] 

Az oláh vajdához. 

A magyar tábornokok közül Csáky tábornoknak ellátási 
díjul naponként 240 ákcse rendeltetett az oláhországi adó- 

' Csorbádsi címet viseltek a janicsár ezredek parancsnokai. 

- Kisebb sátor. 

■' Nemezből készült nagy sátor. 

* Tábori sátor. 

•' Négyszögű hosszúkás sátor. 



— 93 — 

pénztárból, mely oda beszámítva feleségének és házi népé-- 
nek adatott. Mivel pedig a nevezett tábornok felesége és 
családja engedélyt kaptak,^ hogy Erdélybe menjenek, maga 
pedig Rodostóba Rákóczi király mellé küldetett, azért meg- 
parancsoltam, hogy az 1134. évi Dsemázi-ül-ákhir hó ele- 
jétől kezdve ellátási dija ezentúl a császári kincstárból adas- 
sék meg, az oláh adópénztárnál pedig beszüntettessék. 

Az említett tábornok 240 ákcse napi ellátási díja tehát 
a jelzett időtől kezdve beszüntettessék s erre nézve a magas 
fermán kibocsáttatván, az oláh vajdához intézve e magas 
rendelet adatott. Kelt az 1134. évi Dsemázi-ül-ákhir hó 
17-én (1722. április 2.) 

(Szeráj levéltára.) 
XC. 

[Rákóczi lovai számára rét bérlete az 1722. évre.] 

A rodostói kádihoz. 

A Rodostón tartózkodó Rákóczi király és a mellette 
levő magyar tábornokok lovai számára a folyó évben is 
elegendő nagyságú rét adása végett kapu-ketkhudája folya- 
modott. A nevezett város közelében némely birtokosok rétjei 
kijeleltessenek és lefoglaltassanak s a szokás szerinti bérleti 
összegük a kincstártól fog megadatni s hogy mennyi az 
állatok és mennyi a holdak száma, erről törvényes módon, 
az igazságnak megfelelően jelentés készíttessék. Az előter- 
jesztés és fermán értelmében a rodostói kádihoz intézve e 



' Gróf Csáky Mihály feleségével, báró Klobusiczky Évával és kis- 
korú gj'ermekeivel együtt ment száműzetésbe, de 1722-ben nagybefolyású 
testvérei, gróf Csáky Imre kalocsai érsek és gróf Csáky Zsigmond tárnok- 
mester kieszközölték Bécsben, hogy az asszony és a gyermekek vissza- 
térhettek Magyarországba; Mihály úr ekkor hazabocsátá családját, maga 
pedig holtig száműzetésben maradt. 



— 94 — 

magas rendelet adatott. Kelt az 1134. évi Dsemázi-ül-ákhir 
hó 23-án. (1722. április 8.)^ 
Rét 1134-ben: 63 hold 
1135-ben: 64 hold 
127 
Holdanként : 30 ákcse 

3810 ákcse. 
(Szeráj levéltára.) 

XCI. 

[Eszterházy halála után családjának Lengyelországba utazásáról Rákóczi 
kérelmére az itt közölt fermánnal gondoskodott a szultán.) 

A Rodostón tartózkodó magyar tábornokok közül a 
mostanában elhalt Eszterházy"' tábornoknak felesége és 
házi népe Lengyelországba készülnek utazni, azonban úti- 
költségre egy ákcse pénzük sincs, azért Rákóczi azt kérte 
átiratával, hogy a nevezett tábornoknak Sevvál hó elejétől 
számított hat hónapi ellátási díja, továbbá útiköltség adassék 
feleségének és házi népének. 

Az előterjesztés értelmében tehát az elhunytnak Sevvál 
hó elejétől számított hat hónapi ellátási díja, ami 442V2 
gurusra megy, továbbá Legyeiország határáig menve az 
útiköltség az asszonynak és házi népének a császári kincs- 
tárból készpénzben megadatik. Erre vonatkozó tezkere ki- 
adására nézve a magas fermán kibocsáttatott s a tezkere 
kiadatott. Kelt az 1134. évi Zilhidse elején. (1722. szept. 10.) 
(Szeráj levéltára.) 

' A rét bérletekről való feljegyzések folytatódnak a számadásokban 
egész a hidsre 1141. évéig, vagyis időszámításunk szerint 1729-ig. Az 
utolsó bejegyzés a rétek bérletéről a következő : 

Rákóczi magyar király és a tábornokok rétjének bére 1141-ben: 

Rét: 47 hold A tezkere kiadatott az 1141. 

Holdanként : 30 ákcse évi Dsemázi-ül-ákhir hó 29-én 

1410 ákcse (1729. január 29.) 

* Eszterházy Antal gróf tábornok, kinek a bujdosásban hányt- vetett 

életéről és küzdelmeiről ez okmányok oly gyakran szólnak, az 1722. évi 

pestisben hunyt cl. Haláláról megemlékezik Mikes Kelemen is az 1722. 

szept. l'i-én kelt levelében. Eszterházy 1722. augusztus 10-én hunyt el. 



— 95 — 

XCII. 

[Horváth P'crenc helyébe Pápai Gáspár lett a kapitiha.] 

^ magyar királynak kapu-ketkhudája Horváth 

elhunyt'^ és Pápai Gáspár kapu-ketkhudája az emlí- 
tett Horváth Ferenc számára rendelt ellátási díj 

kapu-ketkhudája e folyamodás benyújtójának rendelni, a 
kibocsátott magas fermán értelmében a számadásba beje- 

g3'eztetvén, 

Kelt az 1135. évi Dsemázi-ül-evvel hó 16-án. (1723. febr. 21.) 
(Szeráj levéltára.) 

XCIII. 

[Rákóczi cselédjeiről intézkedik e fermán. Az 1723. pestisben a fejedelem 
több cselédje ehalt s ezek hel_vébe a görög szigetekről fogadtak fel cselédeket.] 

Rendelet a rodostói kádihoz és adószedőhöz. 

Jelenleg Rodostón tartózkodó Rákóczi király szolgá- 
latában, mikor országából magas birodalmamba érkezett, 
néhány francia is jött vele. A múlt esztendei pestisben több 
embere elpusztult ; azért házi cselédül néhány ráját fogadott 
fel a Fehér-tenger^ szigeteiről, hogy mellette szolgálatot 
tegyenek. Mivel pedig a rodostói adószedők a mellette levő- 
ket, akár ráják, akár franciák voltak azok, zaklatták, ezért 
kapu-ketkhudája, Pápai Gáspár, magas parancsomat kérte 
arra nézve, hogy adóköveteléssel azokat ne zaklassák. 

Előterjesztés történt tehát legfelsőbb rendeletem meg- 
iratása végett, hogy az említett királ}- magyar és francia 
szolgái adóköveteléssel ne háborgattassanak és hogy ez 

^ Ez a feljegyzés annyira elmosódott már, hogy nagy nehézséggel 
tudtam kibetűzni a nedvességtől elromlott papiron az itt közölt szavakat. 

- Horváth Ferenc Rákóczinak kapitihája, kinek ez okmányok 
között több levele fordul elő, élete nagy részét külföldön töltötte diplo- 
máciai szolgálatban. Mikes megemlékezvén haláláról, azt irja róla : „Egy 
emberséges embert vesztettünk el". Meghalt 1723. évi február havában. 

^ Az egei tenger szigeteit ma is Bdhr-i szefid, vagyis Fehér-tenger 
vilajetje néven említik hivatalosan. 



— 96 



bejegyeztessék az adóhivatalban. Ez előterjesztés értelmében 
megparancsolom, hogy magas fermánom az előadott módon 
megirassék és az adóhivatalnál bejegyeztessék s erről ez a 
tezkere adatott ki. Kelt az 1135. évi Sábán hó 18-án. 
(1723. április 23.) 

(A magas Portán levő 1135. évi defterekben.) 



XCIV. 

[Rákóczinak és a magyar tábornokok megállapított tartásdíjáról ad kimuta- 
tást ez okmány. Ez a tartásdíj volt állandó, az 1728 — 31. évek kivételével.] 

Felséges és hatalmas Szultánom, egészséges legyen ! 

Rodostón tartózkodó Rákóczi király s a mellette levő 
magyar tábornokok, Bercsényi, Máriássy és Csáky s kapu- 
ketkhudájuk, Pápai Gáspár számára a kincstárból engedé- 
lyezett és elrendelt napi ellátási összeg a főszámvevőtől 
Rebi-ül-ákhir hó elejétől végéig terjedőleg kiszámíttatott s a 
tezkere kiadatása végett a parancs felséges és hatalmas 
Szultánomat illeti. 

Szolgája Pápai Gáspár, 
a magyarok kapu-ketkhudája. 

Alázatos előterjesztésem a következő : 

Rákóczi és a mellette levő tábornokok ellátási dijául 
a bejegyzés szerint napi 8700 ákcse rendeltetett s kapu- 
kehájájuk az 1136. évi Rebi-ül-ákhir hónapi díjazást kérel- 
mezi. A számítás szerint 2102V2 gurus összegre megy, 
melyről a tezkere kiadatása végett a parancs felséges és 
hatalmas Szultánomat illeti. 

(Olvashatatlan aláírás.) 

A jelentés értelmében a tezkere kiadassék. Kelt az 
1136. évi Rebi-ül-ákhir hó 26-án. (1724. január 22,) 

(Szultáni kézjegy.) 



97 



Magyar király : 


7500 


Máriássy tábornok : 


240 


Bercsényi tábornok: 


600 


Csáky tábornok: 


240 


Kapu-kehája : 


120 




<S700ákcse 



8700 X 29 
252300: 120 
21O2V2 gurus 



A tezkere kiadatott 1136. Rebi-ül-ákhir 28-án. (1724. 
január 24.) 

(Szeráj levéltára.) 



xcv. 

[Bercsényinek 1725-ben bekövetkezett halála után Mikes csupán azt említi, 
hogy az özvegy Bercsényiné, „a kis Zsuzsi" ment Lengyelországba, e fer- 
mán szerint azonban negyvenhármán távoztak Rákóczi mellől Rodostóból.] 

Bercsényi tábornok elhalálozván/ Rákóczi mellől negy- 
venhármán, férfiak és asszonyok, családjaikkal és hozzá- 
tartozóikkal Lengyelországba távoznak s Rákóczi kapu- 
ketkhudája által kérte, hogy a határokig menve az állomás- 
helyeken lovak és podgyászaik elszállítására tíz kocsi 
adassanak nekik. 

Mivel ő beleegyezését adta, azért a magas fermán 
kibocsáttatott és Rodostótól Lengyelország határáig a kádik- 
hoz, alkormányzókhoz és ügyvezetőkhöz intézve e magas 
rendelet adatott. Kelt az 1138. évi Dsemázi-ül-ákhir hó 
3-án. (1726. febr. 5.) 

(Szeráj levéltára.) 



XCVI. 

[A rodostói lalíások bérletéről nyugtatvány.J 

Ezen levél íratott, hogy 
a magas fermán értelmében jelenleg Rodostón tartózkodó 
Rákóczi és társai számára az említett városban kirendelt 
huszonnégy háznak a magas fermán és a számadási defter 

' Bercsényi meghalt 1725. nov. 6-án. 
Dr. Karácson Imre: A Rákóczi emigráció török okmányai. 7 



- 98 — 

szerint a rodostói vámpénztárból kiutalt napi bérlete 356 
ákcse, amely a jelen évi Száfár hó elejétől ugyanazon hó 
végéig 10,500 ákcsere megy s én, mint az említett házak 
tulajdonosainak ügyvivője, a jelzett 10,500 ákcset a vám- 
pénztárból a vámfelügyelő kezéből hiánytalanul felvettem s 
ez okból kezébe e nyugtatványt adtam. Kelt az 1 1 38. évi 
Zilkáde hó elején. (1726. július 1.) 

(Olvashatatlan) üg^^vivő. 

Alázatos előterjesztésem a következő : 

A Rodostón lakó Rákóczi és társai számára az emlí- 
tett városban bérelt huszonnégy lakásnak az 1138. évi 
Száfár hónapi bérleti költségeire utalványozott 86 gurus és 
4 ákcsenek a rodostói vámpénztárból történt felvételét iga- 
zoló nyugtatvány csatolva van. Az említett összegnek a 
vámfelügyelő számadásába való beszámítása végett a jöve- 
delem és kiadásról való tezkere kiadatása ügyében a parancs 
felséges, kegyelmes Szultánomat illeti. Kelt az 1138. Zil- 
hidse hó 3-án. (1726. augusztus 1.) 

(Olvashatatlan aláírás.) 

A jelentés értelmében a tezkere kiadassék. Kelt az 
1138. évi Zilhidse 13-án. (1726. augusztus 11.) 
(Szeráj levéltára.) 



XCVII. 

[Rákóczi és a többi bujdosók tartásdíjának leszállításáról szól ez okmány, 
mely okát adja a leszállításnak is.J 

Hét-nyolc év óta a perzsa háború miatt az újonan 
összeírt janicsár szerdengecsdik^ s a szipáhik'^ és sziláhdárok* 

^ Szerdengecsdi, a katonaság egy külön csapatába tartozó egyén, 
amely csapat a legnehezebb feladatokra vállalkozott nagyobb zsoldért. 

^ Szipáhi, lovas katona, különösen zsoldos lovassághoz tartozó. 

' Sziláhdár vagy szilihdár, fegyverhordozó. így nevezték a zsoldos 
lovasságnak azt a hadtestet, amely háború idején előre menve, az utakat, 
hidakat jó karba helyezte. 



— 99 — 

számának szaporítása, a dsebedsik/ topcsik" és ágyiiszállító 
kocsisok és a hadcsapatok legénységének napi ellátása, 
továbbá az Anatóliában összeírt tizenkétezer gyalogos és 
lovas szegbánnak, ^ a Boszniában és Albániában összeírt 
tizenkétezer gyalogos és kétezer lovas katonának zsoldja 
és összpontosítása, az Anatoliából kivitt állatok ára, a fel- 
szerelések, hadi kellékek és ágyúk elszállítására kibérelt 
kereskedő gályák költségei, a Biredsikben készült hajók 
deszkáinak és készítésének költségeire adott rengeteg össze- 
gek, azonkívül három irányban a szerászkerek parancsnok- 
sága alatt levő győzelmes hadseregeknek készpénzben és 
megbízás útján küldött pénzek, élelmi készletek és egyéb 
kellékek határtalanok és mértéken felül vannak, ennélfogva 
a kincstáron máskép segíteni nem lehet, mint csakis a 
kiadások csökkentése által. 

A csökkentés és a fizetésekben való némi leszállítás 
végett legfelsőbb császári irat bocsáttatott ki s ennek folytán 
az örökkétartó magas birodalom vendégének, jelenleg Rodos- 
tón tartózkodó Rákóczi királynak napi tartásdíjából három- 
ezerötszáz ákcse,^ Máriássy tábornok napi tartásdíjából 
hatvan ákcse, Csáky tábornok napi tartásdíjából hatvan 
ákcse, a kapu-ketkhuda napi tartásdíjából negyven ákcse, 
a csausok élelmezési díjából negyven ákcse, Ibrahim müte- 
ferrika napi tartásdíjából húsz ákcse, ami összesen három- 
ezer hétszázhúsz ákcsere megy, levonatik és ennek a maga 
helyére való bejegyzése végett az eredeti rendeletnek a 
másolattal együtt kiadatása végett a magas fermán kibocsát- 
tatott és az 1141. évi Száfár hó elejétől kezdve a kellő 
helyre bejegyzése végett a parancsolat értelmében a tezkere 
kiadatott. Kelt az 1141. évi Száfár hó 21-én. (1728. szept. 25.) 
(Szeráj levéltára.) 

* A zsoldos gyalogság egyik hadteste, mely gondoskodott a fegy- 
verekről. 

* Tofcsi, tüzér. 

'•" Szegbán, a janicsárok között harmincnégy csapat viselte a szegbán 
nevet. Olyanféle csapatok voltak, mint mai nap a vadász-zászlóaljak. 

* Rákóczi, midőn tartásdíját leszállították, eladta paripáit és vadá- 
szati felszerelését s azontúl, mint Saussure feljegyzi íi. m. 326. l.\ csak 
ritkán járt ki palotájából s teljes visszavonultságban élt. 

7* 



— 100 — 

XCVIII. 

[Tartásdíj rendelése báró Zay számára.] 

Rákóczi király mellett levő főurak közül báró Zay* 
nevű bejzáde^ megélhetési eszközeiben nélkülözést szenve- 
dett s ennek folytán kegyelmemet kérte, hogy napi ellátására 
könnyítés végett valami utalványoztassék. Könyörületből 
tehát napi hatvan ákcse rendeltetett számára megélhetési 
könnyítésül s a főszámvevőségnél való bejegyzés és a máso- 
lat kiadatása végett a magas fermán kibocsáttatott s ennek 
megfelelően bejegyeztetett és a másolat kiadatott. Kelt az 
1141. évi Dsemázi-ül-ákhir hó 17-én. (1729. január 17.) 
(Szeráj levéltára.) 

XCIX. 

[Csáky grófnak a kis-ázsiai Bruszában levő lakásáról szól e rövid okirat.] 

Csáky tábornok Druszába távozott^ és ott napi húsz 
ákcse haszonbéren tűrhető lakás vétetett fel számára. Amed- 
dig tehát ott lakik, házbérének a bruszai pénztárból való 
kifizetése végett a magas rendelet kiadatott. Kelt az 1142. 
évi Rebi-ül-ákhir hó 10-én. (1729. okt. 31.) 
(Szeráj levéltára.) 

C. 

[A rodostói janicsár őrségnek rövid időre való távozásáról rendelkezés.) 

A rodostói náibhoz és a rodostói vám felügyelőhöz. 
A Rákóczi király mellé rendelt janicsár orta^ ez alka- 
lommal a hadjáratra küldetett, ennélfogva helyébe egy csaus 

' Báró Zay Zsigmond, kit Mikes „Zay úrfi" néven emiit leveleiben. 

- Bejzáde = bejfi, bég fia. Így nevezik a törökök az előkelő szár- 
mazású európaiakat, különösen a fiatalabb embereket. .\ magj'ar neme- 
seket mind bejzáde néven nevezték a törökök. 

^ Semmi közelebbi adatot nem találtam arra vonatkozólag, hogy 
miért ment Csáky gróf Bruszába. Valószínűleg az ottani híres meleg- 
fürdők használata végett távozott el egy időre Rodostóból. 

* Oria, a janicsárok voltak ortákra beosztva, mint manap a katonák, 
ezredekre. Egy-egy orta parancsnoka volt a csorhddsi. 



— 101 — 

és öt közember, eg}- fő ... . és öt janicsár rendeltetett. Eme 
tizenkét embernek napi ellátására szükséges huszonöt pár 
kenyér és öt oka hűs ára a számítás szerint száz ákcsere megy. 
Előterjesztés történt az eredeti orta ellátásának az 1 143. 
évi Száfár hó elejétől kezdve beszüntetésére és a helyébe 
rendelt tizenkét ember tartásdijának a jelzett időtől kezdve 
a rodostói vámpénztárból való megfizetésére és ennek a 
maga helyén beiktatására vonatkozó magas rendeletem ki- 
adatása végett. Ennek megfelelően tehát a rodostói náibhoz 
és a rodostói vám felügy élőhöz intézve e magas rendeletem 
adatott. Kelt az 1143. évi Száfár hó 14-én. (1730. aug. 28.) 
(Szeráj levéltára.) 

Cl. 

[A janicsár díszőrség újra Rodostóra rendeltetett.] 

A rodostói náibhoz. 
Magas udvarom janicsár oriái közül a 34-ik bölük 
ortája újólag a Rodostón tartózkodó Rákóczi mag\^ar kiráh' 
mellé rendeltetett, azonban előbbeni lakásuk elpusztult, ezért 
a szokásos bérösszegen a szomszédságban, Zetkin Bogosz- 
oglu Bogosz nevű rája házának, vag}' valamely más meg- 
felelő háznak kibérelése és az említett orta számára téli szál- 
lásul rendelése végett Oszmán oda-basi előterjesztést tett 
ennek megfelelően a főszámadásba való bejegyzése és magas 
parancsom kiadatása végett a rodostói náibhoz intézve , e 
magas rendelet adatott. Kelt az 1143. évi Rebi-ül-ákhir 7-én. 
(1730. október 19.) 

(Szeráj levéltára.) 

CII. 

[A leszállított tartásdíjakról szóló nyugta.] 

Felséges és kegj'es Szultáno , egészséges leg^-en ! 
Jelenleg Rodostón tartózkodó Rákóczi k\rk\y és a kísé- 
retében levő tábornokok számára a kincstárból kiutalványo- 
zott havi ellátásunkból az 1143. évi Dsemázi-ül-ákhir hónapi 



— 102 — 

ellátási díjunk a főszámvevőtől oldalt feljegyeztetett és ki- 
számíttatott. Az erre vonatkozó tezkere kiadatása végett a 
parancs és rendelkezés felséges és hatalmas Szultánomat illeti. 
Szolgája Gáspár magyar kapu-ketkhuda. 

Király : 4000 

Máriássy tábornok : 180 
Csáky tábornok : 240 4560 X 29 



(Olvashatatlan): 80 132240= 1 102 gurus 

Kehája : 60 

4560 ákcse 

Alázatos előterjesztésem a következő : 

A Rodostón lakó Rákóczi magyar király és a mellette 
levő tábornokok ellátási díjuknak megadása végett folya- 
modnak, mely az 1143. évi Dsemázi-ül-ákhir elejétől az 
említett hó végéig huszonkilenc napra naponként 4560 ákcset 
számítva 1102 gurusra megy. Az említett összegről a tez- 
kere kiadatása végett a fermán felséges Szultánomat illeti. 

(Olvashatatlan aláírás.) 

A jelentés értelmében a tezkere kiadassék. 
Az 1143. Dsemázi-ül-ákhir hó 24. (1731. január 3.) 

(Szultáni kézjegy.) 

A tezkere kiadatott 1143. Dsemázi-ül-ákhir 27-én. 
(1731. január 6.) 

(Szeráj levéltára.) 



cm. 

[Pápai János tartásdijának újabb utalványozása.j 

Az oláh vajdához. 

A magas birodalmára ba menekült magyarok közül Pápai 
János nevű kapitány n\ulc magyar katonával Ibrailában 
lakik és ellátási díjul neki az oláh adópénztárból naponként 
egy gurus rendeltetett. Mivel pedig mostanában történt 



— lUÜ — 



trónra lépésem^ alkalmával az oláh vajda is újra nevezte- 
tett ki, azért kapu-kehájájuk pecsétes folyamodványban 
magas rendeletemet kérte arra nézve, hogy az említett el- 
látási dij a vajda által tovább is megadassék. 

Az előterjesztésnek megfelelően tehát magas fermánom 
kibocsáttatott s az oláh vajdához intézve e magas rendelet 
adatott. Kelt az 1143. évi Redseb hó 3-án. (1731. jan. 11.) 
(Szeráj levéltára.) 



CIV. 

[A janicsár őrség élelmezése Rodostón.] 

A Rodostón tartózkodó Rákóczi magyar király mellé 
rendelt janicsárok ellátása a rodostói vámpénztárból utal- 
ványoztatott ki s folyamodtak, hogy az a jelen alkalommal 
is megadassék. A kirendelt 280 janicsárnak'^ naponta 280 
pár kenyér és 56 oka hús szükséges, melynek az 1143. évi 
.Sábán hó elejétől kezdődőleg a rodostói vámfelügyelő részé- 
ről való megadása és bejeg\'zése végett e magas rendelet 
kibocsátására nézve az előterjesztés megtörtént s ennek 
folytán a rendelet kiadatott. Kelt az 1143. évi Sábán hó 
16-án. (1731. február 23.) 

(Szeráj levéltára.) 



CV. 

[A bujdosók közül többnek elhalálozása folytán a bérházak számának 

leszállítása.] 

A rodostói huszonnégy házból az 1 139. évben 88 ákcse 
napi bérlettel négy ház és az 1 143. évi .Száfár hóban 20 ákcse 
napi bérösszeggel két ház elvétetett és ma 248 ákcse napi 

^ Az 1730. szeptember hó végén Konstantinápolyban a janicsárok 
fellázadtak, minek folytán 1730. október elején III. Ahmed szultán lemon- 
dott a trónról s unokaöccse, I. Mahmud lett a szultán. 

- A Rákóczi mellé rendelt janicsár diszőrség száma rendszerint 
80 — 100 főből állott, de néha több is volt, mint a jelen okmány mutatja. 



— 104 — 

bérösszeggel még tizenn^'olc ház maradt. A megkevesbített 
házak felhasználása itt nem lévén tudva, a hely színén 
annak törvényes felülvizsgálására és a jelentés megtételére 
a magas fermán kiadatott. Kelt az 1143. évi Ramazán hó 
4-én. (1731. március 12.) 

(Szeráj levéltára.) 



CVI. 

[Rákóczi és a többi bujdosók tartásdíjának visszaállítása ugyanazon ösz- 
szegre, mint az 1728. év előtt volt.] 

Rákóczi király és Máriássy tábornok, továbbá kapu- 
kehájájuk, a csausok és Ibrahim müteferrika ellátási díjaik- 
nak fenntartása és nagyobbítása végett kapu-kehájájuk által 
pecsétes előterjesztést tettek és kegyelmemet kérték. Ki- 
bocsátottam tehát magas parancsomat, hogy a régebben 
megadott ellátásuk fenntartassék és teljesen visszaállíttassék 
s Ramazán hó elejétől kezdve legfelsőbb rendeletem értel- 
mében a maga hetyén ez bejegyeztessék és másolata ki- 
adassék. 

A magas rendelet értelmében a felemelés bejegyezte- 
tett és másolata kiadatott. Kelt az 1143. évi Ramazán hó 
11-én. (1731. március 19.) 

(Szeráj levéltára.) 



CVII. 

[Tursck kapitány számára tartásdíj utalványozása.] 

A magyar kapitánj^ok közül Tursek^ ne\'ű kapitány 
a Rodostón lakó Rákóczi királ}- alattvalói közé tartozik, de 
megállapított tartásdija még nincs, azért folyamodványában 

^ Ennek az ismeretlen magyar kapitánynak a neve világosan így 
van írva : ».a1 . Js?, amit csak Tursek vagy Torsek alakban lehet olvasni. 
Alább még egy okmányban előfordul egészen azonmódon írva. E bujdosó 
magyarnak személyére vonatkozólag semmi közelebbi adatot nem találtam 
seliol. Thaly Kálmán irataiban sem akadtam nyomára. 



105 



kéri, hogy a nevezett király mellett levő kapitányokhoz 
hasonlóan neki is bizonyos összegű tartásdíj rendeltessék. 

Mivel tehát a hozzá hasonló kapitányoknak a kincs- 
tárból napi ellátásuk van, az említett számára pedig eg3'et- 
len ákcse tartásdíj sem rendeltetett még és szükségben, 
zavarban van, ezért állapotán könyörülve, az 1144-ik évi 
Mohárrem hó elejétöP kezdve a rodostói V'ámpénztárból 
havonként fizetendő napi harminc ákcse tartásdíjat rendelek 
számára. 

Erre vonatkozó magas fermánom kibocsáttatván, a 
főszámvevőnél való bejegyzés végett magas rendeletem meg- 
íratott és másolata kiadatott. Kelt az 1143. évi Zilhídse hó 
19-én. (1731. június 24.) 

(Szeráj levéltára.) 



CVIII. 

[Pápai János átköltözködése Rodostóba és tartásdíjáról való rendelkezés.] 

Az oláh vajdához. 

A magyar tábornokok közül való Pápai János nevű 
kapitány császári divánomhoz folyamodott, mivel neki ennek- 
előtte, amíg Ibrailában lakott, naponként százhúsz ákcse 
tartásdíj adatott az oláh adópénztárból s ez ellátási összeg- 
hez még nyolcvan ákcse csatoltatván, az említett pénztárból 
napi kétszáz ákcse kifizetését parancsoltam meg s erre 
vonatkozó rendeletem az 1144. évi Redseb hóban kiadatott, 
ámde ő most a többi tábornokokkal együtt Rákóczi király 
mellett lakik és azért azt kérte, hogy ellátási díja Konstanti- 
nápolyból adassék meg. 

A jelen 1144. évi Redseb hó elejétől kezdve ezentúl 
az ellátási díjnak innen való fizetésére nézve a kellő helyen 
bejegyzése és az oláh adópénztárból való fizetésre nézve 
kiadott rendeletnek megszüntetése ügyében kibocsátott magas 
fermánom értelmében a legfelsőbb rendelet megíratott. 

^ 1731. július 6. 



— 106 — 

Ennélfogva Te, aki az oláh vajda vagy, a nevezett 
Pápai Jánosnak Ibrailában való tartózkodása idejére esedékes 
napi 200 ákcse ellátási díját az említett adópénztárból a 
jelen 1144. évi Dsemázi-ül-ákhir hó végéig megadd és a 
felvevőtől pecsétes nyugtát végy ; a jelen évi Redseb hó 
elejétől fogva pedig a 120 ákcse tartásdíj, amelyhez még 
80 ákcse csatoltatott, egész összegben Konstantinápolyból 
adatik meg, azért a jelen 1144. évi Dsemázi-ül-ákhir hó 
végétől kezdve a fizetést szüntesd be és tovább ne add meg. 

Ez ügyben magas fermánom kibocsáttatván, az oláh 
vajdához intézett eme legfelsőbb rendeletem kiadatott. Kelt 
az 1144. évi Redseb hó 18-án. (1732. január 15.) 
(Szeráj levéltára.) 



CIX. 

[Máriássy küldetése Khotinba s lakásáról és tartásdijáról rendelkezés.] 

A khotini parancsnokhoz, defterdárhoz és kádihoz. 

Jelenleg Rodostón lakó Rákóczi király azt kérte, hogy 
némely magánügyei elintézése végett Khotinba küldött 
Máriássy-^ nevű magyar bejzáde és öt-hat szolgája számára 
lakásul alkalmas kották'^ rendeztessék be, ennélfogva Te, 

^ Máriássy eme küldetése összefüggésben van az akkori politikai 
eseményekkel, melyek 1734-ben a lengyel királyválasztás miatt a császár 
és Franciaország között háborút okoztak. Rákóczi ekkoriban Francia- 
országba készülődött, Magyarországban pedig titokban mozgalom kelet- 
kezett abból a célból, hogy ha sikerül a franciák jelöltjét, Lescinszky 
Szaniszlót a lengyel trónra ültetni s Ágost szász választófejedelmet, mint 
Ausztria és Oroszország pártfogoltját onnan elűzni, akkor lengyel és 
francia segítséggel Magyarországon megkezdik a felkelést és Rákóczit 
visszahívják az országba. Magyarországon a titkos mozgalom vezérei, a 
két Gombos báró, Imre és György voltak, kik bizonyos Kiss János nevű 
emberüket titokban Lengyelországon át Khotinba küldöttek az ottani pasá- 
hoz, ez pedig útlevelet és vezetőt adva melléje, elküldötte őt Rodostóba. 
Kiss János eljutott Rodostóba s elvitte Rákóczinak és a többi uraknak 
szóló leveleket s meghozta onnan a válaszokat (Magyarország története 
VIII. köt. 175. 1.). Éppen ez időtájból való ez okmány, mely Máriássy 
küldetéséről szól. 

- Konak, főúri lakás. 



— 107 — 

aki a defterdár vagy, a nevezett bejzáde számára a parancs- 
nok közbejöttével törvényes módon megfelelő lakást rendelj 
s annak bérösszegét kialkudván, az említettek akármennyi 
ideig laknak is abban, a megállapított és kialkudott bér- 
összeget a lakás tulajdonosának hónapról hónapra a rád 
bizott kincstári vagyonból megadd s tőle az átvételt bizonyító 
pecsétes nyugtát végy és eme magas rendeletem másolatát 
annak hátlapjára rávezetvén, számadásodba való beszámítás 
végett megőrizzed. 

A khotini parancsnok Kolcsak Eliász pasához, a khotini 
defterdárhoz, Szulejmánhoz és a khotini kádihoz intézve e 
magas rendelet Íratott. Kelt az 1147. évi Rebi-ül-ákhir hó 
27-én. (1734. szept 24.) 

(Szeráj levéltára.) 

CX. 

[Rákóczi halála folytán a janicsárok visszarendelése Rodostóról. 1735. ápr. 
8-án hunyt el a fejedelem s rá két nap múlva jelent meg e rendelet.] 

Rákóczi Rodostón elhalt, a janicsár századnak tehát 
tovább is Rodostón tartózkodása most már nem szükséges, 
ezért az 1147. évi Zilkáde hónap 16. napjától kezdve tartás- 
díjuknak a rodostói vámpénztárnál való beszüntetése és 
tovább ki nem adatása végett a magas fermán értelmében 
e legfelsőbb rendelet adatott ki. Kelt az 1147. évi Zilkáde 
hónap 19-én. (1735. évi április 10.) 

(Szeráj levéltára.) 

CXI. 

[Rákóczi halála után a bujdosók eltartásáról szultáni rendelkezés.] 

A rodostói náibhoz és vámfelügyelőhöz. 
A Rodostón elhalt Rákóczi király környezetében levő 
tábornokok, bejzádek és kapitányok, valamint magas Portám 
csausai fölé mostanában rendelt csaus, egy odsák-csaus^ 

^ Odsdk, szószerint tűzhely ; jelent valamely külön célra szervezett 
hadcsapatot is. Odsák-csaus, az ily hadcsapat parancsnoka. 



— 108 — 

és tizenegy embere számára az ellátási díj megadása szük- 
séges és ez a rendezés szerint napi 2340 ákcsére megy. 
Ebből az odsák-csaus és embereinek száz ákcse napi tartás- 
dija a rodostói vámpénztárból adatik meg, a tábornokok, 
bejzádek, kapitányok és egyebeknek 2240 ákcse napi tartás- 
dija megadását pedig a császári kincstárból rendeltem el. 

Ezért Te, aki a náib vagy, ezen legfelsőbb rendeletem 
rtiegérkezésekor az elküldött és pecsételt, aláírt rendelet 
értelmében ezentúl a császári kincstárból fizetendő ellátási 
dijnak minden hónapban való átvételére általuk valakit ki- 
rendeltess s miután így a jegyzékben megírt tábornokok, 
bejzádek, kapitányok és másoknak ellátása megvan, magas 
Portám janicsár odsákjai részéről ott levő csaus és tizenegy 
neferjének^ száz ákcse napi tartásdiját a rodostói vámpénz- 
tárból adasd meg és Te, aki a fennemlített felüg\^elő vag}'-, 
magas Portám janicsár odsákja csausának és tizenegy nefer- 
jének, amíg ott szolgálnak, napi száz ákcse ellátásukat a 
gondozásodra bízott vámpénztárból fizesd meg és számadá- 
sodba való beszámítás végett az átvételt bizonyító pecsétes 
nyugtát végy hónapról hónapra és ellátásuk ügyében zavar 
és nélkülözés okozásától óvakodjál és őrizkedjél. 

Ez ügyben a rodostói náibhoz és a rodostói vámfel- 
ügyelőhöz intézve e magas rendelet adatott. Kelt az 1147. 
évi Zilhidse hó 8-án. (1735. április 28.) 
(Szeráj levéltára.) 

CXII. 

[Krucsay és Jávorka tartásdijának kiutalványozása.) 

A khotini parancsnokhoz és defterdárhoz. 
A Rodostón elhalt Rákóczi király némely ügyeinek 
elintézése végett Krucsay- és Jávorka^ nevű két bejzádet 

' Nefer - közkatona. 

* Krucsay István a Rákóczi-mozgalmak alatt Magyarországon a kon- 
federált státusok titkára volt. Rákóczi utolsó éveiben Rodostón volt s kevés- 
sel a fejedelem halála előtt ment valami hivatalos küldetésben Khotinba. 

^ Kosztolányi Jávorka Ádám ezredes. Rákóczi őt Krucsayval együtt 
küldötte Khotinba s igy a fejedelem halálakor ők nem voltak Rodostón. 



— 109 



annakelötte Lengyelországba küldötte s mivel ezek jelenleg 
Khotinban tartózkodnak, a kincstár részéről tehát eltartási 
díjuk megadása szükséges és elrendeltem, hogy Krucsaynak 
naponként száz ákcse. Jávorkának pedig naponként kilenc- 
ven ákcse eltartási díj adassék. 

Ameddig tehát az említett két bejzáde ott tartózkodik, 
azon összegű ellátási díjat a defterdár nekik naponként 
megadja és Te, aki a defterdár vagy, ahány napig az emlí- 
tett két bejzáde ott tartózkodik, a jelzett napi ellátási díjukat 
megadd és számadásodba való beszámítás végett tőlük 
pecsétes nyugtát végy és azokat eme magas parancsommal 
együtt megőrizzed s az ellátási pénz tekintetében nélkülözést 
ne szenvedjenek. 

A khotini parancsnokhoz Eliász pasához és a khotini 
defterdárhoz intézve e magas rendeletem adatott. Kelt az 
1147. évi Zilhidse 8-án. (1735. április 28.) 

(Szeráj levéltára.) 



CXIll. 

[Lakásrendelés Rákóczi halála után a bujdosók számára.) 

A rodostói náibhoz. 

A Rodostón nemrég elhalt Rákóczi király kíséretében 
levő és ma is az említett városban lakó tábornokok, bej- 
zádek és kapitányok ellátási díjának megadása végett már 
rendelkezés történt s a számukra szükséges lakások kiren- 
delése is nélkülözhetetlen és ahány lakás lesz, azoknak 
bérösszege miatt szükséges a tulajdonosok neveit is vilá- 
gosan bejelenteni. Ez okból Te, aki a náib vagy, azon fel- 
tétel alatt, hogy a házbérek az előbbenit túl ne haladják, 
az elhalt király által Rodostón saját használatára bírt lakás- 
sal összefüggésben levő s kísérete és a tábornokok által 
lakott házak közül a szükséges számú lakást megállapítván, 
azok bérét, valamint a tulajdonosok neveit Konstantinápoly- 



110 



ban bejelentsd s a királyfi ^ megérkezéséig lakásának őrzése 
és gondozása ügyét az elhalt király ketkhudájának meg- 
parancsold. Kelt az 1 147. évi Zilhidse hó 8-án. (1735. ápr. 28.) 

(Szeráj levéltára.) 



CXIV. 

[A Rodostón lakó magyarok házbérének kiutalványozása.] 

A rodostói vámfelügyelőhöz. 

A Rodostón nemrég elhalt Rákóczi király kíséretében 
levő s ma is az említett városban lakó tábornokok, bejzá- 
dek és kapitányok által lakott házaknak, melyek az elhunyt 
által lakott konakkal összefüggésben vannak s régóta az ő 
alattvalói lakták, a névszerinti tulajdonosai és előbbi bér- 
összegei az imént kibocsátott magas rendeletem értelmében 
megállapíttattak és megírattak s a defter szerint nyolc ház 
és egy sütőműhellyel együtt összesen kilenc háznak régeb- 
ben megállapított napi bérlete százhat ákcse, mely a rodostói 
vámpénztárból fizettetett ki, miként ez a háztulajdonosok 
kezébe adott, pecsételt és aláírt defterben megállapítva és 
világosan megírva van. 

Magas fermánomat kibocsátom tehát, hogy az említett 
vámpénztárba való beszámítással a mondott nyolc háznak 
és sütőműhelynek napi 106 ákcse bérösszegét minden hó- 
napban az említett vámpénztárból a háztulajdonosoknak 
teljesen megadd és tőlük pecsételt nyugtát végy s a vám- 
pénztárba való beszámítás végett a maga helyére ezt be- 
iktasd és beírd. Kelt az 1147. évi Zilhidse hó 9-én. (1735. 
évi április 29 én.) 

(Szeráj levéltára.) 



^ Rákóczi József, ki 1736. decemberben érkezett Rodostóba s át- 
vette a bujdosó magyarok vezérletét. 



111 



cxv. 



[Rákóczi adósságainak kifizetéséről intézkedik e fermán. Ezekről az adó- 
ságokról sehol másutt említés nem történik. Valószínű, hogy a fejedelem 
nem is tudott semmit ezekről a háztartási adósságokról.] 

A magas birodalom vendége, az elhalt Rákóczi, aki 
Rodostón lakott, az említett város lakosaitól élelmiszerekre 
és egyéb szükséges kiadásokra kétezerötszáz gurust vett 
kölcsön, melynek megfizetését a hitelezők a kincstártól 
kívánják. 

Mivel a nevezett halott valóban a magas birodalom 

vendége volt, azért a tartozását tevő 2500 gurus összegű 

adósság kifizetése végett magas fermán adatott ki, mely 

fermán értelmében a főszámvevőnél való bejegyzésre és az 

emiitett összegnek a kincstár által való megfizetésére a 

tezkere kiadatott. Kelt az 1148. évi Száfár hó 21-én. (1735. 

évi július 13-án.) ,. 

(Szeraj levéltára.) 

CXVl. 

[Máriássy tartásdíjának utalványozása a moldvai adópénztárból.J 

A moldvai vajdához. 

A magyar tábornokok közül Khotin \'árában tartóz- 
kodó Máriássy tábornoknak 240 ákcse napi ellátási díja a 
többi magyar tábornokéval együtt a császári kincstárból 
adatott meg eddig. Megparancsoltam most, hogy amíg a 
nevezett tábornok embereivel Khotinban és a környékén 
tartózkodik, ellátási díja az 1 149. évi Dsemázi-ül-evvel ele- 
jétől kezdve a moldvai adópénztárból fizettessék ki, ezért 
tehát a nevezett tábornoknak 240 ákcse napi ellátási díját 
a jelzett időtől kezdve a gondviselésedre bízott moldvai 
adópénztárból fizesd ki és számadásodba való beszámítás 
végett a nevezettnek kezéből az átvételt bizonyító pecsétes 
nyugtát végy. 

Az előterjesztés értelmében a fermánnak megfelelően 
a moldvai vajdához intézve e magas rendelet adatott. Kelt 
az 1149. évi Dsemázi-ül-evvel hó 29-én. (1736. október 4.) 
(Szeráj levéltára.) 



— n; 



CXVII. 

[Krucsay távozása Lengyelországba és tartásdijának beszüntetése.] 

A khotini parancsnokhoz és defterdárhoz. 

A Khotinban tartózkodó Krucsay Lengyelországba^ 
költözött, azért Máriássy bejzáde folyamodásában azt kérte, 
hogy annak száz ákcse napi ellátási díja előléptetéskép neki 
adassék. A 49. évi Redseb hó 6-án kibocsátott magas fer- 
mánommal már elrendeltetett,^ hogy neki abból húsz ákcse- 
vel emeltessék a napi járandósága, a többi pedig a kincstár 
hasznára maradjon vissza. Mivel most már elrendeltetett, 
hogy az említettnek Lengyelországba távozása óta az a 
kincstár haszna legyen, azért annak kitizetését már be is 
szüntették, abból tehát ezentúl egyetlen ákcset ki ne adjatok. 

A khotini parancsnokhoz és defterdárhoz intézve e 
magas rendelet adatott. Kelt az 1140. évi Redseb hó 11-én. 
(1736. november 13.) 

(Szeráj levéltára.) 

CXVIII. 

[Jávorka eltűnése és tartásdíjának beszüntetése.] 

A khotini parancsnokhoz és defterdárhoz. 
Jávorka nevű nemes a krimi khán kíséretéhez ment 
és a krími háborúban elveszett, eltűnt.'' Most Ilosfay^ nevű 

' Jaroslawba ment, hol utóbb meg is halt. 

- Ezt a fermánt nem találtam meg. 

^ Jávorka Ádám ezredesről ez a török okmány azt állítja, hogy 
Krimiába ment s ott a hálwrúban veszett el. Thaly közleménye szerint 
Lengyelországban, Jaroslawban halt meg 1. Thaly, Rákóczi emlékek 
Törökországban. Budapest, 1893. 71. 1.). 

* .\ török írással Ilosfaynak jegyzett név tulajdonkép Ilosvay s 
csupán azért irtam az okmány fordításában is Ilosfaynak, hogy az okmányt 
egész híven adjam vissza magyarul. Ilosvay János a Rákóczi-mozgalmak 
után egy ideig Lengyelországban tartózkodott s onnan Franciaországba 
költözött. Midőn Rákóczi ifjabbik fia, György herceg Bécsből való szökése 
után 1727-ben atyja látogatására Rodostóba ment, kíséretében volt Ilosvay 
János is, ki azután ott is maradt hosszabb ideig, hz 1736. évben, mint 
ez okmány mutatja, ő is Khotinban tartózkodott. .\z 17157—39. török 
háború idején Rákóczi József herceg mellett volt ö is. 



— 113 — 

bejzáde azért folyamodott, hogy annak a khotini pénztár- 
ból utalványozott napi kilencven ákcse tartásdija neki 
adassék. Ámde az említett halálakor tartásdijának beszün- 
tetése és ennek a maga helyén való bejegyzése végett 
magas fermánom már kibocsáttatott, melynek értelmében 
azt be is szüntették, azért abból egyetlen ákcse, egyetlen 
poltura ki ne adassék. 

Evégett a khotini parancsnokhoz és defterdárhoz in- 
tézve e magas rendelet adatott. Kelt az 1149. évi Redseb 
hó 11-én. (1736. nov. 13.) 

(Szeráj levéltára.) 

CXIX. 

[Rákóczi József kíséretének elszállásolása Konstantinápolyban.] 

Az előbbi magyar király Rákóczi fiának^ huszonöt 
tagú kísérete számára, mely férfiak- és asszonyokból áll 
és Konstantinápolyban marad, Galatában, a hajóiszkábások 
városnegyedében, az örmény Telh-oglu örököseinek lakása 
a hozzáértő emberek jelentése szerint napi 100 páráért ki- 
bérelhető s ezen bérösszeg megadása végett jelentés tétet- 
vén, a kibérelendő házért napi 100 ákcse bérösszeg kifize- 
tése végett a magas fermán megíratott és beiktatva lett. 
Kelt az 1150. évi Dsemází-ül-evvel hó 26-án. (1737. évi 
szeptember 20.) 

(Szeráj levéltára.) 

^ Rákóczi halála után a Porta Rákóczi Józsefet meghívta Rodos- 
tóba, hogy atyja helyébe vegye át a bujdosó magyarok vezérletét. A török 
politika számításból tette ezt, hogy szükség esetén Ausztria ellen ijesztőül 
használja fel. József herceg 1736. decemberben meg is érkezett Rodostóba, 
de mivel a béke még ekkor nem bomlott fel a császárral, a szultán nem 
fogadta őt. Az 1737. év közepén VI. Károly császár a pozsareváci békét 
megszegve, egész erővel megtámadta a törököket s ekkor a szultán abban 
a reményben, hogy a Rákóczi-név által Magyarországban és Erdélyben 
felkelést idézhet elő, a herceget a bujdosók főbbjeivel Konstantinápolyba 
hozatta s ott ünnepélyesen fogadták. Az ünnepélyes fogadtatás után rendes 
szerződésre lépett a szultán Rákóczi Józseffel. A herceg kíséretével ez 
alkalommal 1737. szeptember 20-tól egész 1738. január végéig Konstanti- 
nápolyban időzött, azért volt szükség a bérelt lakásra. 

Dr. Karácson Imre; A Rákóczi-emigráció török okmánvai. 8 



— 114 — 

cxx. 

[Rákóczi József emberei számára útiköltség.] 

Musztafa defterdár-helyetteshez. 

Rákóczi-oglu királyfinak magas Portámra és szerász- 
kerjeimhez küldött emberei számára útiköltség adása végett 
a nevezett királyfi mihmándárja^ előterjesztést tett. Meg- 
parancsoltam tehát, hogy Benderbe és Khotinba menő 
embereinek egyenként húsz gurus, magas udvaromba és a 
szultáni táborba menő embereinek is egyenként húsz gurus, 
Vidinbe menő embereinek pedig tizenöt gurus útiköltség 
adassék, ezért Te, aki a felül megnevezett defterdár- helyet- 
tes vagy, eme magas rendeletem megérkezésekor a királyfi 
által az említett helyekre küldendő embereinek útiköltségeit 
az előírt módon megadd s az összegeket felírd és azokról 
deftert készíts. 

A királyfi mellé defterdár-helyettesül kirendelt Musz- 
tafához — nagyobbodjék a dicsősége ! — eme magas ren- 
delet íratott. Kelt az 1150. évi Dsemázi-ül-ákhir hó 3-án. 
(1737. szeptember 26.) 

(Szeráj levéltára.) 

CXXI. 

[Máriássy tábornok megérkezése a török táborba ; tartásdijak rendelése.] 

A Khotínban tartózkodó Máriássy magyar tábornoknak 
260 ákcse naponkénti tartásdíja a moldvai adópénztárból, 
báró Zay magyar bejzádenek és Redeni^ Miklós magyar 

^ Mihiuándár, a vendég kalauzolásával megbízott udvari hivatalnok : 
ez felügyelt, hogy a vendéget minden szükséges dologgal ellássák. 

" Ez a név annyira homályosan van írva a különben is hián3'os 
török írással, hogy az olvasása egészen bizonytalan. Ahogj' az apró, el- 
homályosult betííket néztem, Redeni alakban olvasható, lehet azonban e 
név Rédei is. Tudvalevőleg Erdélyben az 1737. háború kitörésekor 
Rhédey Lászlót letartóztatták, mert az a gyanú volt róla, hogy Máriássy 
Ádámnak levelet írt Khotinba. Vájjon ez a Rhédey vagy valamely más 
Redeni nevű egyén volt-e ez okmányban előforduló név viselője, erre 
vonatkozólag adatokat nem találtam. 



— 115 — 

kapu-ketkhudának napi 240 ákcse tartásdíja a sztámbuli 
pénztárból fizettetik meg a főszámadásba való bejeg\^zés 
szerint. 

Mivel pedig az említett Máriássy tábornok is a csá- 
szári táborba hozatott, azért a magas fermán kiadatott, 
hogy neki a tábori pénztárból 2000 gurus adassék/ napi 
ellátási díja pedig egy gurussal, báró Zay és Redeni Miklós 
napi ellátási díjaik is fél gurussal felemeltessenek. Ennek 
megfelelően tehát napi tartásdíjaikhoz azon pótlékok hozzá- 
adása és 2000 gurusról a tezkere kiadatása végett a magas 
parancs értelmében a tezkere kiadatott. Kelt az 1150. évi 
Redseb hó 11-én. (1737. november 3.) 
(Szeráj levéltára.) 



CXXII. 

[Rákóczi József kíséretének tartásdíjairól való rendelkezés. Mint ez okmány- 
ból látható, Mikes Kelemen tartásdiját utólag emelte fel a szultán 

300 ákcsére.] 

Az egykori magyar királynak, Rákóczinak fia, a királyfi 
kíséretében a ruszcsuki járásban levő Csernovi^ faluba induló 
öt magyar tábornok és bejzáde ellátási díjáról való defter. 

Pápai János tábornok és Mikes bejzáde^ ellátási díjá- 
nak hozzácsatolásával együtt a napi ellátás összege 1200 
ákcse s az 1150. évi Sevvál hó elejétől az 1151. évi Khizir 
napjáig* a naponkénti tíz gurusból száz napi összeg kiszá- 

^ A 2000 gurus tetemes összeget magyar csapatok fogadására kapta 
kézhez Máriássy, ki állítólag 6000 főnyi magyar sereget toborzott össze. 
- Csernovi = Csernavoda. 
^ Ebben az okmányban fordul elő legelőször a hű Mikes neve, 

melyet törökül igy találtam: ISd*. Az okmány őt is bejzáde, bégfi, 
vagyis nemes úr névvel jelöli. Mikes Kelemen személyéről, a Törökországi 
levelek híres írójáról, fölöslegesnek tartom itt hosszabb ismertetést írni. 
Az emigráció egyénei közül, Rákóczi és Bercsényi nevén kívül, alig van 
ismertebb név Magyarországon, mint Mikes Kelemené. 

* 1738. január 20-tól ugyanazon évi április második felében Khizr- 
eliász napjáig. Khizir, máskép Khidrehász, Khidrellesz, Khizreliász a 
muszulmánoknál megfelel a keresztények Szent György napjának. 



— 116 — 

míttatván, ezer gurusra megy, mely összeg a királyfi mellé 
rendelt defterdár-helyettes Musztafa bég által a királyfi kísé- 
retében menő tábornokoknak és bejzádeknek az 1150. évi 
vSevvál hó elejétől hónapról-hónapra megadassék. Az erre 
vonatkozó magas fermán kibocsáttatván, bejegyeztetett és 
másolata kiadatott. Kelt az 1150. évi Ramazán hó 20-án. 
(1738. január 9.) 

Pápai János tábornok Mikes bejzáde Dasti tábornok^ 
300 ákcse 180 ákcse 360 ákcse 

újabban kért 120 
3ÖÖ~ 
Ilosfai tábornok Pázmán bejzáde^ 

240 ákcse 120 ákcse 

(Szeráj levéltára.) 
CXXIII. 

[Rákóczi J(Szsef tartásdíja.] 

Az egykori magyar királynak, Rákóczinak fia, ki jelen- 
leg vendégkép Konstantinápolyban tartózkodik s a ruszcsuki 
járásban levő Csernovi faluban való lakás végett arra a 
vidékre fog küldetni, azt kérte, hogy a mostani hatvankét 
és fél gurus tartásdíjához még tizenkét és fél gurus csatol- 
tassék, ennélfogva a 12',.; gurus is hozzáadatott és az 1150. 

^ Dasti tábornok, kit Mikes „Ddszti, ez olasz" névvel említ (1738. 
okt. 14. levelében), Rákóczi József kíséretében jött Törökországba abban 
a nagyon kevert társaságban, mely Rákóczi Józsefet körülvette. Rákóczi 
József halála után eltűnik szem elől. 

- A török okmányban Pázmán, Mikesnél Pázmány alakban találjuk 
e nevet. Valódi neve Pázmándy Péter, ki 1742-ben Rodostón halt meg. 
Pázmándy Péter ezredes fiatal korában Rákóczi udvarában szolgált mint 
nemes apród. Az 1711. évben ő is követte a fejedelmet a számkivetésbe 
és Franciaországban a francia huszárezredek egyikében tiszti rangot kapott. 
Ugyanekkor a református vallásból a katholikus vallásra tért át. Rákóczi 
Józseffel 1736-ban ö is Törökországba jött. A herceg kíséretében részt vett 
az 1738. évi hadjáratban, azután pedig Rodostóba vonult ő is vissza a 
többi bujdosókkal. 



117 — 



évi Sevvál hó elejétől az 1151. év végéig^ 75 gurust szá- 
mítván, ebből száz napra esedékes összeg kiszámíttatott s 
ez összesen 7500 gurusra megy. 

Az említett 75 gurus tartásdíjnak a nevezett királyfi 
részére hónapról hónapra a defterdár-helyettessé kinevezett 
Musztafa részéről történő kiszolgáltatása és a főszámadásba 
való bejegyzése végett magas fermán bocsáttatott ki, mely- 
nek értelmében ez bejegyeztetett és másolata kiadatott. Kelt 
az 1150. évi Ramazán hó 20-án. (1738. január 9.) 
(Szeráj levéltára.) 



CXXIV. 

[Rákóczi József és kísérete számára kiutalt összegek miként való kifize- 
téséről részletes intézkedés.] 

Az egykori magyar királynak, Rákóczinak fia, kegyel- 
mes, magas birodalmam oltalma alá menekülve, jelenleg 
boldogságos udvaromnál vendégkép tartózkodik s világot 
átfogó császári rendeletemet adtam ki, hogy a ruszcsuki 
járásba tartozó Csernovi faluba menjen s ott tartózkodjék 
s ellátásáról a magas birodalom hírnevéhez méltó módon 
gondoskodás történjék. 

A királyfinak tehát császári ajándékul húszezer gurus 
adassék s a királyfi kíséretében levő Pápai János tábornok, 
Dasti tábornok, Ilosfai tábornok, Pázmán és Mikes nevű két 
bejzáde Khizir napjáig megállapított ellátási díjai s az idő 
és helyzet követelményei szerint azon a vidéken felmerülő 
másféle kiadások a defterdár-helyettesül kirendelt Musztafa 
által fizettessenek ki s evégett ötvenezer gurus rendeltetett. 
A bejegyzés szerint így az összeg hetvenegyezer kétszáz- 
ötven gurusra meg}^ 

Az ellátás és egyéb szükségesekre rendelt ötvenezer 
gurusból harmincezer gurus a belső császári pénztárból 
vétessék és a külső pénztárnak adassék át, a hiányzó 

' Az 1151. év vége a keresztény időszámítás szerint 1738. április 
20-án volt. 



— 118 — 

huszonegyezer kétszázötven gurus pedig a külső császári 
kincstárban készletben levő pénzből adassék meg. A kibo- 
csátott legfelsőbb császári fermán értelmében tehát a szük- 
ségelt 7 1 ,250 gurusból 30,000 gurus a belső császári pénz- 
tárból hozassék ki a külső pénztár számára s a 30,000 
guruson kívül szükséges 40,250 gurus pedig a külső csá- 
szári kincstárban készletben levő összegből adassék meg s 
a nevezett királyfi számára rendelt császári ajándék és a 
fennebb megírt nevű tábornokok és bejzádek ellátási díjai és 
más fontos költségek kifizetése végett a nevezett defterdár- 
helyettesnek az átadassék. 

Ezen rendelet a főszámadási könyvbe bejegyeztetvén, 
az említett defterdár-helyettes számára a magas rendeletnek 
és a belső kincstárból kihozandó 30,000 gurus felhasználása 
végett a tezkerenek és másolatoknak megírására nézve a 
magas fermán kiadatott s ennek értelmében a tezkere, a 
másolatok és magas rendeleiek kiállíttattak. Kelt az 1150. 
évi Ramazán 20-án. (1738. január 8.) 

(Szeráj levéltára.) 



cxxv. 

[Rákóczi József kíséretébó'l Gombos nevű nemes ember khotini küldetése 

és tartásdíja.] 

A khotini defterdárhoz. 

A magyar bejzádek közül Gombos nevű^ bejzáde ez 
alkalommal Khotinba küldetett s mivel nélkülözést szenved, 
azért az 1 1 50. évi Sevvál hó elejétől kezdve napi 1 20 ákcse 
ellátási díj rendeltetett számára s megparancsoltam, hogy 
ezen ellátási díj, ameddig ott tartózkodik, általad fizettessék ki. 

Ezért Te, aki a fennemlített defterdár vagy, eme kegj^el- 
mes, magas rendeletem megérkezésekor a jelzett időtől 

' A Gombos bárói család szerepléséről lásd a CIX. okmányhoz 
irt 1. jegyzetet. E család tagjainak egyike lehetett az itt emiitett 
Gombos bejzáde. 



119 



kezdve, ameddig a bejzáde ott tartózkodik, a kirendelt napi 
120 ákcse ellátási díjat megadd s ahány napig azt meg- 
adod, annak átadásáról tőle pecsétes nyugtát végy és szám- 
adásodba való beszámítás végett eme legfelsőbb rendeletem- 
mel együtt megőrizzed s a kirendelt tartásdíj ügyében 
nélkülözést szenvedni ne engedd. Kelt az 1150. évi Ramazán 
hó 22-én. (1738. január 12.) 

(Szeráj levéltára.) 
CXXVI. 

[Rákóczi József és kíséretének úti szükségleteiről intézkedés.] 

Rendelet Kücsük-Csekmedsetől a ruszcsuki járásba 
tartozó Csernovi faluig a járások kádijaihoz, ketkhudákhoz, 
janicsár szerdárokhoz, tartományi alkormányzókhoz. 

Az egykori magyar királynak, Rákóczinak fia magas 
birodalmam oltalma alá menekülve, vendégkép Konstanti- 
nápolyban tartózkodott, ezentúl pedig a ruszcsuki járásba 
tartozó Csernovi faluban fog lakni s kísérete, valamint a 
többi magyarok utazás közben amiféle élelmiszereket venni 
kívánnak és ami másra szükségük van, azok árát kész- 
pénzben megadják, azért ti, akik a kádik és más fennebb 
nevezettek vagytok, megparancsolom, hogy azokat járásai- 
tokban előkészítsétek és megvásárolni engedjétek. 

Eme legfelsőbb rendeletem megérkezésekor tehát a 
királyfi és kísérete, valamint a többi magyarok által útköz- 
ben megvásárolni kívánt élelmiszereket és bármi mást, amire 
szükségük lesz, mivel azok árát készpénzben megadják, 
előkészítsétek és megvásárolni engedjétek, a parancsolatom- 
mal ellenkező cselekedettől és viselkedéstől pedig nagyon 
óvakodjatok és tartózkodjatok. Kelt az 1150. évi Ramazán 
22-én. (1738. január 12.) 

(Szeráj levéltára.) 



— 12Ö — 

CXXVIL 

I Ugyanazon tárgj'ban, mint az előző okmány.] 

Rendelet Kücsük-Csekmedsetől a ruszcsuki járásba 
tartozó Csernovi faluig a járások kádijaihoz, ketkhudákhoz, 
janicsár szerdárokhoz, tartományi alkormányzókhoz. 

Az egykori magyar kirátynak, Rákóczinak fia magas 
birodalmam oltalma alá menekülve, vendégkép Konstanti- 
nápolyban tartózkodott, most pedig elrendeltem, hogy a 
ruszcsuki járásba tartozó Csernovi faluban lakjék, azért út- 
közben a meghatározott helyeken hintóiba és kocsijaiba be- 
fogásra alkalmas lovak szükségesek s megparancsolom, 
hogy ti, akik a fennemlítettek vagytok, azokat járásaitokban 
előkészítsétek és kijeleljétek. 

Eme legfelsőbb rendeletem megérkezésekor tehát az 
előadott módon, az útba eső meghatározott helyeken a 
nevezett királyfi kocsijaiba és hintóiba a befogásra alkalmas 
lovakat járásaitokból előkészítsétek és kirendeljétek, a hanyag- 
ságtól és gondatlanságtól pedig nagyon óvakodjatok. Kelt 
az 1150. évi Ramazán 22-én. (1738. január 12.) 

CXXVIII. 

[Ez okmány is Rákóczi József utazása ügyéről rendelkezik.] 

Kücsük-Csekmedsetől Csernovi faluig a járások kádi- 
jaihoz, ^ biztoshoz, a janicsárok szerdárjához, a tar- 
tományi alkormányzókhoz és ügyvezetőkhöz. 

Az egykori magyar királynak, Rákóczinak fia magas 
birodalmam oltalma alá menekülve, vendégkép Konstanti- 
nápolyban tartózkodott, most pedig elrendeltem, hogy a 
ruszcsuki járásba tartozó Csernovi faluban lakjék, azért 
utazás közben azon állomáshelyeken, ahol megszállani fog, 
mind neki, mind pedig kíséretének elegendő számú lakáso- 
kat kell előkészíteni. 

' A név hiányzik. 



121 



Eme legfelsőbb rendeletem megérkezésekor tehát min- 
den halogatás és késedelem nélkül császári Divánom csausai 
közül kirendelt biztosommal együtt a nevezett királyfi útjába 
eső azon állomáshelyeken, ahol megszáll, ügy maga, mint 
kísérete számára elegendő és megfelelő lakásokat készítse- 
tek elő, a gondatlanságtól és hanyagságtól pedig óvakod- 
jatok. S Te, aki az emiitett biztosom vagy, a nevezett 
királyfi számára utazás közben azon állomáshelyeken, ahol 
megszáll, elegendő lakások előkészítéséről gondoskodjál. 
Evégből magas fermánom kibocsáttatván, Kücsük-Csekmed- 
sétől a ruszcsuki járásban fekvő Csernovi faluig menve az 
útba eső járások kádijaihoz és császári Div^ánom csausai 

közül kirendelt biztosomhoz — nagyobbodjék a 

dicsősége! — és a janicsárok szerdaijához s a tartományi 
alkormányzókhoz és ügyvezetőkhöz intézve e magas ren- 
deletem adatott. Kelt az 1150. évi Ramazán hó 22-én. 
(1738. évi január 12.) 

(Szeráj levéltára.) 



CXXIX. 

[A Portán azt hitték Mikes szerint, hogy Rákóczi József jövetelének hírére 

„egész Magyarország és Érdél}' lóra ül". Ezekről a remélt kurucokról 

gondoskodik e fermánban a szultán.] 

A khotini pasához és a khotini defterdárhoz. 

Az egykori magyar királynak, Rákóczinak fiához, aki 
magas birodalmam oltalma alá menekülve előbb Konstanti- 
nápolyban lakott, most pedig parancsom szerint a ruszcsuki 
kerületbe tartozó Csernovi faluban fog tartózkodni, meg- 
hódolás szándékával Lengyelország felől és más irányból 
Khotinba érkező magyarokat^ Te, aki a fennemlített vezir 
vagy, Khotinban tartóztasd fel és késleltesd s a nevezett 
királyfinak tudósítást küldj róluk s amely helyre jövetelüket 
kívánja, oda küldjed őket, de parancsolom, hogy amíg 
Khotinban tartózkodnak, addig a khotini defterdár által a 

^ Ezekről a magyarokról Mikes nem a leghízelgőbben nyilatkozik. 



122 



lovasoknak kenyeret, húst és árpát, a gyalogosoknak pedig 
kenyeret és húst adass ellátásul. 

Tehát eme dicsőséges, magas rendeletem megérkezé- 
sekor a királyfinak való meghódolás szándékával Lengyel- 
ország felől és más irányból Khotinba érkező magyarokat 
Khotinban feltartóztatva és késleltetve, róluk azonnal tudó- 
sítást küldj s bármely helyre kívánja azok jövetelét, arra a 
helyre küldjed őket ; Khotinban való tartózkodásuk alatt 
pedig a khotini defterdár által a lovasoknak kenyeret, húst 
és árpát, a gyalogosoknak kenyeret és húst adass. Te pedig, 
aki a defterdár vagy, a Khotinba érkező ily féle lovas és 
gyalogos magyaroknak Khotinban tartózkodásuk alatt az 
előadott módon ellátásukat megadd, s a kiszolgáltatott mér- 
téket és mennyiséget, továbbá az emberek neveit feljegyez- 
tesd és szabályszerű deftert készíttess róluk s a számadá- 
sodban való elszámolás végett e tezkeret megőrizd, a 
hanyagságtól és gondatlanságtól pedig óvakodjál. 

A khotini parancsnok Eliász pasa vezirhez és a kho- 
tini defterdárhoz intézve e magas rendelet adatott. Kelt az 
1150. évi Ramazán hó 22-én. (1738. január 12.) 
(Szeráj levéltára.) 



cxxx. 

[Rákóczi József podgyászának szállításánál felmerült zavar.] 

Rákóczi királyfinak hátramaradt ellátási járandóságával 
és tárgyaival menő két négylovas hintó és huszonkét darab 
hátas ló és teherhordó ló Böjük-Csekmedséig elment, ott 
azonban a lovak tulajdonosai lovaikat elvitték és meg- 
szöktek, ezért a királyfi előterjesztést tett arra nézve, hogy 
emberei számára lovaglás végett, továbbá kocsijai és pod- 
gyásza elszállítása végett kocsi-lovak, hátas lovak és teher- 
szállító lovak adassanak neki azon feltétel alatt, hogy a 
szükséges költségek az ő illetékéből számíttassanak le. Az 
előterjesztés értelmében e magas rendelet kiadatott. Kelt az 
1150. évi Sevvál hó 14-én. (1738. február 2.) 
(Szeráj levéltára.) 



— 123 — 

CXXXI. i 

[Rákóczi Józsefnek Konstantinápolyban maradt kísérete számára tartásdíj 
kiutalványozása.) 

Az egykori magyar király Rákóczi fiának ketkhudája, 
kháznedárja^ s a kíséretéhez tartozó többi egyéneknek, 
bejzádeknek Ibrahim müteferrika, jelenleg az ágyúszekeré- 
szek titkára összeállítása szerint, a sztámbuli vámpénztár- 
ból való felvétel feltétele mellett ennekelőtte napi 1 200 ákcse 
ellátási díj adatott, a királyfinak Ruszcsuk körn^^ékére uta- 
zása folytán azonban az említett ellátási díj kiszolgáltatása 
beszüntettetett. Emiatt pecsétes folyamodványt küldött és 
kérte, hogy a Galatában és Rodostón maradt huszonöt tagú 
kísérete számára, mely férfiak- és asszonyokból áll, a sztám- 
buli vámpénztárból továbbra is elegendő mennyiségű ellátási 
díj utalványoztassék és engedélyeztessék. 

Az említett 1200 ákcse ellátási díjból 600 ákcse be- 
szüntetve lesz, 600 ákcse pedig szétosztatván, a Galatában 
és Rodostóban maradt kíséretnek ellátási díjul rendeltetik 
s a kibocsátott magas fermán értelmében a sztámbuli vám- 
pénztárból való felvétel feltételével a maga helyén be- 
jegyeztetett. 

Az előbbi 1'200 ákcse napi tartásdíjból tehát 600 ákcse 
szétosztatván, havonként a sztámbuli vámpénztárból való 
kifizetése végett a másolata kiadatott. Kelt az 1150. évi 
Zilkáde hó 15-én. (1738. március 4.) 

Redeni Miklós ellátási díja: 240 

Mikes bejzáde pénztárnok ellátási díja: 180 
Molitar bejzáde"^ ellátási díja: 180 

Varlialí kapitánya ellátási díja: 120 

A szilahdárok s kapitányok ellátási dij a: 480 

/o .. , M*' \ 1200 ákcse 

(Szeraj levéltára.) 

^ Kháznedár, kincstárnok, pénztárnok. 

- Molitard Lajos, Rákóczi nemes testó'rségének kapitánya volt. 
Maga Rákóczi írja róla: „Francia nemes, akit én neveltem". O vitte meg 
annak idején a fejedelem halálhírét a nagyvezirhez. 

^ Törökül írva : lU 5I v Teljesen elferdített név, melyről nehéz 

még gyanítani is, hogy kit akar jelenteni. 



— 124 



CXXXII. 



Rákóczi József udvartartása számára a szükséges kellékek beszerzéséről 
rendelkezés Vidinben.] 

Húszéin pasa vidini parancsnokhoz, a vidini kádihoz és a 
defterdár-helyetteshez. 

Rákóczi királyfi kérte, hogy kísérete számára a vidini 
magtárból bizonyos mennyiségű árpa és liszt adassék, 
továbbá Vidinből és környékéről elegendő fa, szalma és 
széna vásároltassék. 

Megparancsoltam tehát, hogy a nevezett mellé rendelt 
defterdár-helyettes Musztafa — nagyobbodjék a dicsősége! — 
folyóáron, készpénzfizetés feltétele mellett, Vidinben és a 
környező járásokban fát, szalmát és szénát vásároljon. Te, 
aki a fennebb nevezett mir-mirán^ vagy, eme legfelsőbb 
rendeletem megérkezésekor a vidini magtár készletéből ele- 
gendő árpát és lisztet vétess ki és azt szabályszerű módon 
felméresd, árát pedig folyóárban az előbb említett defterdár- 
helyettes által megfizettesd, hasonlókép amennyi fát, szal- 
mát és szénát kívánnak, Vidinből és a környező járások 
lakosaitól beszereztesd és általuk elszállíttasd, azonban a 
szállítás költségeit is fotyóárban az említett defterdár-helyet- 
tes által megfizettesd a tulajdonosoknak és vigyázz arra, 
hogy senkinek egyetlen ákcsejét, egyetlen polturáját vissza 
ne tartsák. 

Te pedig, aki defterdár vagy, a vidini magtárban kész- 
letben levő kincstári eleségből elegendő lisztet és árpát 
hozass ki és szabályszerűen felméretvén, a királyfinak át- 
add s mennyiségét és árát szabályszerűen feljegyezd és 
császári kincstáram defterjeibe való beiktatás végett császári 
táboromba küldjed. Kelt az 1151. évi Dsemázi-ül-e\'vel 
13-án. (1738. augusztus 28.) 

(Szeráj levéltára.) 



^ Mir-mirán, szó szerint főnökök főnöke, így nevezik némelj'kor a 
váli pasákat, vagyis tartományi kormányzókat. 



— 125 — 

CXXXIlí. 

[Rákóczi József háztartási szükségletei beszerzéséről Csernavodában.) 

A ruszcsuki kádihoz és vajdához, a vilajet alkormányzójá- 
hoz és az ügyeket intéző férfiakhoz. 

Magas birodalmam oltalma alá menekülve, vendégkép 
előbb Konstantinápolyban tartózkodó, jelenleg pedig Vidinből 
a ruszcsuki járásban levő Csernavoda faluba költözködő és 
majd ott telelő királyfi, az egykori magyar királynak, Rákó- 
czinak fia és a kíséretében levő alattvalói és egyéb magya- 
rok számára, amig ott tartózkodnak, a járásokból vásárlandó 
élelmiszerekre nézve, bármik legyenek azok, elrendeltem, 
hogy a kíséretében levő defterdár-helyettes, a hasonló ran- 
gúak példányképe, Musztafa — legyen tartós a dicsősége! — 
által azok árát megfizetve megvásároltassanak és beszerez- 
tessenek, ennélfogva ti, akik a fennemlítettek vagytok, eme 
dicsőséges magas rendeletem megérkezésekor a királyfi és 
vele levő kísérete, valamint a többi magyarok számára a 
járásotokból megvásárolandó élelmiszereket, bármik legyenek 
azok, azon feltétel alatt, hogy a nevezett defterdár által 
azok ára megadatik, késedelem nélkül előkészítsétek és 
megvásároltassátok, az ellenkező eljárástól és cselekedettől 
pedig óvakodjatok. Kelt az 1151. évi Dsemázi-ül-ákhir hó 
3-án. (1738. szeptember 18.) 



CXXXIV. 

[Rákóczi József és kísérete téli szállásáról rendelkezés Cseniavodáb&n.] 

A ruszcsuki kádihoz, a magas Porta kapudsi-basijához, 

Musztafa defterdár-helyetteshez, a vilajet alkormányzójához 

és ügyvezetőihez. 

(Szóról szóra az előbbi okmány bevezetése van itt is, 
azután pedig így folytatja :) Rákóczinak fia és a kíséretében 
levő alattvalói és a többi magyarok által a múlt esztendő- 
ben lakott házakra nézve megparancsoltam, hogy azok téli 
szállásul rendeztessenek be számukra, azért ti, akik a fenn- 



— 12() — 

említettek vagytok, eme dicsőséges magas rendeletem meg- 
érkezésekor a nevezett királyfi s vele levő kísérete és a 
magyarok által a múlt esztendőben lakott házakat téli szál- 
lásokul rendezzétek be. 

A ruszcsuki kádihoz és vajdához, magas Portám 

kapudsi-basijai közül — legyen tartós a dicsősége! — 

és Musztafa defterdár-helyetteshez — nagyobbodjék a dicső- 
sége! — a vilajet alkormányzójához és ügyvezetőihez intézve 
e magas rendelet adatott. Kelt az 1151. évi Dsemázi-ül- 
ákhir hó 3. (1738. szeptember 18.) 

(Szeráj levéltára.) 



cxxxv. 

[Rákóczi József halála után a vagyonára nézve Mikes ezt írja 1738. dec. 
15-én : „Egynéhány nappal a Porta parancsolatjából a török tisztek ide 
gyűlvén, mindent felirának, kezekhez vevék és elpecsételek". Erre vonat- 
kozik ez a szultáni rendelet.] 

Rákóczi királyfi utolsó órája elérkezvén, e világot el- 
hagyta,^ azért megparancsolom, hogy nála levő vagyona, 
tárgyai, állatai törvényes módon defterbe foglaltassanak és 
megőriztessenek. 

E magas rendeletem megérkezésekor tehát az elhunyt- 
nak halálakor amiféle vagyona, tárgya, állata csak volt, 
hogy abból semmi el ne vesszen, el ne rejtessék, el ne 
titkoltassék, valamennyit törvényes módon, név szerint, 
érték szerint összeírjátok, defterbe foglaljátok, biztos helyre 
teg3''étek és megőrizzétek s a pecsételt, aláírt deftert magas 
Portámra küldjétek s az ügyet bejentsétek. 

Magas Portám kapudsi-basijai közül Rákóczi királyfi 
mihmandárjához, Hadsi Mehemedhez — legyen tartós a 
dicsősége! — a defterdár- helyetteshez, Musztafához — növe- 
kedjék a dicsősége! — és a ruszcsuki kádihoz intézve eme 
magas rendelet adatott. Kelt az 1151. évi Sábán hó 8-án. 
(1738. november 21.) 

(Szeráj levéltára.) 

' Rákóczi József meghalt Csernavodában 1738. nov. 10. 



— 127 — 



CXXXVI. 



[Rákóczi József halála után a szultán rendelkezése a magyar katonák és 
Rákóczi kíséretének eltartásáról.] 

Musztafa defterdár-helyetteshez. 

Rákóczi királyfi utolsó órája elérkezvén, e világot el- 
hagyta, megparancsolom azonban, hogy a mellette levő 
magyar katonáknak és egyéb kíséretének és összes hozzá- 
tartozóinak minden különbség nélkül a zsoldjuk és ellátásuk, 
miként a királyfi életében megadatott, ezentúl is megadas- 
sék, azért tehát eme legfelsőbb rendeletem megérkezésekor 
a mai nap együtt levő magyar katonáknak s a királyfi 
egyéb kíséretének és környezetének minden különbség nélkül 
a zsoldjuk és ellátásuk miként a királyfi életében megada- 
tott, ezentúl is megadassák. 

Erre vonatkozó magas fermánom kibocsáttatván, 

Rákóczi királyfi mellett levő defterdár-hetyetteshez, Musz- 

tafához — nagyobbodjék a dicsősége! — eme legfelsőbb 

rendeletem adatott. Kelt az 1151. évi Sábán hó 8-án. (1738. 

november 21.) ._, ,. , ,, , , 

(Szeraj levéltára.) 

CXXXVII. 

[Csáky gróf kineveztetése a magyarok básbugjává s Rákóczi József 
hagyatékáról \'aló rendelkezés.] 

A keresztény népek nagyjai és kicsinyei közül, akik 
örökkétartó magas birodalmamba menekültek, ha jól őrzött 
birodalmamban elhaltak, több-kevesebb hagyatékukra magas 
birodalmam nemcsak kezét rá nem tette, hanem szokásuk 
és szertartásaik szerint készült végrendeleteik végrehajtását 
sem akadályozta meg. 

A ruszcsuki járásba tartozó Csernovi faluban lakó s 
ennekelőtte elhalt Rákóczi királyfi is életében véleménye és 

helyzete szerint némely végrendelkezéseket tett s ^ 

egészen más nemzetségbeliek közül némelyiknek végren- 
delkezett, némelyiket meg végrendelete végrehajtásával bízta 

' Itt egy szó olvashatatlan. 



12S 



meg, holott a tábornokoknak, vitézeknek és másoknak temér- 
dek sokkal adós maradt és illetéktelenül végrendelkezett. 

Nehogy tehát valamiféle hagyatékát más lefoglalja, 
evégett a messiási nép nagyjainak példánk-képe, a keresztény 
nép előkelőinek oszlopa, gróf Csáky Mihály, — legN'en neki 
jó vége! — aki az elhalt helyébe a magyarok básbugjává^ 
kineveztetett, magas Portámra küldött levelében azt kérte, 
hogy mind a hagyaték átvétele, mind a végrendelet végre- 
hajtása, mind az adósságok kifizetése azon feltétel alatt, 
hogy a hitelezők panaszának meghallgatásával magas biro- 
dalmamnál nem alkalmatlankodnak, ő reá bizassék. 

Hogy tehát az elhaltnak a defter szerint való összes 
tárgyai a nevezett tábornok közbejöttével biztos helyre 
tétessenek és megőriztessenek s az emiitett tárgyakat senki 
meg ne károsítsa s azokba bele ne avatkozzék, erre vonat- 
kozólag a császári Diván részéről a magas rendelet meg- 
irása végett a tényleges fődefterdár, a nagyok és főemberek 

dicséretese legyen tartós a méltósága! — jelentést 

tett s hogy jelentésének megfelelően cselekedjenek, evégett 
magas Portám kapudsi-basijai közül való mihmándár Mehe- 
medhez — legyen tartós a dicsősége ! — s az elhalt Rákóczi 
királyfi helyébe a magyarok fölé básbuggá rendelt tábor- 
nokhoz, a ruszcsuki kádihoz, a nagyvezér agái közül Abdul- 
lához — nagyobbodjék a dicsősége ! — intézett magas ren- 
deletem megírását tudató jegyzékek megérkezvén, parancso- 
latom szerint beiktatva lettek. Kelt az 1151. évi Sevvál hó 
elején. (1739. január 12.) 

(Szeráj levéltára.) 

CXXXVIII. 

[Szultáni rendelet, hogy Rákóczi József vagyonát Csáky giófnak adják 
át gondozás végett.] 

Ali pasa ruszcsuki parancsnokhoz, Hádsi Mehemed derterdár- 
helyetteshez, a ruszcsuki kádihoz és Húszéin biztoshoz. 
A keresztény népek nagj^jai és kicsinyei közül, akik 
régtől fogva jól őrzött sáhi birodalmamba menekültek. 



^ Básbug, helyes kiejtése básbog = főnök. 



— 129 — 

némelyik az iszlám országban halt el s ezeknek hátrahagyott 
több-kevesebb vagyonát és tárgyait magas birodalmam részére 
lefoglalni, sőt még akinek nemzetbeliei nincsenek is, hanem 
teljesen egyedül áll és idegen, még annak a vagyonát is 
kézbe venni, magas birodalmam régi szokásaival teljesen 
ellenkezik. 

A Ruszcsuk közelében fekvő Csernovi faluban, téli 
szállásán mostanában elhalt Rákóczi József herceg elhalá- 
lazásakor tárgyainak átvétele-, megőrzése- és gondozására 
alkalmas és megbízható embere nem volt mellette, hogy 
tehát a hagyaték el ne vesszen, evégett az odaküldött leg- 
felsőbb rendeletem értelmében ti, akik a fennemlítettek 
vagytok, miként magas Portámra bejelentetett, tárgyait 
egyenként összeírtátok és defterbe vettétek és a nevezett 

faluban az elhunytnak téli szállásán nevű rajának 

házában lepecsételve megőriztétek. 

A már régebben magas birodalmam oltalma alá mene- 
kült magyar tábornokok közül való s jelenleg Csernoviban 
időző gróf Csáky iMihály nevű tábornok valamennyi között 
legmegbízhatóbb és legtapasztaltabb lévén, magas fermá- 
nommal a magyarok gyülekezete fölé básbuggá rendeltetett 
és kineveztetett s ennek folytán a magyarokat illető ügyek 
elintézése, a rendetlenkedők megfékezése és fenyítése a 
nevezett tábornokra bízatott s megparancsoltam azt is, hogy 
az elhunytnak hagyatékát a defter szerint ő átvegye s a 
tábornokoknak, vitézeknek járó és egyéb helyen levő tar- 
tozásait a megállapodás és végrendelet szerint az illetőknek 
kifizesse s a tárgyakat és vagyont, hogy el ne pusztuljanak 
és vesszenek, a szükség szerint biztos helyen megőrizze. 

Eme legfelsőbb rendeletem megérkezésekor tehát az 
elhunytnak összeírt és defterbe foglalt vagyonát az előadott 
módon a nevezett tábornoknak átadjátok, ő vele pedig jól 
megértessétek, hogy az elhunytnak tábornokait, vitézeit illető 
és más helyen levő tartozásait a határozat és végrendelet 
szerint az illetékeseknek kifizesse s a szükségnek megfele- 
lően a tárgyakat és vagyont, hogy el ne pusztuljanak és 
el ne vesszenek, biztos helyen megőrizze és senkivel igaz- 
ságtalanság ne történjék, az említett tárgyak közül a leg- 

Dr. Karácson Imre : A Rákóczi-emigráció török okmányai. 9 



130 



csekélyebb el ne vesszen és a hitelezők közül császár 
udvaromhoz senki panasszal ne forduljon. Mindent ennek 
megfelelően elintézzetek és ha az elhunytnak a defterbe 
foglaltakon kívül más helyen valami vagyona van, a neve- 
zett tábornoknak azokat is átadassátok. 

Ali pasa ruszcsuki parancsnokhoz ■ — legyen tartós a 
szerencséje! — Hadsi Mehemedhez, magas Portám kapudsi- 
basijai közül a magyarok mellé kirendelt defterdár-helyettes- 
hez — legyen tartós a dicsősége! — a ruszcsuki kádihoz 
és a nagyvezir agái közül a biztosul kirendelt Huszeinhez 
— növekedjék a méltóságuk! — intézve e magas rendelet 
adatott. Kelt az 1151. évi Sevvál hó 10-én. (1739. jan. 21.) 
(Szeráj levéltára.) 



CXXXIX. 

[Ez okmány szerint Rákóczi József kíséretében tizenhat francia is volt, 
kiket a szultán Konstantinápolyba rendelt.] 

Csernovi falutól Konstantinápolyig az útba eső járások kádi- 
jaihoz, kehájákhoz, janicsár szerdárokhoz és a vilajet al- 
kormányzójához. 

Megparancsoltam, hogy a Csernovi faluban tartózkodó 
magyarok társaságában levő tizenhat francia Konstanti- 
nápolyba jöjjön s utazás közben a szükséges napi ellátásuk 
járásaitok lakosaitól adassanak meg s azok ára adóikba 
beszámíttassék. 

Ezért Ti, akik a fennemlítettek vagytok, eme legfelsőbb 
rendeletem folytán, midőn a nevezett franciák utazás köz- 
ben járásaitokba érkeznek, az elküldött defter követelménye 
szerint járásaitok lakosaitól a szükséges ellátást összeren- 
deljétek azon feltétel alatt, hogy annak ára adójukba lesz 
beszámítva s az átvételről a hozzájuk biztosként kirendelt 

— nagyobbodjék a dicsősége! - kezéből pecsétes 

nyugtát vegyetek s attól nagyon óvakodjatok, nehogy el- 
járástok következtében szükséget és nélkülözést szenvedje- 
nek. Kelt az 1151. évi Sevvál hó 19-én. (1739. január 30.) 
(Szeráj levéltára.) 



— 131 — 

CXL. 

[Csáky gróf tartásdíjának megállapítása.] 

Rendelet a nagyvezir agái közül a magyarok mellett levő 
defterdár-helyettes AbduUához — legyen tartós a dicsősége! 

A nemrég elhunyt Rákóczi királyfinak napi száz gurus 
tartásdijából az elhalt helyébe a magyarok básbugjává ren- 
delt Csáky tábornok csakis huszonöt gurust fog kapni, a 
többi 75 gurus kifizetése és a nevezett tábornoknak a 
sztámbuli vámpénztárból járó napi 300 ákcse tartásdíja pedig 
megszűnik. Ennélfogva Te, aki a fennemlített defterdár- 
helyettes vagy, az elhunytnak halálozási napjától kezdődőleg 
a nevezett tábornoknak 25 gurust adj és tőle az átvételkor 
okmányt végy. 

Ez ügyre vonatkozólag a legfelsőbb fermán értelmében 
eme magas rendelet adatott. Kelt az 1151. évi Sevvál hó 
25-én. (1739. febr. 5.) 

(Szeráj levéltára.) 

CXLI. 

[Csáky grófot Vidinbe rendeli a szultán.] 

A vidini dsebedsi-basihoz.^ 

Jelenleg Ruszcsuk környékén téli szálláson levő Csáky 
tábornok a kíséretében levő magyarokkal a vidini szerászker, 
Mehemed pasa vezirem mellé rendeltetett, azért megparan- 
csolom, hogy húsz darab sátor, húsz szegbán sátor, nyolc 
legjava víztömlő, ásó, üst és más szükséges tárgy adassék 
neki a vidini hadiszertár készletéből. 

Ennélfogva Te, aki a fennemlített vagy, eme magas 
rendeletem megérkezésekor, a megpecsételt és aláírt defter- 
másolat értelmében a szükséges számú sátorokat, kis sáto- 
rokat, vizes tömlőket, ásót, üstöt és más szükséges kellé- 
keket a nevezett vár hadiszertára készletéből kiadd és a 

^ Dsehedsi-hasi, a hadiszertár felügyelője. 

9* 



— 132 — 

és a magyar sereg defterdárjának, Musztafának — nagyob- 
bodjék a dicsősége! — átszolgáltasd s az átvételről pecsétes 
nyugtát végy tőle. Erre vonatkozólag a kibocsátott legfelsőbb 
teimán értelmében a vidini dsebedsi-basihoz intézve eme 
magas rendelet adatott. Kelt az 1152. évi Mohárrem hó 
3-án. (1739. április 12.) 

(Szeráj levéltára.) 



CXLII. 

[Csáky gróf, mint básbug, gondoskodott a magyarok szükségleteiről, 
mint ez okmány mutatja.] 

Musztafa defterdárhoz. 

A magyarok közül a lovasok számára húsz pára zsold 
nem elég, azért Csáky tábornok, a magyarok básbugja 
kérte, hogy árpailleték is adassék nekik, azért Te, a fenn- 
nevezett defterdár vagy, eme magas rendeletem megérke- 
zésekor nézz utána s az említetteknek saját lovaik számára 
naponként egy-egy abrakot is adj. A magyarok defterdár- 
jához, Musztafához intézve — nagyobbodjék a dicsősége! — 
eme magas rendelet íratott. Kelt az 1152. évi Mohárrem 
15-én. (1739. április 24.) 

(Szeráj levéltára.) 



CXLIII. 

[Az előbbi okmányhoz hasonló ügy.] 

Musztafa defterdárhoz. 

A magyarok básbugja, Csáky tábornok kérte, hogy a 
defter értelmében a tiszteknek azelőtt megadott élelmezése, 
havi zsoldja, fegyver- és ruhapénzből álló ajándékai és a 
közemberek számára ennekelőtte kibocsátott rendelkezés 
szerint járó napi zsoldja és élelmezése ezután is megadas- 
sék, azért Te, aki a fennevezett defterdár vagy, eme dicső- 
séges, magas rendeletem megérkezésekor a közreműködé- 
seddel átvizsgált és régebben kiadott defter értelmében a 



— 133 — 

tiszteknek napi ellátását, havi zsoldját, fegyver- és ruhapénz- 
ajándékait, valamint az előbb kiadott rendelkezés szerint a 
közemberek napi zsoldját megadd. Ez ügyben a magyar 
csapatok defterdárjához, Musztafához — nagyobbodjék a 
dicsősége! — intézve e magas rendelet adatott. Kelt az 
1152. évi Mohárrem hó 15-én. (1739. április 24.) 
(Szeráj levéltára.) 

CXLIV. 

[A szultán rendelkezése a Vidinbe menő magyarok úti szükségleteiről.] 

Ruszcsuktól Vidinig az útban levő kádikhoz, a nikápolyi 
muszulmánok vajdájához s a vilajet alkormányzójához. 
Jelenleg Ruszcsuk környékén téli szálláson levő Csáky 
tábornok a kíséretében levő magyarokkal a vidini szerászker, 
Mehemed pasa vezirem mellé rendeltetett, szükséges tehát, 
hogy Ruszcsuktól Vidinig menve azon állomáshelyeken, ahol 
megszállanak, az élelmiszerek megadassanak nekik. Ennél- 
fogva ti, akik a fennemlítettek vagytok, eme dicsőséges, 
magas rendeletem megérkezésekor, azon feltétellel, hogy a 
szükséges árak a defterdár által megadatnak, a naponként 
szükséges élelmiszereket megvásároljátok s elegendő számú 
és alkalmas lakásokról gondoskodjatok s vigyázzatok, hogy 
élelmiszerekben szükséget ne szenvedjenek. 

Ruszcsuktól Vidinig menve az útban eső kádikhoz, 
a nikápolyi muszulmánok vajdáihoz, a vilajet alkormányzó- 
jához és az ügyek vezetőihez intézve e magas rendelet 
adatott. Kelt az 1152. évi Mohárrem 15. (1739. április 24.) 
(Szeráj levéltára.) 

CXLV. 

[.í\z előbbihez hasonló ügyben kiadott rendelet.] 

A vidini defterdárhoz és bevásárlóhoz. 
Jelenleg Ruszcsukban téli szálláson levő Csáky tábor- 
nok a magyarokkal együtt a vidini szerászkerhez, Mehemed 
pasa veziremhez küldetett, azért szükséges, hogy amíg azon 



134 



a környéken tartózkodnak, elegendő mennyiségű ken3^ér-, 
hús-, árpa-, széna- és fajárandóságuk megvásároltassék azon 
feltétel alatt, hogy azok ára a magyar sereg defterdárja, 
Musztafa által — nagyobbodjék a dicsősége! — megadas- 
sék. Ezért ti, akik a fennemlítettek vagytok, eme hatalmas, 
magas rendeletem megérkezésekor gondoskodjatok, hogy az 
említett nép számára a kincstári árak megadása mellett 
elegendő mennyiségű élelmiszer vásároltassék a nevezett 
defterdár által. 

A vidini defterdárhoz és azon környéki bevásárlóhoz 
intézve e magas rendelet adatott. Kelt az 1 1 52. évi Mohár- 
rem 15-én. (1739. április 24.) 

(Szeráj levéltára.) 



CXLVI. 

[Fizetésrendelés Spatz András számára, ki egykor Rákóczi Ferencnek volt 
sebésze és első komornyikja.] 

Musztafa defterdár-helyetteshez. 

A magyarok mellett jelenleg sebészi szolgálatban levő 
Andria^ nevű magyar már a múlt esztendőtől fogva sebé- 
szettel foglalkozik mellettük, azért a magyarok azt kérték, 
hogy a mellettük sebészi szolgálatban állott Báron nevű 
franciának egy gurus napi illetéke az említett sebésznek 
adomány oztassék. 

Az említett Báron nevű francia az 1151. évi Rebi-ül- 
ákhir hónapban Konstantinápolyba távozott s járandósága 
is megvonatott, azért megparancsolom, hogy az említett 
Báron nevű franciának napi egy gurus illetéke a nevezett 
Andria nevű sebésznek adassék az 1152. évi Száfár hó 
elejétől kezdve, ameddig azon szolgálatban lesz, azon feltétel 
alatt, hogy mint sebész a betegek és sebesültek szolgála- 
tára álljon. 

Eme legfelsőbb rendeletem megérkezésekor tehát az 
1152. évi Száfár hó elejétől kezdve, a betegek és sebesültek 

^ Spatz András, ki már a fejedelemnek is sebésze volt Rodostón 



135 



szolgálatának feltételével, amíg ezen szolgálatban lesz, az 
említett Báron nevű franciának beszüntetett napi egy gurus 
járandóságát a nevezett Andria nevű sebésznek add meg. 
Kelt az 1152. évi Száfár hó 6-án. (1739. évi május 15.) 
(Szeráj levéltára.) 



CXLVII. 

[Rákóczi József és a magyar katonák lovairól gondoskodás.] 

A ruszcsuki bevásárlási felügyelőhöz, Musztafához. 

A Csernovi faluban lakott s most már elhalt Rákóczi 
királyfi lovai számára s a katonáinak tulajdonában levő 
lovak számára a vidini táborozáskor kibocsátott magas ren- 
deletem értelmében a rád bizott ruszcsuki bevásárlási kész- 
letből általad adott árpának számadásodba való beszámítása 
végett a magyarok jelenlegi főnökétől, gróf Csáky tábornok- 
tól pecsétes nyugtát végy, — így parancsolom. 

Magas Portám kapudsi-basijai közül, császári trónom 
kapudsi-ketkhudájához, a jelenlegi ruszcsuki bevásárlási fel- 
ügyelőhöz, Musztafához — legyen tartós a dicsősége! — 
e magas rendelet adatott. Kelt az 1152. évi Száfár hó 
6-án. (1739. május 15.) 

(Szeráj levéltára.) 

CXLVIII. 

[Máriássy tábornok halála Khotinban és tartásdíjának átutalása báró Zay 

részére.) 

A moldvai vajdához. 

A jól őrzött Khotinban tartózkodó Máriássy tábornok 
elhalt^ és most helyébe báró Zay nevű magyar tábornok 
rendeltetett s ennek folytán megparancsoltam, hogy a neve- 

^ Ebből az okmányból most bizonyossá vált, hogy Máriássy tábor- 
nok Khotinban halt el 1739-ben. Thaly „Rákóczi-emlékek Törökországban" 
című munkájában (70, 1.) Máriássy halálának helyéről és idejéről azt írja, 
hogy ismeretlen s eddig csakugyan ismeretlen volt. 



136 



zett elhunytnak akár a sztámbuli vámból, akár a magyarok 
defterdárjától rendelt összesen 600 ákcse napi ellátási díját 
Te, aki a fennemlitett vajda vagy, a moldvai adópénztárból 
neki megadd, ezért tehát eme dicsőséges, magas rendeletem 
megérkezésekor az 1 152. évi Rebi-ül-evvel hó elejétől kezdve, 
amíg a nevezett tábornok Khotinban tartózkodik, a 600 
ákcse ellátási díjat a gondviselésedre bízott moldvai adó- 
pénztárból hónapról hónapra megadd s minden hónapban 
az átvételt bizonyító pecsétes nyugtát végy tőle. Kelt az 
1152. évi Száfár hó 6-án. (1739. május 15.) 
(Szeráj levéltára.) 



CXLIX. 

[Báró Zay számára lakásrendelés Khotinban.] 

A khotini parancsnokhoz. 

Báró Zay az elhalt Máriássy tábornok helyébe ren- 
deltetett és Khotinba küldetett, azért az elhunytnak lakását 
add át neki lakásul. Kelt az 1152. évi Száfár hó 6-án. 
(1739. évi május 15.) 

(Szeráj levéltára.) 

CL. 

[Báró Zay számára úti szükségletek rendelése Khotinba való utazásra.] 

Az oláh vajdához és a moldvai v^ajdához. 

A jól őrzött Khotinban tartózkodó és ott elhalt Máriássy 
nevű magyar tábornok helyébe ugyanazon nép tábornokai 
közül báró Zay nevű tábornok rendeltetett s megparancsol- 
tam, hogy a nevezett tábornok számára Ruszcsukból Kho- 
tinba menetel végett szükséges egy darab kocsit és hat 
darab lovagló paripát az oláh határ széléig Te, aki az oláh 
vajda vagy. a moldvai határhoz érkezése után egész Kho- 
tinig pedig Te, aki a moldvai vajda vagy, megadjátok. 

Eme legfelsőbb rendeletem megérkezésekor tehát az 
említett tábornok számára szükséges egy darab kocsit és 



— ir, 



hat darab lovagló paripát Ruszcsuktól kezdve az oláh határ 
széléig Te, aki az oláh vajda vagy, a moldvai határba be- 
lépése után pedig egész Khotinig Te, aki a moldvai vajda 
vagy, megadjátok s egy nappal előbb őt rendeltetése helyére 
elküldjétek. 

Ligor moldvai vajdához és Kosztantin oláh vajdához 
intézve e magas rendelet adatott. Kelt az 1152. évi Száfár 
hó 6-án. (1739. május 15.) 

(Szeráj levéltára.) 

CLI. 

[Mikes 1739. június 4-én kelt levelében írja, hogy őt a szultán Moldvába 
rendelte. Mikes Kelemen ez útjáról szól e fermán.] 

Az oláh vajdához. 

Elrendeltem, hogy a magyar bejzádek közül jelenleg 
Ruszcsukban tartózkodó Mikes nevű bejzáde Moldvában 
lakjék, azért megparancsolom, hogy Ruszcsukból Moldvába 
menetelekor podgyászának elszállítása végett Te, aki a vajda 
vagy, egy kocsit és négy paripát adj számára. 

Eme legfelsőbb parancsolatom megérkezésekor tehát 
a nevezett bejzádenak Ruszcsukból Moldvába menetele- 
kor a szükséges egy kocsit és négy paripát megadd és 
gondod legyen rá, hogy egy nappal előbb azon vidékre 
küldessék, Konsztantin oláh vajdához intézve eme magas 
parancsolat adatott. Kelt az 1 152. évi Száfár hó 6-án. (1739. 

május 15.) ,^, ,.,,,, V 

(Szeraj levéltára.) 



CLII. 

[Tursek kapitány, kiről már fennebb szó volt, a pancsovai ütközetben 
harcolt, ez okból hátralékos tartásdíját megkapta.) 

A magyar kapitányok közül való Tursek^ nevű kapi- 
tány a pancsovai ütközetben az iszlám hadsereggel teljes 
erővel fáradozott, azonban az isztambuli vámból kirendelt 

^ L. a CVII. sz. okmányt. 



— 138 — 

napi hetven ákcse tartásdíját az 1150. évi Zilliidse hó eleje 
óta nem adták meg neki s kegyelmemet kérte, hogy az 
megadassék. 

Az említett időtől fogva mostanáig úgy maradt az ügy 
s mivel tudva van, hogy attól az időtől kezdve az ellátási 
díjat a vámpénztárból fel nem vette, azért az 1 150. évi 
Zilhidse elejétől az 1151. évi Zilhidse végéig a számítás 
szerint az ellátási díj 223 gurus összegre megy, melynek 
a vámfelügyelő nézzen utána, hogy az a vámpénztárból ki- 
fizettessék. Erre nézve az előterjesztés folytán a magas 
rendelet kiadatott. Kelt az 1152. évi Redseb hó 2-án. (1739. 

október 4.) .^, ,.,,,,, 

(bzeraj levéltára.) 



CLIII. 

[Ez okirat bizonyságot tesz róla, hogy a fejedelem némi ingatlanokat 

szerzett Rodostón, melyeknek későbbi sorsáról még egy okmányt találtam 

(1. alább), azután nyoma vész. hogy miként kallódtak el.] 

A rodostói kádihoz, az ügyek intézőihez és Ali biztoshoz. 

Annakelőtte Rodostón lakó, elhunyt Rákóczi királynak 
és az utóbb elhalt királyfinak amiféle vagyonuk csak volt, 
az összeiratott és defter készült róla s régebben kibocsátott 
magas rendeletem értelmében a defternek Konstantinápolyba 
küldetése végett a fennebb nevezett biztos kirendeltetett s 
említett elhunytak által bírt lakóház, kert, zöldséges kert 
törvényes módon összeirattak s értékük is hozzávetőleg 
meghatároztatott s a defter elküldetett és a jelentés róla 
megtörtént. 

Megparancsolom, hogy az elhalt királyfinak vagyona 
és tárgyai és az összeírt ingatlanok örökösének^ adassanak 
át, ezért Ti, akik a fennemlítettek vagytok, e legfelsőbb 
rendeletem megérkezésekor az elküldött defternek megfele- 
lően az elhunytnak vagyonát azon feltétel alatt, hogy örö- 
köse jelentkezésekor annak átadassék, kellőkép megőrizzétek. 

^ Itt úgy látszik Rákóczi testvérére, György hercegre gondoltak, 
hogy az örökségért majd jelentkezni fog. 



— 139 — 

Te pedig, aki a nevezett biztos vagy, mivel semmi ok sincs 
rá, hogy tovább is ott tartózkodjál, térj vissza Konstanti- 
nápolyba. 

A rodostói kádihoz, magas Portám gönüllüjei közül 
Alihoz, — nagyobbodjék a dicsősége! — az alkormányzó- 
hoz és a vilajet ügyei intézőihez e magas rendelet adatott. 

Rákóczi királynak Rodostón megőrzendő ingatlanai:^ 

1. A nevezett király által saját pénzén vásárolt felső 
és alsó lakosztályt magában foglaló száz számú lakóház:^ 

1 darab ház 
1000 gurus. 

2. A nevezett király tulajdonában levő palotával össze- 
függő terület s az előbbi bosztándsi-basi,^ Elháds Kháir 
aga örököseinek kikölcsönzött területére épített négyszögű, 
romladozó kioszk és kert : 

150 gurus. 

' Thaly Kálmán 1888-ban látogatott el Rodostóra s útjának ered- 
ményeként írta meg „Rákóczi-emlékek Törökországban" című szép mun- 
káját. E könyv azonban egy helyen olyan állítást is tartalmaz, — kétség- 
telen jóhiszeműségből — aminek az okmányok határozottan ellenmondanak. 
Jelzett munkájában (55. 1.) azt írja, hogy III. Ahmed szultán „1720-ban 
ide telepítvén Rákóczit, nemcsak egy egész utcát vett meg és ajándékozott 
neki s híveinek, hanem a Rodostóhoz tartozó vakuf-birtokok egj-^ részét 
is . . . Ez adományozásról ünnepélyes fermánt állított ki s megküldé azt 
a hatóságnak. Ahmed szultán ezen fermánja most is megvan a rodostói 
városházán". Ez okmányok azonban világosan elmondják, hogy Ahmed 
szuhán csupán bérbe vett Rákóczi és hívei számára huszonnégy házat és 
Rákóczi lovai számára legelőt, de „örök Joggal" nem ajándékozóit semmit. 
Elutaztam Rodostóra s kerestem az állítólagos adománylevelet, de annak 
ott semmi nyoma nincs, miként nincs a sztámbuli levéltárakban sem. 
Ami ingatlana volt a fejedelemnek, azt mind saját pénzén vette s azokat 
felsorolja a jelen okmány. Az állítólagos adománylevelet Thaly sem 
látta soha. 

- Azt hiszem, ez lehetett az a palota, melyben a fejedelem maga 
lakott, amely a most meglevő utca egjnk sorát egész hosszában magában 
foglalta. Valószínűnek tartom, hogy a fejedelem a számára bérbe vett 
házat az 1725. év után megvásárolta s azt a maga kedve szerint át- 
alakíttatta. Ez „a felső és alsó lakosztályt magában foglaló" ház nagy 
terjedelmű lehetett, mert a becsértéke is 1000 gurus volt, mi az akkori 
pénzérték szerint jelentékeny összeg. 

^ Bosztándsi-basi, a szultáni paloták és kertek főgondnoka. 



— 140 — 

3. Az említett kioszkkal összefüggő gyümölcsös kert, 
földszintes ház és ismeretes nagyságú szőlő s körülbelül 
két hold terjedelmű káposztás és patlidsános^ kertnek neve- 
zett zöldséges kert és közelében a tenger felől épített nyolc- 
szögletű romladozó kioszk : 

2 darab 
60 gurus. 

4. Tek-tük szükjárá^ néven ismeretes helyen levő 
szántóföld: 1 darab, 10 hold 

100 gurus. 
Kelt az 1152. évi Sábán hó 12én. (1739. nov. 4.) 
(Szeráj levéltára.) 



CLIV. 

[Rákóczi József után készpénz is maradt ez okmány szerint.] 

A magyarok napi tartásdíjának előkészítésénél nehéz- 
ség merült fel, azért a királyfinak őrizett alatt levő kész- 
pénzéből kölcsönkép ötezer gurus vétetett el azon feltétel 
alatt, hogy mikor majd a magas Portáról pénz érkezik, az 
helyére tétessék és visszafizettessék s erről, a defterdár- 
helyettes Mehemed aga pecsétes nyugtát adott s a fermán 
értelmében ez bejegyeztetett és megőriztetett. Kelt az 1152. 
évi Zilhidse hó 6-án. (1740. március 6.) 
(Szeráj levéltára.) 

CLV. 

[Báró Zay és Mikes Kelemen tartásdíjáról újabb rendelkezés.) 

A rodostói kádihoz és vámfelügyelőhöz. 
A magyarok közül báró Zay nevű magyarnak napi 
600 ákcse és Mikes bejzádenek napi 300 ákcse tartásdíja 
ennekelőtte a moldvai adópénztárból fizettetett ki, de mivel 

' Törökországban termelt növény, melyet főzelékül használnak. 
* Tek-tük sznkjárá, valami tréfás elnevezés, mert magyarul annyit 
jelent : hébe-korba becsipett. 



— 141 — 



hosszú ido óta nem kapták meg azt, azért megparancsolom 
hogy baro Zaynak naponként 300 ákcse, Mikes bejzádenek 
napi 240 ákcse ellátási díja az 1153. évi Dsemázi-ül-ákhir 
ho elejétől kezdve a rodostói^ vámpénztárból fizettessék ki 
honaprói hónapra, ameddig csak arra érdemesek lesznek s 
az említett pénztárnál való elszámolás végett az átvételt 
bizonyító pecsétes nyugtát végy tőlük és azt megőrizd. 
Kelt az 1153. évi Dsemázi-ül-evvel hó 18-án. (1740. júl. 31.) 
(Szeráj levéltára.) 

CLI. 

[Az 1740. évben Rodostón tartózkodó magj^ar közemberekről és asszonyok- 
ról való kimutatás és azok tartásdíjának megállapítása.] 

A rodostói kádihoz és a rodostói vámfelügyelőhöz. 
A már régebben elhalt Rákóczi-oglu^ közvetlen kör- 
nyezete számára naponként 600 ákcse ellátási díj rendelte- 
tett, mivel azonban névjegyzékük nem volt elkészítve, azért 
mikor üresedés fordult elő közöttük, az is ismeretlen maradt 
s így világos, hogy napi ellátási díjuknál kevesbedés nem 
állhatott elő. 

Hogy tehát üresedés esetén a kincstárnak haszna 
meglegyen, evégett a Diván-i humájun tolmácsának köz- 
vetítésével a kísérethez tartozó férfiak és asszonyok, össze- 
sen harmincan, névszerint összeirattak és defterbe foglal- 
tattak és a 600 ákcseből rangjuknak megfelelően kaptak 
napi ellátási díjat. Mivel pedig még tizenegy magyar van 
napi tartásdíj nélkül, azért ellátásuk tekintetében ezek is 
sáhi magas kegyelmemre szorulnak. Ezért tehát a mosta- 
nában elhalt Pápai János ^ nevű tábornoknak felszabadult 
300 ákcse napi tartásdijából 60 ákcse díjemeléskép a magya- 
rok básbugjának, a 300 ákcse napi tartásdíjat élvező gróf 
Csákynak, a fennmaradt 240 ákcse pedig a napidíj nélkül 
levő tizenegy magyarnak adassék s mivel ezek mindannyian 
Rodostón laknak, azért e rendelkezés szerint napidíjuk az 

' Mikes 1740. június 21-én érkezett vissza Rodostóba. 

* Rákóczi-oglu = Rákóczi-fi. 

' Meghalt Bukarestben 1740. május hóban. 



142 — 



1153. évi Dsemázi-ül-ákhir hó elejétől^ kezdve, hónapról 
hónapra, ameddig csak érdemesek lesznek rá, a rodostói 
vámpénztárból adassék meg s ha üresedés lesz köztük, az 
a kincstárra szálljon vissza, ezért magas fermánom kibo- 
csáttatott, hogy névszerinti defterjük a főszámvevőségnél 
bejegyeztessék és e magas rendeletem másolata kiadassék. 
Az említetteknek a defter másolata szerint napi ellátási 
dijuk hónapról hónapra a rodostói vámpénztárból megadat- 
ván, tőlük pecsétes n3mgtát vegyetek és a vámpénztárba való 
beszámítás végett megőrizzétek, mikor pedig üresedés történik, 
azt a kincstárra háramlás végett magas Portámra bejelentsétek. 
Rákóczi-oglu kíséretének tartásdíja és névszerinti def- 
terje az 1 1 53-ik évben : ^ 



Istvándi feleségével 

napi 45 

Horváth kapitány 

napi 30 



Magyar kapitányok : 

Pogán János 

napi 30 

Káldy kapitány 

napi 30 



Nads István ^ 
napi 24 
Kőszegi^ 
napi 24 
Pap Antal 
napi 30 
másik Horváth'^ 
napi 12 



Magyar közvitézek : 

Andria Iszváds* Szécsi János 



napi 24 
Krisztián felesé- 
gével napi 24 
Csáki Ádám 
napi 18 

Istók 
napi 12 



napi 24 



Holló kapitány 

napi 30 

(Olvashatatlan név) 

napi 60 



Varliafi 
napi 24 



Molnár feleségével Makafi feleségével 



napi 24 
Antal Székel 

napi 15 
Miska Rudel 

napi 12 



napi 30 
Horváth 
napi 20 
Újvári . . 
napi 12 



' 1740. augusztus 23. 

^ E névsorban számos olyan bujdosó neve kerül elő, kikről egj^- 
általában sehol, még Thaly irataiban sem találunk említést. Első sorban 
az itt említett kapitányok a fejedelem idejében aligha voltak Rodostón, 
mert róluk sehol említés nincs, hanem Rákóczi József szolgálatában állottak. 

^ Bizonyára Nagy István volt az igazi neve. 

* Ez Spatz András sebész lehetett. 

* Kőszegi János, Rákóczi fejedelem fegyverhordozója, ki nagj^on 
népes családnak lett a törzsatyja Rodostón. Női ágról való leszármazottjai 
ma is élnek. (L. Thaly, Rákóczi-emlékek Magyarországon. 102 — 111.1.) 

® Horváth nevű magyar több is volt Rodostón, mint e névsorban 
is kettő kerül elő. 



14:j — 



Magyar asszonyok : 



Eszpacsina' 
napi 15 



Szabó Krisztina 
napi 12 



Kocsis Jutka 
napi ] 2 



Erzsók 
napi 12 



Pápai János után üresedés. 



Csáky tábornok Pázmán ezredes Kovács Jörgi biró Kovács Miska 



napi 300 
60 


napi 60 


napi 30 


napi 24 


360 








5ódi János* 


Veloszki 


Senli kapitány 


Miska' 


napi 12 


napi 15 


napi 20 


napi 15 


Manolszki 


Sohonafi 


Vasvári Mihály 


Omo 


napi 18 


napi 12 


napi 12 


napi 22 



Kelt az 1153-ik évi Dsemázi-ül-evvel hó 18-án. (1740. 
augusztus 9.) 

(Szeráj levéltára.) 



CLVII. 

[A belgrádi békekötés után többé nem volt szükség a magyar katonákra, 
azért Csáky tábornokot Konstantinápolyba hívták, katonáit pedig Vidinbe 

küldték] 



Rendelet a magyarok mellett levő defterdár-helyettes 
Musztafához és a vidini dsebedsi-basihoz. 

Megparancsoltam, hogy a magyarok egész csapata 
Vidinbe menjen, básbugjok, gróf Csáky tábornok pedig 
Vidinből Konstantinápolyba jöjjön, ezért tehát a kincstár 
részéről annakelőtte adott sátorokra, kis sátorokra és más 
felszerelésekre többé szükség nincs s elrendeltem, hogy azok 
a vidini hadiszertárnak átadassanak. 

^ A török írásban pontozás nélkül így találtam: "U**-! — ^1, melyet 
sokfélekép lehet olvasni. [Én az Eszpacsina olvasást tartom helyesnek, 
mert akkor a rodostói anyakönyvekben előforduló Spacz vagy Spax Erzsé- 
bet neve elferdítésének tekinthető. 

- Törökül írva : ^^ ., s ez olvasható Bódi vagy Bődy alakban is. 

^ Ezt a Miska nevű magyart a rodostói halotti anyakönyvben is 
csak egyszerűen Miska néven jegyezték be 1743. november 9-én történt 
halálakor. 



— 144 — 

Eme legfelsőbb rendeletem megérkezésekor tehát a 
nevezett népnél levő kincstári sátorokat, kis sátorokat és 
egyéb hadiszereket Vidinbe érkezésed után, szabályszerű 
deftert készítvén róluk, a vidini dsebedsi-basinak^ valameny- 
nyit átadd és az átadásról tőle pecsétes nyugtát végy, azon- 
kívül a nálad levő teherszállító lovakat, tevéket és kocsikat 
is engedd elvinni. Te pedig, aki a dsebedsi-basi vagy, az 
átvételt bizonyító pecsétes nyugtatványt kiadván, valameny- 
nyit a vidini hadiszertárba helyezd és megőrizd. Kelt az 
1153. évi Dsemázi-ül-ákhir 15-én. (1740. szeptember 5.) 
(Szeráj levéltára.) 



CLVIII. 

[A rodostiM lakások elrendezése a bujdosó magyarok számára.] 

A rodostói náibhoz. 

A mostanában Drinápolyban időzött Csáky magyar 
tábornokkal együtt Zay és Mikes nevű tábornokok magas 
Portámra jöttek és jelenleg Konstantinápolyban időznek, 
mivel megparancsoltam, hogy a velük levő magyar tisztek 
és az elhunyt királyfinak egész környezete Rodostóban az 
elhunytnak házában lakjanak s parancsom megérkezésekor 
az említett ház átvizsgálása után a hozzáértő emberek azt 
jelentették, hogy a magyar tisztek és a királyfinak egész 
környezete a jelzett házban sehogyan sem lakhatnak meg, 
hanem a szomszédságból még öt háznak hozzácsatolásával 
lesz elegendő lakásuk s kegyelmemet kérték arra nézve, 
hogy azok kibérelésére magas rendeletet adjak. 

Te, aki a fennemlített náib vagy, magas Portámra 
azt jelentetted ez alkalommal, hogy a parancsom értelmében 
Rodostón lakó magyaroknak ellátási díja a rodostói vámból 
kiutalványoztatott és kirendeltetett és ez bejegyezve van, 
de semmiféle rendeletet nem adtam ki arra nézve, hogy 
akik Rákóczi házában lakni nem hajlandók, azok számára 
külön ház rendeztessék be. Nem is szükséges, hogy azok 

' Dsebedsi-basi, a hadiszertár felügyelője. 



— 145 — 



számára külön ház rendeztessék be, akik a jelzett házban 
nincsenek, hanem azok, kik a jelzett házba bele nem fér- 
nek, akárhányan legyenek is, a számukra adott ellátási 
díjból, bárhol rendeznek is be helyzetüknek megfelelő házat, 
annak kibérelésében és ott lakásukban semmi ellenkezés ne 
történjék. 

Erre vonatkozó magas rendeletem megírására nézve 
előterjesztés történt s ennek megfelelő császári rendeletem 
kiadatására a magas fermán kibocsáttatván, a rodostói náib- 
hoz intézve e magas rendelet íratott. Kelt az 1 1 53. évi 
Redseb hó 27-én. (1740. évi október 16.) 

(Szeráj levéltára.) 



CLIX. 

[Jankó kapitány számára lakás és ellátás rendelése Rodostón.] 

A drinápolyi kádihoz és a drinápolyi vámfelügyelőhöz. 

Jankó főkapitánya a császári Divánhoz folyamodott, 
mivel a lefolyt háborúban fáradozott és száz magyar lovas 
katonája volt és azok agájává neveztetvén ki, Belgrád őri- 
zetére rendeltetett. A béke létrejöttével az agaságot meg- 
szüntették s ő az összes magyarokkal együtt Belgrádból 
eltávolíttatott s azt a kegyelmemet kérte, hogy neki és a vele 
levő Nafero (?) nevű karagoldsi tisztnek, a többi magyarokhoz 
hasonlóan, Rodostóban lakás és elegendő mennyiségű ellátási 
díj adassék. 

Az ilyen menekülőknek, akik magas birodalmam javán 
és dicsőségén fáradoznak, a táplálásuk és ellátásuk a szul- 
tánság kötelessége, azért a nevezett Jankó kapitánynak 
naponként hatvan ákcse, társának, Naferonak, pedig har- 
minc ákcse rendeltetik s azt a főszámadásba beiktatva az 
1153. évi Ramazán hó elejétől kezdve a drinápolyi vám- 

' Jankó kapitány származásáról s személyéről adatokat nem találtam. 
Ez okmány szerint az 1737 — 39. háború alatt hasznos szolgálatokat tett 
a Portának. Egy ideig Drinápolyban, azután Rodostón, majd pedig Kon- 
stantinápolyban lakott s ott is halt meg. Felesége a Kőszegi családból volt. 
Dr. Karácson Imre: A Rákóczi-emigráció török okmányai. 10 



— 146 — 

pénztárból megadd s tőle hónapról hónapra az átadást 
igazoló pecsétes nyugtát végy és azokat a számadásodba 
való beszámítás végett megőrizd. Kelt az 1153. évi Rama- 
zán hó elején. (1740. november 18.) 
(Szeráj levéltára.) 

CLX. 

[Rákóczi udvari nemesének, a francia Vigouroux bárónak tartásdija.] 

Báró Viguru (Vigouroux)^ az elhunyt Rákóczi király- 
nál ketkhudai szolgálatban volt, tehát kegyelmemre érdemes. 
Ez okból a naksei (Naxos) szandsák jövedelméből napi 
hatvan ákcse tartásdíj rendeltetik számára s az 1157. évi 
Rebi-ül-evvel hó 2-án kibocsátott magas fermán értelmében 
a megfelelő parancsolat kiadatott és bejegyeztetett. Kelt az 
1157. évi Rebi-ül-evvel hó 6-án. (1744. április 18.) 
(Szeráj levéltára.) 

CLXI. 

[A szultán új kimutatást kíván a rodostói magyarokról.] 

A rodostói náibhoz és vámfelügyelőhöz. 

A parancsolatom szerint Rodostón lakott Rákóczi 
kíséretéből való és a rodostói vámpénztárból napi 24 ákcset 
húzó La (?) István,^ a 60 ákcset húzó Jorgiaki,^ a 60 ákcset 
húzó Újvári,*' a 15 ákcset húzó Laszko és a 12 ákcset 

' Báró Vigouroux János Rákóczinak kiváló francia diplomatája, 
ki különösen Spanyolországban, majd utóbb Lengyelországban működött 
mint diplomáciai ügyvivő. Fia, az ifjabb Vigouroux báró, Rákóczi nemes 
testőrségében szolgált. A Vigouroux-család utóbb Naxos (törökül NakseJ 
szigetén telepedett le, hol leszármazottjaik ma is élnek. 

^ Valószínűleg ez a Thaly által Lázy Istvánnak tartott bujdosó, 
ki Rodostóban halt meg 1746-ban. 

■' A CXLIV. okmányban ez a név nem fordul elő. Thaly említ 
(i. m. 72. 1.1 egy Gordiák (György Diák) nevet, de többet ő sem tudott róla. 
Talán ez a Jorgiáki, vagy a CXLIV. okmányban említett Kovács Jörgi biró. 

* Újvári nevű magyarnak a fennebbi okmány szerint 12 ákcse 
tartásdíja volt naponként. 



— 147 — 

húzó Miska^ nevű öt magyar elhalt s így az általuk élve- 
zett napi tartásdíj megüresedett, miként ezt Te, aki a fenn- 
említett vagy, pecsétes leveleddel magas Portámra bejelen- 
tetted. 

A császári irattáramban levő defter megvizsgáltatott, 
az említetteknek nevei és napi tartásdíjai az eredeti bejegy- 
zéssel nem egyeznek meg, szükséges tehát ez ügyet a maga 
helyén újra megvizsgálni és magas Portámra bejelenteni. 
Ezért Ti, akik a náib és a vámfelügyelő vagytok, eme 
magas rendeletem megérkezésekor az említett elhaltaknak 
neveit és az általuk élvezett napi tartásdíjakat a császári 
irattáram defterjében foglalt bejegyzéssel egyező módon a 
valóság szerint megírjátok és hogy napidíjuk attól az időtől 
kezdve, amikor elhaltak, császári kincstáramba visszaszáll- 
jon, evégett elhalálozásuk idejét magas Portámra bejelent- 
sétek. Kelt az 1159. évi Usemázi-ül-ákhir hó 15-én. (1746. 

július 7.) 

(Szeráj levéltára.) 



CLXII. 

[Csáky gróf és Jankó kapitány egyenetlenkedése ; Jankó kapitány Kon- 
stantinápolyba megy.] 

A drinápotyi vámbérleti pénztárból napi hatvan ákcse 
ellátási díjat élvező Jankó nevű főkapitány folyamodványt 
nyújtott be, amely szerint ő is a magas rendelet folytán 
Rodostón lakó magyarok közé tartozik, de az említett helyen 
közte és Csáky Mihály magyar tábornok között egyenet- 
lenség támadott s emiatt a nevezett tábornok környezetéhen 
lehetetlen tovább meglaknia, ezért kéri, hogy a fennemlített 
vámbérletből utalványozott 60 ákcse napi ellátási díját a 
sztámbuli vámpénztárból kaphassa meg. 

Mivel a nevezettnek 60 ákcse napi ellátási díja be- 
jegyezve van, azért megparancsoltatott, hogy a kapitány 

' Miska nevű magyarnak a fennebbi okmány szerint 15 ákcse 
tartásdíja volt. 

10* 



— 148 — 

Konstantinápolyba jöjjön, ott lakjék és előírt ellátási díja is 
a sztámbuli vámpénztárhoz helyeztetik át oly módon, hogy 
az 1161. évi Rebi-ül-ewel hó 16. napján kelt császári 
parancs folytán az 1161. évi Rebi-ül-evvel hó elejétől kezdve 
az ellátási díj a sztámbuli vámhoz helyeztetett át. Az erre 
vonatkozó magas fermánnak megfelelően a legfelsőbb ren- 
delet kiadatott. Kelt az 1161. évi "Rebi-ül-evvel 17-én. (1748. 

január 1 7.) 

(Szeráj levéltára.) 



CLXIII. 

[Jankó kapitány feleségének tartásdíja.] 

Kőszegi folyamodványt nyújtott be s ebben azt kéri, 
hogy neki, mint a Rodostón tartózkodó magyarok közül 
Jankó főkapitány feleségének, a rodostói vámpénztárból 
napi 24 ákcse tartásdíja jár s mivel férjének napi illetménye 
a sztámbuli vámpénztárhoz helyeztetett át, azért az ő napi 
tartásdíja is a sztámbuli vámpénztárhoz helyeztessék át 
felvétel végett. 

A magyarok közül való Kőszeginek napi 24 ákcse 
ellátási díja világosan bejegyezve és beiktatva van, ennél- 
fogva az 1161. évi Dsemázi-ül-evvel hó 20. napján kelt 
császári parancs értelmében az áthelyezésre nézve e magas 
rendelet kiadatott. Kelt az 1161. évi Redseb hó 3-án. (1748. 

június 29.) 

(Szeráj levéltára.) 



CLXIV. 

[A magyarok tolmácsai és azok díjazása.] 

A Rákóczi kíséretéből való és Rodostón tartózkodó 
magyarok mellett napi 60 ákcse fizetéssel tolmácsi szol- 
gálatban állott Alexandre Emva^ nevű tolmács nemrég elhalt, 

* Ez okmányban említett magyar-török tolmácsok — nevük után 
ítélve — nem magyar származásúak voltak. 



149 



azért a megállapitott fizetéssel az említett nép mellett a 
tolmácsi szolgálatra Imatu nevű tolmács kineveztetését kér- 
ték s az 1160. évi Rebi-ül-ákhir hóban erre vonatkozó csá- 
szári rendeletem ki is adatott. 

Ámde az említett Imatu nev^ű tolmács a moldvai vajda 
szolgálatába állva Moldvába ment és szolgálatát itt elhagyta. 
Mivel pedig a magj'-aroknak tolmácsra okvetetlen szükségük 
van, azért a magyar tábornokok közül báró Zay nevű tábor- 
nok folyamodványában kérte, hogy a jelzett vámpénztárból 
napi 60 ákcse fizetéssel a tolmácsságra Jagob fia Petro 
nevű rája neveztessék ki. A szolgálatát elhagyó Imatu nevű 
tolmács számára kiadott császári rendelet előmutattatott s 
ennek értelmében kineveztetése végett fődefterdárom, Mehe- 
med — legyen tartós a dicsősége! — előterjesztést tett, 
mely előterjesztés értelmében kineveztetése ügyében az 
1161. évi Zilhidse 25-ik napján kelt császári rendeletnek 
megfelelően e tezkere kiadatott. Kelt az 1161. évi Zilhidse 
25. (1748. december 16.) 

(Szeráj levéltára.) 



CLXV. 

[Vigouroux tartásdíjának kiutalása a sztámbuli vámból.] 

A magyarok közül való báró Viguru (Vigouroux) az 
elhunyt Rákóczinak szolgálatában volt mint ketkhuda és a 
naksei (Naxos) szandsák jövedelméből naponként 60 ákcse 
tartásdíj rendeltetett ki számára. Ámde mivel az említett 
liva pénze évenként a tengerészeti emireknek szokott utal- 
ványoztatni s így három évi ellátási összeget nem vehetett 
fel és méltatlanság történt vele, azért az említett ellátási 
összegnek más helyre való átutalványozását kérelmezte. 

Az említettet illető napi 60 ákcse ellátási díj az 1157. 
évtől kezdve a naksei szandsák adópénztárából utaltatott 
ki s az említett évi Rebi-ül-ewel 6-ik napján adatott ki róla 
magas parancsom.^ Mivel a többi magyarok ellátási dija a 

^ Lásd a CLX. sz. okiratot. 



150 



rodostói vámpénztárból utaltatott ki, az említettnek 60 ákcse 
napi ellátási díja is a 67-ik évtől kezdve a rodostói vámhoz 
helyeztetik át és az említett vámpénztárból való felvételre 
nézve a főszámvevőhöz beiktatás végett magas parancsom 
Íratott és hivatalához való értesítés és elszámolás végett 
magas fermánom értelmében a rendelet kiadatott. Kelt az 

1166. évi Sevvál hó 26-án. (1753. augusztus 24.) 

(Szeráj levéltára.) 
CLXVI. 

[A magyar tolmács díjazása.] 

A magyaroknak Rodostón tartózkodó tolmácsa, Jagub 
fia Petro, kinek a rodostói vámpénztárból naponként 60 
ákcse tartásdíja rendeltetett, jelenleg Konstantinápolyban 
tartózkodik tolmácsi szolgálatban, azért az említett vám- 
pénztárból kirendelt tartásdíjának felvétele nehézséggel jár 
s emiatt báró Zay magyar tábornok folyamodványában 
kérte, hogy az említett tartásdíjat az isztambuli vámpénz- 
tárból vehesse fel s oda helyeztessék át. 

A rodostói vám számadásra nézve az isztámbulinak 
függeléke lévén, a főszámvevőségtől mellékeltetett, hogy 
az 1161. évtől kezdve Jankó magyar bas-karagoldsi felesé- 
gének napi 24 ákcse tartásdíja is a rodostói vámpénztártól 
az isztambuli vámhoz helyeztetett át, miként ezt Abd-el- 
Kadir fődefterdár jelentésében előterjesztette. Az előterjesztés 
értelmében az isztambuli vámhoz helyeztetik át s a régi 
berátnak a főszámvevőségnél való megőrzése végett az 

1167. évi Rebi-ül-ákhir hó 18-ik napján kelt császári ren- 
delet kiadatott, melynek értelmében az új berátnak a szám- 
vevőségnél való jelentése megparancsoltatott. Kelt az 1167. 
évi Rebi-ül-ákhir 18. (1754. február 11.) 

(Szeráj levéltára.) 



151 



CLXVII. 

[Csáky gróf halála és Zay báró kineveztetése a magyarok básbugjává.] 

A rodostói náibhoz és a vámfelügyelőhöz. 

A régebben Rodostón elhunyt Rákóczi király alattvalói 
és magyar kapitányai fölé básbuggá kinevezett s Rodostón 
lakó gróf Csáky nevű tábornok a folyó évi december hó 
elején elhalt^ s a magyarok szabályzata szerint a rend 
fenntartása végett más básbug kinevezése vált szükségessé. 
Ennélfogva a szabályzat feltételei szerint az említett elhunyt 
után a napi 360 ákcse ellátási díj a kincstár haszna lesz, 
helyébe pedig a magyarok közül 300 ákcse napi ellátási 
díjjal báró Zay nevű tábornok a magyarok fölé básbuggá 
kineveztetik és kirendeltetik. 

Ezért Ti, akik a náib és a vámfelügyelő vagytok, 
mihelyt eme legfelsőbb rendeletem megérkezik, mivel a 
nevezett báró Zay tábornok az említett elhalt helyébe a 
magyarok básbugjává kineveztetett és kirendeltetett, a neve- 
zettnek a básbugságba lépését ne akadályozzátok. Kelt az 
1171. évi Rebi-ül-ákhir hó 14-én. (1757. december 25.) 

(Szeráj levéltára.) 



CLXVIII. 

[Jankó kapitány halála és özvegyének tartásdíja.] 

A Konstantinápolyban lakó magyarok közül a sztám- 
buli vámpénztárból napi 60 ákcse tartásdíjat élvező Jankó 
főkaragoldsi elhalálozását Petro nevű tolmácsuk a vámhiva- 
talba jővén bejelentette. Tudvalevően az általa húzott 60 
ákcse tartásdíj a kincstár javára marad s a magas fermán 
értelmében a jelzett időtől kezdve a kincstárra maradásról 
ez értesítés kiadatott. 

' Csáky gróf meghalt 1757. december 7-én. 



— 152 — 

Jankó főkaragoldsi feleségének, Kőszegi nevű asszony- 
nak, kinek ugyanazon íven napi 24 ákcse járandósága volt, 
ezentúl is a járandósága a maga helyére bejegyeztessék. 
Kelt az 1172. évi Száfár hó 22-én. (1758. szeptember 23.) 
(Szeráj levéltára.) 



CLXIX. 

[Mikes Kelemen kineveztetése a magyarok básbugjává.] 

A rodostói náibhoz és a vám felügyelőhöz. 

A magyarok közül iMikes pecsétes előterjesztésben 
bejelentette, hogy az egykor Rodostón elhunyt Rákóczi 
király alattvalói és magyar kapitányai fölé básbúggá kine- 
vezett s Rodostón lakó báró Zay nevű tábornok a jelen 
évi Száfár-ülkháir hónap 20-án ^ elhalt s a magyarok sza- 
bályzata szerint a rend fenntartása végett más básbug ki- 
nevezése szükséges. 

Az említettnek megüresedett helyére tehát a nevezett 
Mikes a magyar nemzetségbeliek básbugjává 240 ákcse 
napi járandósággal ezennel kineveztetik, S mivel legfelsőbb 
parancsomnak kezébe való átadása is kérelmeztetett, a csá- 
szári irattárban őrzött számadási defterek megnézettek s a 
bejegyzés szerint báró Zay az elhalt Csáky gróf tábornok 
helyére neveztetett ki a magyarok básbugjává és a básbug- 
ságról a magas rendelet az 1171. évi Rebi-ül-ákhir hó 14ik 
napján adatott ki s mivel a nevezett Alikesnek napi 240 
ákcse ellátási díja a rodostói vámpénztárból már kiutalvá- 
nyoztatott, az említett elhunytnak 300 ákcse napi illetéke 
a kincstár haszna lesz. 

Magas fermánomat bocsátottam ki tehát, hog}' a jelen- 
tést beterjesztő Mikes naponkénti 240 ákcse járandósággal 
a magyarok básbugjává kineveztetvén, erre nézve legfelsőbb 
parancsom megirassék, az említett elhaltnak 300 ákcse napi 
járandósága pedig a kincstár bevétele legyen. 

1 1758. október 21. 



153 



A básbugság ügyére nézve a rodostói náibhoz és a 
vámfelügyelőhöz — nagyobbodjék a dicsőségük ! - intézett 
eme magas rendeletem kiadatott. Kelt az 1 1 72. évi Rebi- 
ül-evvel 20-án. (1758. november 19.) 
(Szeráj levéltára.) 



CLXX. 

[Spatz András sebész és Horváth nevű bujdosó halála.] 

A sztámbuli vám felügyelőhöz. 

A rodostói vámpénztárból való felvétellel és megüre- 
sedés esetén a kincstár javára visszamaradás feltételével, 
Rákóczi kíséretéből az említett helyen lakó és 24 ákcse 
napi ellátási díjat élvező Andria Iszváds^ elhalálozott, miként 
ezt a vámfelügyelő pecsétes levelével jelentette s ugyancsak 
az említettek közül 24 ákcse napi tartásdíjat élvező Horváth 
nevű magyar is elhalt, miként ezt Petro, a magyarok tol- 
mácsa jelentette. 

A jelzett feltétel értelmében ezek napi ellátási díja okve- 
tetlen a kincstár hasznára marad vissza, azért az 1 1 75. évi 
Rebi-ül-evvel elejétől az üresedésbe jött összegnek, összesen 
napi 48 ákcsenek a kincstár javára való átírása végett a 
fermán értelmében a sztámbuli vámfelügyelőhöz eme tudó- 
sítás és rendelet adatott. Kelt az 1175. évi Rebi-ül-evvel 
hó 22-én. (1761. október 19.) 

(Szeráj levéltára.) 

CLXXI. 

[Mikes utódjának, Pápai Antalnak kineveztetése a magyarok básbugjává.] 

Pápa Anton básbuggá neveztetett az 1175. évi Rebi- 
ül-evvel hó elején.'^ Az előterjesztés és magas fermán értel- 

^ Spatz András. 

- Mikes 1761. október 2-án halt meg s ez éppen Rebi-ül-evvel hó 
első napjaira esett. 



- 154 - 

mében Pápa Anton, a magyarok básbugja, pecsétes nyug- 
táját átadja 1175. Rebi-ül-ákhir hó 20-án. (1761. okt. 16.)^ 
Básbug : 30 ákcse 
Magyarok : 382 
412 

30 



12,360 

103 gurus. 
(Szeráj levéltárában, a számadási defterben.) 



CLXXII. 

[Rákóczi ingatlan birtokának erőszakos lefoglalása ellen Szakmári András 
básbug panaszlevele a szultánhoz és az arra kiadott szultáni rendelet.] 

A rodostói náibhoz. 

A magyarok közül való Szakmári András nevű magyar 
császári Divánomhoz folyamodott, mivel ő az említett nép 
básbugjává neveztetett és rendeltetett s így arra, hogy a 
közülök elhaltaknak ingatlan vagyonába, földjeibe és ingó- 
ságaiba másnak is beleszólása és beleavatkozása legyen, 
semmi szükség nincsen s mégis a régebben elhalt öreg 
királytól maradt egy darab szántóföldet^ a rodostói szubasi^ 
lefoglalta és másnak eladta, ezért azt kérte, hogy az emlí- 
tett szántóföld ily módon történő elfoglalásának megaka- 
dályozása és megtiltása végett magas rendeletem adassék ki. 

A császári Divánomban őrzött számadási deftert meg- 
nézettem és az 1152. évben magas rendeletemet adtam ki 
arra nézve, hogy a Rodostón vendégkép lakó Rákóczi király- 

' Kétségtelenül bebizonyul ez okmányból és a következőkből, 
hogy Mikes halálával a Rákóczi-emigráció még nem oszlott fel s a Porta 
még ezután is nevezett ki básbugot. Pápa Anton (talán Pápai Antal) 
személyére vonatkozólag semmiféle közelebbi adatot nem tudok. Eddigelé 
különben még a neve is ismeretlen volt. Lehet, hogy az egykori kapitihák- 
nak, Pápai Jánosnak vagy Gáspárnak valami leszármazottja vagy rokona volt. 

- Ez volt ama 10 hold terjedelmű szántóföld, melyről a CLIII. sz. 
alatt közölt okmányban van szó. 

^ Szubasi, rendőrfőnök a városokban. 



i5í: 



nak és a később elhalt királyfinak ami ingatlana csak volt, 
az összeirassék s azután az említett elhaltak által bírt lakó- 
ház-, kert-, zöldséges kert- és tíz hold földnek ára meg- 
állapíttatván, magas Portámra bejelentessék s a jelentés után 
az elhalt királyfinak vagyona, ingósága, örökösének való 
átadás feltételével megőriztessék. Sőt másik rendelet kiada- 
tásának bejegyzése is találtatott, mely azt mondja, hogy a 
maga hel3^én törvényes módon megőriztetvén, a valóság 
bejegyzése és bejelentése végett a magas rendelet megíratott 
és a jelentés értelmében a maga helyén a vagyon csakugyan 
meg is őriztetett/ 

Ez alkalommal is a valóság bejelentése végett magas 
fermánomat kibocsátottam s ennek megfelelően a rodostói 
náibhoz most e magas rendelet adatott. Kelt az 1189. évi 
Mohárrem hó 6-án. (1775. március 8.) 
(Szeráj levéltára.) 



CLXXIII. 

[Csalási kísérlet Jankó kapitány feleségének nevében.] 

A sztámbuli főszánivevőhöz. 

Régebben magas Portámra jött és Rodostóban való 
tartózkodásra utasított Jankó nevű főkapitánynak felesége, 
Kőszegi nevű keresztény nőnek a sztámbuli vámhoz tartozó 
izmidi^ vámpénztárból való felvevés végett az 1153. évi 
Dsemázi-ül-ákhir hónaptól kezdve kiutalványozott s azután 
a 61. évben a sztámbuli vámpénztárhoz átutalt napi 24 ákcse 
ellátási díja az 1 208. évi Sábán hó elejétől Zilhidse végéig 
három hónap óta már nem adatott meg, noha azt kérte. 

Ámde a jelzett ellátási díjnak az említett számára 
történt kiutal ványozása óta teljes ötvenhat esztendő múlt 

^ Az 1775. évben tehát az „öreg királytól", Rákóczitól szerzett 
ingatlanok, ház, kert, zöldséges kert és a tíz hold föld még megvoltak. 

* Ez nyilván tollhiba edirnei helyett, mert Jankó kapitány és fele- 
sége először az edirnei, vagyis drinápolyi vámpénztárból kapták tartás- 
dijukat. 



— 156 — 

már el s mivel az utalványozáskor a nevezettnek a férjhez- 
menésre már alkalmasnak kellett lennie, azért jelenleg már, 
mivel azt írja, hogy a kapitány felesége, legalább hetven 
évesnek kell lennie. Csakhogy ő, ki azt mondja: „Az ellátási 
díjra jogosított én vagyok", még fiatal korú és követelését 
kora meghazudtolja,^ ez okból bizonyosság végett saját 
nembeliéi által megvizsgáltatott s mivel beigazolódott, hogy 
az ellátásra jogosított elhalálozott és a jogosultságot ő el- 
tulajdonította, azért a kincstári haszon megőrzése végett 
a főszámvevő ezt beiktatta s hogy a vámfelügyelő agát is 
erről értesítse, ez okból a fermán kibocsáttatott s amiként 
a főszámvevőnél beiktatva van, a vámfelügyelő agának is 
értésére adassék. Kelt az 1209. évi Száfár hó 19-én. (1794. 

augusztus 15.) 

(Szeráj levéltára.) 



CLXXIV. 

[Az utolsó magyar básbug Rodostón, aki még 1811-ig Rákóczi nevéből 
élt meg s ezzel lezáródik a Rákóczi-emigráció.] 

Ellátási díj a Rákóczi kíséretéből való s Rodostón lakó 
Szakmári János, a magyarok básbugja számára, mety bás- 
bugi hivatal Szakmári András elhalálozása folytán"-^ meg- 
üresedett és arra Szakmári János kineveztetett az 1197. évi 
Zilkáde hónap 22-én kelt fermán által. (1783. okt. 18.) 

A básbugság az említettnek elhalálozása után meg- 
üresedett s napi 30 ákcse ellátási díjnak a jelzett vámpénz- 
tárból való felvétele mellett a fennebb nevezettnek ado- 
mányoztatik s a magas fermán kibocsáttatott, hogy a 
főszámadásba való beiktatás után az kifizettessék. Ennek 
értelmében a kegydíj beiktatva lett s a másolat kiadatott. 
Kelt az 1197. évi Zilkáde hó 25-én. (1783. október 21-én.) 



1 Ki lehetett ez a kalandornő, aki Jankó kapitány feleségének 
adta ki magát, ismeretlen. 

2 Szakmári András meghalt 1782. december 24-én. Az új básbug 
Szakmári János az előbbinek fia volt. 



157 



Szakmán János napi 30 ákcse ellátási díjának miként 
eddig, fenntartása és az izmidi vámpénztárból való felvétele 
és kifizetése végett a jelentés és magas fermán értelmében 
a rendelet kiadatott és a parancsolat beiktatva lőn. Kelt az 
1210. évi Alohárrem 15-én. (1795. évi július 31.) 

Rákóczi kíséretéből a Rodostón lakó Szakmán János, 
a magyarok básbugja számára a napi ellátási díj a rodostói 
vámpénztárból, miként eddig, ezután is kifizettessék. Kelt 
az 1218. évi Mohárrem hó elsején. (1803. évi április 23.)^ 

(Utolsó fizetési feljegyzés a következő:) 
1226. év (1811.) nap i 30 ákcse 
181 napra 



5430 ákcse = 45 gurus. 
(Szeráj levéltára.) 



^ Ez az utolsó irat az emigrációról ; azontúl Rákóczi nevéért és 
emlékéért a Porta többé tartásdíjat senkinek nem fizetett, mert valóságban 
magyarok sem voltak már Rodostón. Akik még ott éltek mint a magyarok 
leszármazottjai, azok magyar nemzetiségüket már elvesztették. Különös 
találkozása az eseményeknek, hogy 1703-ban jelent meg Rákóczi nevével 
az első hivatalos irat, a híres Recrudescunt, mel}' felkelésre szólította a 
nemzetet s ezzel elkezdődött a Rákóczi-mozgalom és éppen egy század 
multával, 1803-ban jelent meg Törökországban az utolsó hivatalos irat 
Rákóczi nevére való hivatkozással, mely befejezi az egész Rákóczi-moz- 
galomnak és emigrációnak a nyilvános életben való hivatalos szereplését. 



A Rákóczi-emigráció irodalma. 



E könyv bevezetésében említettem, hogy a Rákóczi- 
emigráció történetére vonatkozólag eddigelé is számos kisebb- 
nagyobb közlemény, részint önálló munka jelent meg és 
pedig nemcsak a hazai, hanem a külföldi irodalomban is. 
Az emigráció történetének teljességéért itt közlöm mindazok- 
nak a munkáknak és közleményeknek címeit, melyek Rákó- 
czinak és bujdosó társainak törökországi bujdosása törté- 
netéhez szolgáltatnak adatokat. 

E munkák és közlemények az írók nevének betűsoros 
rendje szerint a következők : 

Angyal Dávid, Adalékok II. Rákóczi Ferenc törökországi 

bujdosása történetéhez. Budapest, 1905. 
Angyal Dávid, De l'histoire politique du prince Fran90is 

Rákóczi II. — Revue de Hongrie, 1908. 163—175. 

és 293—310. 1. 
Arneth Alfréd, Prinz Eugen von Savoyen. II. köt. 339. 1. 

és III. köt. 267—269. 1. 
Dómján Elek, Rákóczi Ferenc fejedelem önéletrajza. A latin 

eredetiből ford. Miskolc, 1903. 
Fiedler József, Actenstücke zur Geschichte Fr. Rákóczy's 

und seine Verbindungen mit dem Auslande. — Fontes 

rerum Austriacarum. II. oszt. X\'II. köt. 
Fraknói Vilmos, II. Rákóczi Ferenc vallásos élete és munkái. 

— Kath. Szemle, 1904. 321—421. 1. 
Hammer J., Geschichte des osmanischen Reiches. Pesth, 

1840. IV. 172. és 176. 1. 



lőii 



Horn Emil, Francois Rákóczi II. prince de Transylvanie. 

Paris, 1906. 
Hurmuzaki, Documente. VI. köt. 205., 249., 252., 255., 

499. 1. — Supl. I. 412. 469. 480—483. 1. 
Hurmuzaki, Fragmente zur Geschichte der Rumánen. IV. 

112., 194—195., 201—230., 245., 257., 303. 1. — 

V. 15-16., 17. 1. 
Huttkay Lipót, Mikes Kelemen törökországi lev^elei. Eger, 1905. 
Kajlós Imre, II. Rákóczi Ferenc vallomásaiból. Magyar 

Könyvtár 359. sz. 
Karácson Imre, Rákóczi a török történetírásban. — Kath. 

Szemle, 1903. 753. 1. 
Karácsonyi János, II. Rákóczi P'erenc fejedelem vallomásai. 

— Kath. Szemle, 1903. 627. 1. 

Kont Ignác, Les derniéres années de Francois Rákóczi II. 

— Revue de Hongrie, 1910. 32—46. és 183—204.1. 
Ktirti Menyhért, Mikes Kelemen kiadatlan munkái. Eger, 1907. 
Kvacsala János, Közlemény Rákócziról. — Századok, 1898. 

594. 1. 

Lehoczky Tivadar, Történeti kalászok. A beregmegyei orosz 
nép Rákóczi mellett tüntet 1738-ban. — Századok, 
1867. 281. 1. 

Marczali Henrik, Magyar történet kútfőinek kézikönyve. 
Budapest, 1902. 685. 1. 

II. Rákóczi Ferenc önéletrajza és egy keresztény fejedelem 
áhításai. (Confessio peccatoris). Budapest, 1876. 

De Saussure Cézárnak, II. Rákóczi Ferenc fejedelem udvari 
nemesének törökországi levelei 1730- 1739. és fel- 
jegyzései 1740-ből. Budapest, 1909. 

Schefer Károly, Mémoire historique de Francé á Constanti- 
nople. Paris, 1894. 126. 1. 

Simonyi Ernő, Londoni könyv- és levéltárakból. — Magyar 
tört. okmánytár. I. oszt. V. köt. Pest, 1859. 

Szádeczky Lajos, A bujdosó kurucok emlékei Törökország- 
ban. Budapest, 1904. 

Thaly Kálmán, Rákóczi-emlékek Törökországban és II. Rá- 
kóczi Ferenc fejedelem hamvainak feltalálása. Buda- 
pest, 1893. 



— 160 — 

Thaly Kálmán, Rákóczi-féle unicum a Bosporus partjáról. 

— Századok, 1889. 
Thaly Kálmán, Eg^^korú jellemzés Mikes Kelemenről. — 

Századok, 1898. 490. 1. 
Thaly Kálmán, Rákóczi-tár. I. köt. 266., 353. 1. 
Thaly Kálmán, Archívum RákÓczianum. VII. köt. 180 — 191.1. 
Theyls, Mémoires curieux de la guerre dans la Moréé et 

en Hongrie. Leyde, 1722. 288. 1. 
Vandái, Une ambassade fran9aise en Orient sous Louis XV. 

Paris, 1877. 
Zágoni Mikes Kelemen, Törökországi levelei. Díszkiadás. 

Budapest, 1906. 
Névtelenül megjelent művek : 

Feldzüge des Prinzen Eugen von Savoyen. VIII. 274. 1. 

és XIX. köt. 30. 1. 
Merkwürdige Geschichte des Fürsten Franz Rákóczi 
und der durch die ungarischen Miszvergnügsten erreg- 
ten Unruhen und Kriege. Berlin, 1795. 
Histoire des révolutions de Hongrie. A-la-Haye 1739. 

VI. köt. 65. 1. 
Testament politique et morál du prince Rákóczi. 

A-la-Haye, 1751. 
Theatrum Europaeum. 1717, 



NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ. 



A, A. 

Abd-el-Kadir, 150. 

Abdi, 13, 14, 32. 

Abdullah, 128, 131. 

Adil Géráj, 16. 

Aga, 13. 

Ahdnáme, 47. 

Ahmed III., 3, 9, 63, 73, 103, 139. 

Akcse, 10, 24. 

Akkerman, 17. 

Albánia, 99. 

Alberoni biboros, 40, 61. 

Alexandre Emva, 148. 

Ali pasa, rumiliai, 15. 

^ y> ruszcsuki, 128, 129. 

» » sehid, 13. 
Ali tezkeredsi, 23, 27, 28, 29. 
Anatolia, 99. 
Andria, 134, 142, 153. 
Antal Székel, 142. 
Anton Pápa, 
Arneth, 1. 
Ausztria, 106, 113. 
Azmet Géráj, 19. 

B. 

Báron francia, 134. 
Básbug, 128. 
Bázárgián-basi, 33. 

Dr. Karácson Imre: A Rákóczi-emii 



Bajzádé, 100. 

Belgrád, 15, 18, 21, 74, 145. 

Bender, 54, 55, 57, 59, 66, 72, 73. 

Berát, 79. 

Bercsényi, 3, 11, 13. 14, 16, 23, 

26, 27, 29, 30, 31, 41, 46, 48, 

49, 50, 68, 77, 97. 
Bercsényi katonái, 49. 
Binbasi, 37. 
Biredsik, 99. 
Bódi János, 143. 
Bosznia, 14, 99. 
Bosztándsi-basi, 51, 139. 
Böjük-Csekmedse, 122. 
Böjükdere, 42. 
Brusza, 100. 
Bukarest 69. 

Cs. 

Csádir, 92. 

Csáki Ádám, 142. 

Csáky Imre gróf. 93. 

Csáky Mihály gróf, 20, 25, 32, 41, 
46, 64, 72, 74, 92, 97, 99, 100, 
102, 127, 128, 129, 131, 132 
135, 141, 143, 147, 151. 

Csáky Zsigmond gróf, 93. 

Csáksir, 38. 

Csaus, 25, 89. 

Cserkeszföld, 17. 

rráció török okmányai. 1 1 



— 162 



Csernovi = Csernavoda, 49, 115, 
116, 117, 119, 120, 125, 127, 129. 
Csetrofcsa, 73, 75, 97. 
Csiftlik, 71. 
Csorbadsi, 92. 

D, Ds. 

Daszti, 116, 117. 

Defter, 13. 

Defterdár, 10, 24. 

Demetráki, 67. 

Diárbekir, 16. 

Dirhem, 12. 

Ditrich, 69. 

Dragonyos, 1 1. 

Drinápoly, 10, 15, 17, 22, 30, 39, 42. 

Dsebedsi, 12, 99. 

Dsebedsi-basi, 144. 

Dsemázi-ül-evvel, 61. 

E. 

Ejálet, 14. 

Elháds Ibrahim, 75. 

Erdély, 15, 16, 17, 18, 113. 

Erzsók, 143. 

Eszád efendi könyvtára, 87. 

Eszpacsina, 143. 

Esztaivill (Steinvill), 83. 

Eszterházy, 5, 6, 19, 25, 37, 41, 
44, 45, 53, 57, 58, 60, 66, 72, 
73, 74, 80, 82, 87, 88, 89, 94. 

F. 

Fehér tenger, 95. 

Fermán, 10. 

Fiedler, 1 . 

Forgács, 25, 32, 36, 40, 41, 77, 85. 

Franciák, 130. 

Franciaország, 63, 106, 112, 116. 

G. 

Galata, 49, 68, 123. 
Gallipoli, 21, 22. 
Gáspár (Pápai), 102. 



Gedeklü, 22. 
Gombos, 106, 118. 
Gurus, 13, 76. 

H. 

Hádsi Mehemed, 126, 128, 129. 

Hálim Géráj, 16, 19. 

Hán, 28. 

Hansz Jákob, 68. 

Holló kapitány, 142. 

Horn, 1. 

Horváth, 142, 153. 

Horváth Ferenc, 9, 10, 37, 47, 63, 

69 70, 76. 
Hurmuzaki, 1. 
Huszcin pasa, 124. 

I. J. 

Ibrahim müteferrika, 87, 99, 104. 

Ibrahim pasa, 72, 80. 

Ibraila, 44, 102, 106. 

Ilosfai = Ilosvay, 112, 116. 

Imatu tolmács, 149. 

Infanterie, 1 2. 

Insaliah, 23. 

Irasova (1. Virasova). 

Istók, 142. 

Istvándi, 142. 

Isztambul, 67 

-lagob fia Petro, 149. 

Janaki vajda, 65, 69. 

Janicsárok, 100, 101, 103. 

Jankó kapitány, 145, 147, 148, 150, 

151, 155. 
Jaroszláv, 112. 
Jaszdik, 33. 
Jávorka, 108, 112. 
Jeniköj, 47, 51. 
Jeniköji háztulajdonosok, 51. 
Jorgiaki, 146. 

K. 

Kajmakám, 40. 
Káldy kapitány, 142. 
Kapitiha = kapu-ketkhuda, 9. 



163 



Kapu-khálk, 17. 

Kapudsi-basi 22, 38, 63. 

Katona, 12. 

Kházine, 92. 

Khizir = Khidreliász, 115. 

Khotin, 13, 17, 29, 63, 65, 81, 105, 
111, 118, 121, 135. 

Kibrisz, 14. 

Kile, 37. 

Kipcsak, 17. 

Királyfi (1. Rákóczi József). 

Kisze, 59. 

Klobusiczky Éva, 93. 

Kocsis Jutka, 143. 

Kolcsak Eliász, 19, 107, 109, 121. 

Kolozsvár, 87. 

Konak, 106. 

Konstantinápol}^ 5, 40, 43, 44, 61, 
74, 80, 105, 113. 116, 120, 125, 
134, 139, 143, 148. 150, 151. 

Kosztantin, 67. 

Kovács Jörgi biró, 143. 

Kovács Miska, 143. 

Kőszegi, 142, 148, 155. 

Kőszegi Zsuzsi, 5, 97. 

Krimi khán, 112. 

Krisztián, 142. 

Krucsay, 108, 112. 

Kücsük-Csekmedse, 119, 120, 121. 

L. 

La (Lázy) István, 146. 

Laszko, 146. 

Lengyelország, 86, 94, 97, 106, 109, 

112, 131, 146. 
Lescinszky, 106. 
Lompalánka, 83, 88. 



Máriássy, 20, 31, 36, 38, 41, 46, 
55, 56, 58, 61 72. 73, 77, 97, 
99, 102, 104, 105, 111, 112, 114, 
135, 136. 

Mehádia, 68. 

Mehemed defterdár, 149. 

Mehemed Emin, 38. 

Mehemed pasa 66, 131. 

Mihály vajda, 19, 55, 57. 

Mihmándár, 114, 126, 128. 

Mikes, 2, 4, 6, 9, 71, 85, 115, 117, 
121, 123, 137, 140, 144, 152. 

Mir-i mirán, 124. 

Miska, 143, 147. 

Miska Rudel, 142. 

Moldva. 44, 57, 59, 149. 

Moldvai vajda 45, 53, 56, 57, 73, 
111, 135, 136, 149. 

Molitard, 123. 

Molla, 49. 

Molnár, 142. 

Musztafa defterdár, 114, 116, 124, 
132, 134, 135. 

Musztafa pasa, 17, 18, 29. 

Musztafa tolmács, 87. 

Müteszárrif, 14. 

N. 

Nads István, 142. 

Nafero, 145. 

Náib, 71, 81, 109. 

Naksei szandsák (Naxos) 146, 149. 

Nedset-Géráj, 17. 

Nefer, 108. 

Nikápoly, 74. 

Nikoláj vajda, 65, 69. 

Numán pasa, 14. 



M. 

Magyar katonák, 28, 56. 
Magyar szökevények, 36. 
Mahmud L, 103. 
Makafi, 142. 
Manolszki, 143. 



o. 

Oba, 92. 
Oda, 15. 
Odsák, 107. 
Oka, 24. 

Oláhország, 46, 49, 63, 64, 69. 
11* 



164 — 



Oláh vajda, 46, 49, 92, 105, 136, 137. 

Omo, 143. 

Oroszország, 61, 62, 106. 

Orsova, 15. 

Orta, 100, 101. 

Oszmán, 101. 

P. 

Palánka, 69. 

Pancsovai ütközet, 137. 

Pap Antal, 142. 

Pápa Anton, 153. 

Pápai Gáspár, 95. 

Pápai János, 63, 64, 65, cSI, 102, 

104, 115, 116, 141. 
Pasa szandsák, 73, 75. 
Patlidsán, 140. 

Pázmán iPázmándy), 116, 117, 143. 
Petro tolmács, 153. 
Pogán János, 142. 

R. 

Rája, 51. 

Rákóczi Ferenc, 5, 9, 11, 16, 43, 
51, 52, 61, 81, 92, 94, 99, 100, 
103, 111, 146, 149, 152, 153, 154, 
156, 157; királyi címe, 21; dri- 
nápolyi lakása, 33; konstantiná- 
polyi lakása, 40, 42; jeniköji la- 
kása, 53; rodostói lakása, 71, 81, 
83, 86, 97; díszruhája, 38; dísz- 
őrsége, 78, 91, 100, 103, 107; 
cselédjei, 79, 93; hadi sátora, 39; 
ingatlan birtoka Rodostón, 139; 
lovai számára legelő bérlete, 78, 
89, 93; nyugtája, 48; tartásJíja, 
32, 33, 41, 76, 86, 91, 96, 97, 
101, 102, 104; vallomásai 1; 
halála 107, 109, 110. 

Rákóczi József (Rákóczi királyfi) 5, 
110, 112—122, 124—129, 139, 
141. 

Rásid történetíró, 35, 63, 71. 

Rcbuli ház, 50. 



Redeni Miklós, 114, 123. 

Redseb pasa, 16, 19. 

Regiment, 1 1 . 

Rodostó, 2, 6, 70, 83, 84, 87—91, 

93, 95, 97, 101, 105, 109, 111, 

113, 116, 123, 139, 144, 145, 

148, 151. 
Ruszcsuk, 13, 14, 23, 25, 27, 41, 

43, 46, 123, 125, 133. 

S, Sz. 

Saussure, 2. 
Savoyai Eugen, 18. 
Sehid, 13. 

Senli kapitány, 143. 
Seriát, 52. 
Sevvál, 61. 
Sibrik, 76. 
Sohonafi, 143. 
Spanyol követ, 40. 
Spanyolország, 40, 61, 146. 
Spatz András, 134, 153. 
Szabó Krisztina, 143. 
Száfár, 10. 

Szakmári András, 154. 
Szakmári János, 156. 
Szalih efendi, 31, 81. 
Számszundsi-basi, 15. 
Szárijár, 42. 
Szécsi János, 142. 
Szegbán, 99. 
Szerdengecsdi, 15, 98. 
Sziláhdar, 16, 98. 
Szipáhi, 15, 98. 
SztámbuU kajmakám, 41. 
Sztámbuli levéltárak, 3, 6. 
Szubasi, 154. 
Szulejmán defterdár, 107. 
Szultán cím, 17. 

T. 

Tatros, 16. 

Tek-tük szükjárá, 140. 

Telh-oglu, 113. 



— 165 



Temesvár, 74. 

Tergovist, 16. 

Tezkere, 10. 

Thaly, 1, 69, 87, 112, 139. 

Timárbirtok, 16. 

Topcsi, 16, 99. 

Török nyomda, 87. 

Törökországi levelek, 2, 3, 6. 

Tugra, 45. 

Tursek kapitány, 104, 137. 

u. 

Újvári, 142, 146. 
Ulu-nogáj, 17. 



V. 



Vali, 14. 
Varliafi, 142. 



Varliali, ] 23. 

Várna, 43. 

Vasvári Mihály, 143. 

Veloszki, 143. 

Vidin, 124, 125, 131, 133, 143. 

Vigouroux, 146, 149. 

Vilajet, 14. 

Virasova, 88, 91. 

Virmond, 71. 



z. 

Zay báró, 100, 114, 135, 136, 140, 

144, 149, 150, 151, 152. 
Zetkin Bogosz, 101. 
Ziámet, 16. 
Zolta, 11. 



TARTALOM. 



Lap 

Előszó III— VI 

Bevezetés .... 1 

Horváth Ferenc kérvénye a szultánhoz 9 

Bercsényi memoranduma a kuruc csapatok szervezéséről .... 11 

A kuruc csapatok élelmezéséről rendelkezés 13 

Abdi aga számára utasítás a kuruc csapatok költségeiről .... 14 

A szultán fermánja a boszniai csapatok vezéréhez ... . . 14 

Szultáni rendelet az erdélyi határokon való bevonulásra .... 18 

Máriássy kuruc lovasságának számáról 20 

Csáky gróf készpénzben kéri az ellátást a török kormánytól 20 

A Belgrádba rendelt magyar tisztek ellátása 21 

A szultán rendelkezése Rákóczinak Gallipoliból Drinápolyba utazásáról 21 

Rákóczinak Drinápolyba utazása 22 

Bercsényi kuruc csapatainak felszereléséről rendelkezés .... 23 

Bercsényi családjának Khotinból való elutazása 25 

Újabb rendelet Bercsényi katonaságának felszereléséről .... 26 

Rendelet a Duna mentén összetoborzott magyar csapatok élelmezéséről 27 

A magyar csapatok számára küldött pénz megőrzéséről .... 27 

A magyar katonák számára téli szállás rendelése 28 

A magyar csapatok zsoldjának kifizetése 28 

A szultán kimutatást kér a magyar csapatokról . 29 

Bercsényi útiköltségei Drinápolyból Ruszcsukba 30 

Bercsényi és Máriássy magyar katonáinak számáról kimutatás . . 31 

Bercsényi, Csáky és Forgács családjának ellátása 32 

Rákóczi számára ellátási díj rendelése 33 

Ugyanazon tárgyban mint az előbbi 33 

Rákóczi drinápolyi lakásába vásárolt tárgyak jegyzéke 33 

Máriássy a magyarokkal Nis őrizetére ment 36 

Forgács tábornok magyar katonáiról rendelkezés 36 

A törökökhöz átszökött tizenhat magyar katona 36 

Eszterházy és katonasága zsoldjáról 37 



— 167 — 

Lap 

Rákóczi számára keleties díszruhát készíttet a szultán 38 

Máriássy lakásáról és ellátásáról 39 

Rákóczi számára sátor rendelése .... 39 

Rákóczi számára lakásrendelés Konstantinápolyban 40 

Bercsényi és a többi magyar tábornokok családjának Konstanti- 

nápolyba utazása 41 

Ellátási díj rendelése Rákóczi és a magyar tábornokok szamara . 41 

Rákóczi számára lakásrendelés Böjükdereben 42 

A magyarok elszállítása Konstantinápolyba 43 

Rákóczi számára rendkívüli költség utalványozása ..... 43 

Eszterházy visszatérése Konstantinápolyból Ibrailába 44 

A moldvai vajdához intézett fermán Eszterházj'nak tartásdíjáról . 45 

Csáky tábornok számára ellátás rendelése Oláhországban .... 46 

Máriássy Nis védelmére megy 46 

Rákóczi jeniköji háztartásáról 47 

Bercsényi ellátási díjának szabályozása . . 48 

Rákóczi nyugtája egy havi tartásdíjáról 48 

Bercsényi katonáinak ellátásáról rendelkezés 49 

Bercsényi nyugtája két havi házbére felvételéről 49 

A jeniköji háztulajdonosok könyörgő levele házaik haszonbére meg- 
adásáért 51 

Rákóczi kíséretének beköltözése a jeniköji bérházakba 53 

A moldvai vajda panaszos levele Eszterházy ellen 53 

Magyar katonák panaszos levele a moldvai vajda ellen .... 56 

A moldvai vajda vádaskodó levele Eszterházy ellen 57 

Eszterházy jelentése és panasza a moldvai vajda ellen .... 58 

A szultán levele Eszterházyhoz 60 

Rákóczi útiköltséget kér Máriássy ezredes számára .... . 61 

Horváth Ferenc feljelentése a khotini parancsnok ellen .... 63 

Csáky Mihály kérvénye a szultánhoz 64 

Utasítás a khotini pasához Pápai János tartásdíjának megadásáért . 65 

A benderi pasa parancsot kap, hogy Eszterházy tartásdíját hajtsa be 66 

A jeniköji háztulajdonosok nyugtája 67 

Bercsényi utolsó házbére Konstantinápolyban 68 

A magyar kapitiha kérelme Hansz Jakab számára tartásdíj utalvá- 
nyozása végett 68 

Rákóczi számára Rodostóban lakásrendelet 71 

A magyarok eltávolítása a határszélekről .... .72 

A moldvai vajdához utasítás, hogy Eszterházynak ellátást adjon . 73 

A magyarok letelepítése Csetrofcsában 74 

Horváth Ferenc tartásdíjának rendezése .... 76 

Sibrik főudvarmester nyugtája Rákóczi egy havi tartásdíjáról . . 76 

Bercsényi nyugtája egy havi tartásdíjáról 77 

A janicsárok élelmezése Rodostón ... 78 

Rákóczi lovai számára rét bérlete Rodostón 78 



— 168 — 

Lap 

A Rákóczi szolgálatába állott rodostói örmények és görögök adója 79 

Eszterházy kuruc katonáinak megrendszabályozása 80 

Pápai János és a vele levő nyolc katona élelmezése Ibrailában . . 81 

A rodostói háztulajdonosok hamis vádaskodása és megfeddése . . 81 

Eszterházy panaszos levele a szultánhoz 82 

A rodostói örmények lakásaik haszonbérét kérik 83 

Forgács gróf távozása Hodostóból 85 

A rodostói lakások haszonbérének kiutalványozása ..... 86 

Rákóczi és a magyar tábornokok tartásdijának rendezése .... 86 

Szultáni rendelkezés Eszterházy grófnak Rodostóba költözésére . . 87 

A szultán rendelkezése Eszterházy utiszükségleteiről 88 

Rét kibérelése Rákóczi lovai számára az 1721. évre 89 

Eszterházy podgyászának elszállítására szekerek kérése .... 89 

Az előző kérelemre kibocsátott szultáni rendelet 90 

Rákóczi tartásdijának felemelése ... 91 

Rákóczi janicsár-őrségének zsoldja . 91 

Rákóczi sátorokat kért 92 

Csáky gróf családjának hazatérése Magyarországba 92 

Rákóczi lovai számára rét bérlete az 1722. évre 93 

Eszterházy családjának Lengyelországba utazása 94 

Horváth Ferenc helyébe Pápai Gáspár lett a kapitiha 95 

Rákóczi cselédjeiről intézkedő fermán 96 

Rákóczi és a magyar tábornokok tartásdijáról kimutatás .... 96 

Bercsényi halála és családjának távozása Lengyelországba . . 97 

A rodostói lakások bérletéről nyugtatvány 97 

Rákóczi tartásdijának leszállításáról szóló okmány 98 

Tartásdíj rendelése báró Zay számára 100 

Csáky grófnak a kis-ázsiai Bruszában levő lakása 100 

A rodostói janicsár-őrség távozásáról rendelkezés 100 

A janicsár-díszőrség újra Rodostóra rendeltetett 101 

A leszállított tartásdíjakról szóló nyugta 101 

Pápai János tartásdijának újabb utalványozása 102 

A janicsár-őrség élelmezése Rodostón 103 

A bujdosók közül többnek elhalálozása 103 

Rákóczi és a többi bujdosók tartásdíjának visszaállítása . . . 104 

Tursek kapitány számára tartásdíj utalvánj'ozása 104 

Pápai János átköltözködése Rodostóba 105 

Máriássy küldetése Khotinba 106 

Rákóczi halála folytán a janicsárok visszarendelése Rodostóról . . 107 

Rákóczi halála után a bujdosók eltartásáról rendelkezés . . . . 107 

Krucsay és Jávorka tartásdíjának kiutalványozása 108 

Lakásrendelés Rákóczi halála után a bujdosók számára . . . 109 

A Rodostón lakó magyarok házbérének kiutalványozása . . . 110 

Rákóczi adósságainak kifizetéséről intézkedő fermán 111 

Máriássy tartásdijának utalványozása a moldvai adópénztárból . . 111 



— 169 — 

Lap 

Krucsay távozása Lengyelországba 112 

Jávorka eltűnése és tartásdijának beszüntetése 112 

Rákóczi József kíséretének elszállásolása Konstantinápolyban . . 113 

Rákóczi József emberei számára útiköltség 114 

Máriássy tábornok megérkezése a török táborba 114 

Rákóczi József kíséretének tartásdíjairól való rendelkezés .... 115 

Rákóczi József tartásdíja 116 

Rákóczi József és kísérete számára kiutalt összegek kifizetése . . 117 

Rákóczi József kíséretéből Gombos khotini küldetése 118 

Rákóczi József és kíséretének utiszükségleteiről intézkedés . . . 119 

Ugyanazon tárgyban 120 

Rákóczi József utazása ügyéről rendelkezés 120 

Szultáni fermán a remélt kurucokról 121 

Rákóczi József podgyászának szállításánál felmerült zavar . . . 122 
Rákóczi Józsefnek Konstantinápolyban maradt kísérete számára 

tartásdíj 123 

Rákóczi József udvartartása számára szükséges kellékek beszerzése 124 

Rákóczi József háztartási szükségletei beszerzéséről 125 

Rákóczi József téli szállásáról rendelkezés Csernavodában . . . 125 

Rákóczi József halála után vagyonának összeírása 126 

Rákóczi József halála után a magyar katonák ellátása 127 

Csáky gróf kineveztetése a magyarok básbugjává 127 

Szultáni rendelet Rákóczi József vagyonának gondozásáról . . . 128 

Rákóczi József francia kíséretének Konstantinápolyba rendelése . . 130 

Csáky gróf tartásdíjának megállapítása 131 

Csáky grófot Vidinbe rendeli a szultán 131 

Csáky gróf, mint básbug, gondoskodott a magyarok szükségleteiről 132 

Az előbbihez hasonló ügy 132 

A szultán rendelkezése a Vidinbe menő magyarok utiszükségleteiről 133 

Az előbbihez hasonló ügyben 133 

Fizetésrendelés Spatz András számára . 134 

Rákóczi József és a magyar katonák lovairól gondoskodás . . . 135 

Máriássy tábornok halála Khotinban 135 

Báró Zay számára lakásrendelés Khotinban 136 

Báró Zay számára utiszükségletek rendelése 136 

Mikes Kelemen útja Moldvába 137 

Tursek kapitány hátralékos díját megkapja 137 

Rákóczi ingatlan birtokai Rodostón 138 

Rákóczi József után készpénz maradt 140 

Báró Zay és Mikes Kelemen tartásdíjáról újabb rendelkezés . . . 140 
Az 1740. évben Rodostón tartózkodó magyar közemberekről és 

asszonyokról kimutatás 141 

Csáky tábornok Konstantinápolyba hivatása 143 

A rodostói lakások elrendezése a bujdosó magyarok számára . . 144 

Jankó kapitány számára lakás és ellátás Rodostón 145 

Dr. Karácson Imre: A Rákóczi- emigráció török okmányai. 12 



— 170 — 

Lap 

Vigouroux báró tartásdíja 146 

A szultán új kimutatást kíván a rodostói magyarokról 146 

Csáky gróf és Jankó kapitány egyenetlenkedése 147 

Jankó kapitány feleségének tartásdíja 148 

A magyarok tolmácsai és azok díjazása 148 

Vigouroux tartásdíjának kiutalása a sztámbuli vámból 149 

A magyar tolmács díjazása 150 

Csáky gróf halála és Zay báró kineveztetése básbuggá .... 151 

Jankó kapitány halála és özvegyének tartásdíja 151 

Mikes Kelemen kineveztetése a magyarok básbugjává 152 

Spatz András és Horváth halála 153 

Mikes utódjának, Pápai Antalnak kineveztetése básbuggá . . . . 153 

Szakmári András panaszlevelére adott szultáni rendelet .... 154 

Csalási kísérlet Jankó kapitány feleségének nevében 155 

Az utolsó magyar básbug Rodostón 156 

A Rákóczi-emigráció irodalma ... 158 

Név- és tárgymutató 161 



B!^'DSMG SECT. NOV 3 1971 



DB Karácson, Imre 

932 A Rákoczi-emigráczi6 

.5 török okmányai 
K3 



PLEASE DO NOT REMOVE 
CARDS OR SLIPS FROM THIS POCKET 

UNIVERSITY OF TORONTO LIBRARY